Isaia 37

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Il re Ezechia, udite tali cose, stracciò le sue vesti, si coperse di sacco ed entrò nella casa del Signore.	1 Történt pedig, hogy Hiszkija király, amikor ezt meghallotta, megszaggatta ruháit, zsákruhába öltözött, és bement az Úr házába.
2 E mandò Eliacim, prefetto del palazzo e il segretario Sobna, e gli anziani dei sacerdoti, coperti di sacco, al profeta Isaia figlio di Amos,	2 Majd elküldte Eljakim udvarnagyot, Sebna írnokot és a papok véneit zsákruhába öltözve Izajás prófétához, Ámosz fiához.
3 al quale essi dissero: « Queste cose dice Ezechia: — Questo è un giorno di tribolazione, di castigo, di bestemmia; i figlioli son per uscire dal seno ma non c'è la forza di partorirli.	3 Ezt mondták neki: »Így szól Hiszkija: Szorongatás, fenyítés és gyalázat napja ez a nap; mert a fiak a méhszájig jutottak, de nincs erő a szüléshez.
4 Forse il Signore Dio tuo intenderà le parole del Rabsace, mandato dal re d'Assiria suo signore a bestemmiare il Dio vivente, ad insultarlo con parole che il Signore Dio tuo ha sentite: innalza adunque le tue orazioni per gli avanzi che ci sono ancora ».	4 Talán meghallja az Úr, a te Istened a főpohárnok szavait, akit elküldött ura, Asszíria királya, hogy gyalázza az élő Istent; és talán megfenyíti őt az Úr, a te Istened azokért a szavakért, melyeket hallott. Mondj imát a maradékért, amely még megvan!«
5 I servi d'Ezechia andaron da Isaia,	5 Amikor eljöttek Hiszkija király szolgái Izajáshoz,
6 il quale disse loro: « Così direte al vostro padrone: Il Signore dice: — Non ti spaventino le parole da te sentite, colle quali mi han bestemmiato i servi del re d'Assiria.	6 így szólt hozzájuk Izajás: »Mondjátok meg uratoknak, így szól az Úr: Ne félj azoktól a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel Asszíria királyának szolgái káromoltak engem.
7 Ecco che io gli manderò uno spirito: udita una notizia, egli tornerà al suo paese, ove lo farò cadere di spada».	7 Íme, én egy lelket adok belé, üzenetet fog hallani, és visszatér földjére; majd leterítem őt karddal a saját földjén.«
8 Il Rabsace partì, e trovò il re d'Assiria a combattere contro Lobna. Aveva già saputo della partenza di lui da Lachis,	8 Amikor a főpohárnok visszatért, Asszíria királyát Libna ostrománál találta; hallotta ugyanis, hogy eltávozott Lákisból,
9 per aver sentito dire che Taraca, re d'Etiopia, veniva a combatterlo. Sentito questo (il re d'Assiria) mandò ambasciatori a dire a Ezechia:	9 mivel meghallotta, hogy Tirhakáról, Etiópia királyáról azt beszélik: »Kivonult, hogy harcba szálljon veled.« Amikor ezt meghallotta, követeket küldött Hiszkijához, ezzel az üzenettel:
10 « Così direte ad Ezechia re di Giuda: Non t'inganni il tuo Dio in cui tu speri col dire: — Gerusalemme non sarà data in potere del re d'Assiria. n	10 »Mondjátok meg Hiszkijának, Júda királyának: Rá ne szedjen téged Istened, akiben bízol, mondván: ‘Nem kerül Jeruzsálem Asszíria királyának kezébe.’
11 Ecco, tu hai sentito tutto quello che han fatto i re d'Assiria a tutte le regioni da loro devastate. E tu potrai liberartene?	11 Íme, te is hallottad, mit tettek Asszíria királyai minden országgal, kiirtásra szánva őket. Te hogyan menekülnél meg?
12 Forse gli dèi delle nazioni hanno liberati quelli ai quali i miei padri han portato la rovina, Gozam, Haram, Resef, e i figli di Eden che erano in Talassar?	12 Vajon megmentették a nemzetek istenei azokat, akiket atyáim elpusztítottak: Gózánt, Háránt, Reszefet és Éden fiait, akik Telasszárban voltak?
