Siracide 31

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Le veglie per arricchire consumano le carni, e le sue ansie tolgono il sonno.	1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.
2 I pensieri dell'avvenire turbano i sensi, e come grave malattia tolgono il sonno.	2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.
3 Il ricco faticò per accumulare ricchezze, e nel suo riposo si sazierà dei suoi beni.	3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.
4 Il povero lavora per mancanza di sostentamento, e alla fine è privo di tutto.	4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.
5 Chi ama l'oro non sarà senza peccato, e chi ama la corruzione ne sarà ripieno.	5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.
6 Molti sono andati in perdizione a causa dell'oro, e la sua bellezza fu la loro rovina.	6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.
7 Legno d'inciampo è l'oro per quelli che a lui sacrificano: guai a coloro che gli van dietro! Ma per lui periranno tutti gli stolti.	7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.
8 Beato il ricco che è trovato senza macchia, che non è andato dietro all'oro, e non ha sperato nel danaro e nei tesori.	8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!
9 Chi è costui e gli daremo lode? Certo ha fatto maraviglie nella sua vita.	9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!
10 Colui che, provato coll'oro, è trovato perfetto avrà gloria eterna: poteva peccare e non peccò, fare del male e non lo fece;	10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!
11 per questo i suoi beni sono resi stabili nel Signore, e le sue elemosine saran celebrate nell'assemblea dei santi.	11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.
12 Se tu siedi a tavola splendida, non essere il primo a spalancar la gola verso di essa.	12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!
13 Non dire: « C'è molta roba sulla tavola! »	13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«
14 Ricordati che è funesto l'occhio cattivo.	14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!
15 Quale cosa tra le create è peggior dell'occhio? Perciò per qualunque cosa inonda la faccia di lacrime, se vede.	15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,
16 Non essere il primo a stendere la mano, chè, contaminato dal l'invidia, tu non abbia ad arrossire.	16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.
17 Non ti urtare cogli altri nel prender le vivande.	17 Ne tolakodj étkezés közben!
18 Giudica le cose che riguardano il prossimo da te stesso.	18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!
19 Mangia, come uomo frugale, quello che ti metton davanti, se non vuoi, col mangiar molto, restare antipatico.	19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.
20 Sii il primo a cessare, per buona creanza, ma evita l'eccesso, per non disgustare.	20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!
21 E se siedi in mezzo a molti, non stender la mano prima di loro, e non essere il primo a chieder da bere.	21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!
22 E' piu che sufficiente per un uomo educato un po' di vino; nel dormire non ne avrà disturbi, e non sentirà dolori.	22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.
23 L'insonnia, la colica, gli strazi sono per l'uomo intemperante.	23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.
24 L'uomo parco ha salubre sonno, dorme fino al mattino, e sta bene in sè.	24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.
25 Se tu sei stato forzato a mangiare troppo, alzati da tavola e vomita, e ti sentirai meglio, e non attirerai sul tuo corpo malattie.	25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.
26 Figlio, dammi retta, non mi disprezzare, ed a ultimo troverai (vere) le mie parole.	26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:
27 In ogni tua azione sii diligente, e non incapperai in alcun malore.	27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.
28 Chi è splendido nelle vivande è benedetto dalle labbra di molti e la testimonianza resa alla sua generosità è sicura.	28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.
29 Contro chi è tirchio nel pane mormora la città, e la testimonianza resa alla sua spilorceria è vera.	29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!
30 I bravi nel bere il vino non li provocare, perchè il vino ne ha fatti morire molti.	30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!
31 Il fuoco prova il duro ferro, così il vino bevuto fino all'ubriachezza fa conoscere il cuore dei superbi.	31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!
32 Rende la vita conveniente agli uomini il vino usato con sobrietà: se ne beverai con moderazione, sarai sobrio.
33 Che vita può avere chi sta senza vino?
34 Chi priva della vita? La morte.
35 Il vino fu creato da principio per la gioia, non per l'ubriachezza.
36 Rallegra l'anima e il cuore il vino bevuto con moderazione.
37 E' salute per l'anima e pel corpo il bere con sobrietà.
38 Il molto vino è causa d'irritazioni, d'ira e di molto rovine.
39 E' amarezza per l'anima il vino bevuto in quantità.
40 L'animosità dell'ubriachezza è una pietra d'inciampo per lo stolto: fa diminuire le forze ed è causa di ferite.
41 In