13 Dov'è il re di Emat, il re di Arfad, il re della città di Sefarvaim, Ana e Ava? »	13 Hol van Emát királya, Arfád királya, és Szefárvaim, Héna meg Áva városának királya?«
14 Ricevute le lettere dalle mani degli ambasciatori e lettele, Ezechia salì alla casa del Signore, e le spiegò davanti al Signore.	14 Amikor Hiszkija átvette a levelet a követek kezéből, és elolvasta, felment az Úr házába, majd kiterítette az írást Hiszkija az Úr színe előtt.
15 Ed Ezechia pregò il Signore, dicendo:	15 Akkor így imádkozott Hiszkija az Úrhoz:
16 «Signore degli eserciti, Dio d'Israele, che siedi sopra i cherubini, tu sei l'unico Dio di tutti i regni della terra, tu facesti il cielo e la terra.	16 »Seregek Ura, Izrael Istene, aki a kerubok felett ülsz, te vagy az Istene egyedül a föld minden országának, te alkottad az eget és a földet!
17 Piega, o Signore, il tuo orecchio e ascolta, apri o Signore, i tuoi occhi e guarda, e ascolta tutte le parole che Sennacherib ha mandato ad oltraggio del Dio vivente.	17 Hajtsd ide, Uram, füledet, és halld! Nyisd meg, Uram, szemedet és lásd! Halld meg Szanherib minden szavát, melyet üzent, hogy gyalázza az élő Istent!
18 E' vero, o Signore, che i re d'Assiria han ridotto a deserto i regni e le loro regioni,	18 Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai elpusztították a nemzeteket és országaikat,
19 ed han gettato nel fuoco i loro dèi: ma essi non erano dèi, eran lavori delle mani degli uomini eran di legno, di pietra, e li han fatti in pezzi.	19 isteneiket pedig tűzre vetették, hiszen azok nem voltak istenek, hanem emberi kéz művei, fa és kő; ezért elpusztíthatták őket.
20 Or tu, o Signore Dio nostro, salvaci dalla sua mano, affinchè tutti i regni della terra conoscano che tu solo sei il Signore ».	20 De most, Urunk, Istenünk, szabadíts meg minket az ő kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy csak te vagy, Uram, egyedül Isten!«
21 Allora Isaia, figlio di Amos, mandò a dire ad Ezechia: « Così dice il Signore Dio d'Israele, per quello che tu mi hai chiesto riguardo a Sennacherib re d'Assiria,	21 Akkor Izajás, Ámosz fia ezt az üzenetet küldte Hiszkijának: »Így szól az Úr, Izrael Istene: Mivel imádkoztál hozzám Szanherib, Asszíria királya miatt,
22 ecco le parole che il Signore ha dette contro di lui: — Ti ha disprezzato, ti ha schernito la vergine figlia di Sion, dietro a te ha scosso il capo la figlia di Gerusalemme.	22 ez az az ige, amelyet az Úr róla mondott: Megvet téged, gúnyol téged Sion szűz leánya; mögötted fejét rázza Jeruzsálem leánya.
23 Chi hai insultato, chi hai bestemmiato? contro chi hai alzata la voce, e l'altezzoso tuo sguardo? Contro il Santo d'Israele.	23 Kit gyaláztál és káromoltál? Ki ellen emelted fel hangodat, és emelted magasba a szemed? Izrael Szentje ellen!
24 per mezzo dei tuoi servi hai insultato il Signore, hai detto: « Colla moltitudine dei miei cocchi io son salito sulle cime dei monti, sulle vette del Libano: ne taglierò i cedri sublimi, gli abeti più belli, ne salirò l'ultima cima, ed entrerò nella boscaglia del suo Carmelo.	24 Szolgáid által gyaláztad az Urat, és azt mondtad: ‘Sok harci szekeremmel felvonultam a magas hegyekre, a Libanon messzi lejtőire; kivágtam sudár cédrusait, válogatott ciprusfáit, és eljutottam legtávolabbi magaslatára, kerthez hasonló erdejébe.
25 io ho scavato ed ho bevuta l'acqua, e coll'orma dei miei piedi ho asciugate tutte le acque chiuse in canali.	25 Kutat ástam, és megittam másnak a vizét, és kiszárítottam léptem nyomán Egyiptom minden Nílus-ágát.’
26 Non hai sentito dire quello che gli ho fatto fin da principio? Fin dagli antichi giorni io l'ho preparato, ed ora l'eseguisco. E' avvenuto per schiantare i battaglieri colli (turriti) e le città fortificate.	26 Talán nem hallottad? Régóta elvégeztem ezt, ősidőktől fogva kigondoltam, és most viszem végbe, hogy elpusztuljanak és romhalmazzá legyenek a megerősített városok.
27 I loro abitanti, senza forze, tremarono sbigottiti, divenuti come il fieno dei campi, come la gramigna dei pascoli, come l'erba dei tetti, che secca avanti di giungere a maturità.	27 Lakóik erőtlen kézzel megrettentek és megszégyenültek; olyanok lettek, mint a mező növénye, mint a zöld hajtás vagy a háztetők füve, mely megperzselődik a keleti szélben.
28 La tua dimora, la tua entrata, la tua uscita io la conosco, ed anche il tuo pazzo furore contro di me.	28 Tudom, ha felkelsz, és ha leülsz, ha kimégy és ha bejössz, s ha tombolsz ellenem.
29 Mentre tu infuriavi contro di me, la tua arroganza giunse alle mie orecchie: porrò dunque un anello alle tue narici, un freno alle tue labbra, e ti rimenerò per la strada da cui sei venuto.	29 Mivel tombolsz ellenem, és kevélységed felhatolt fülembe, kampómat az orrodba teszem, és zablámat a szádba, s visszaviszlek azon az úton, amelyen jöttél.
30 Ma per te (Ezechia), ecco il segno: mangia per quest'anno ciò che vien su spontaneamente, nel secondo anno vivrai di frutta, ma nel terzo anno seminate e mietete, piantate vigne e mangiatene il frutto.	30 Neked pedig ez lesz a jel: Ebben az évben az utótermést eszitek, a második évben is azt, ami még magától terem; de a harmadik évben vessetek és arassatok, ültessetek szőlőt, és egyétek gyümölcsét!
31 Tutto quello che si salverà, che rimarrà della casa di Giuda getterà all'ingiù radici, all'insù porterà frutti,	31 Júda házának megmenekült maradéka ismét gyökeret hajt alul, és gyümölcsöt terem felül.
32 perchè da Gerusalemme usciranno degli avanzi, dal monte di Sion dei salvati: lo zelo del Signore degli eserciti farà questo.	32 Mert Jeruzsálemből jön ki a maradék, és a megmenekültek Sion hegyéről. A Seregek Urának féltő szeretete műveli ezt.
33 Ecco dunque ciò che dice il Signore riguardo al re d'Assiria: — Egli non entrerà in questa città, non tirerà contro di lei nemmeno una freccia, non la minaccerà cogli scudi, non la circonderà di trincea.	33 Ezért így szól az Úr Asszíria királyáról: Nem jön be ebbe a városba, és nem lő oda nyilat, nem száll szembe vele pajzzsal, és nem emel ellene sáncot.
34 Ritornerà per la strada ond'è venuto, senza entrare in questa città — dice il Signore, —	34 Az úton, amelyen jött, visszatér, és ebbe a városba nem jön be, – mondja az Úr. –
35 ed io proteggerò questa città e la salverò a causa di me e del mio servo David ».	35 Megoltalmazom ezt a várost, hogy megszabadítsam, önmagamért és szolgámért, Dávidért.«
36 Scese adunque l'angelo del Signore, e percosse nel campo degli Assiri cento ottantacinque mila uomini: alla sveglia del mattino, tutti questi eran corpi di morti.	36 Akkor kivonult az Úr angyala, és lesújtott az asszírok táborában száznyolcvanötezer emberre. Amikor kora reggel fölkeltek, íme, azok mind holttestek, halottak voltak.
37 E levò il campo, e se ne andò, e tornò via, Sennacherib re degli Assiri, e dimorò in Ninive.	37 Erre felkerekedett Szanherib, Asszíria királya, elment és visszatért, s ezután Ninivében lakott.
38 Or mentre adorava nel tempio il suo dio Nesroc, i suoi figli Adramelec e Sarasar lo percossero colla spada, poi fuggirono nella terra di Ararat, e Assaraddon suo figlio gli successe nel regno.	38 Történt pedig, hogy amikor leborult istenének, Neszroknak templomában, fiai, Adramelek és Száraszár lesújtottak rá karddal, majd elmenekültek Ararát földjére. Utána fia, Asszarhaddon lett a király.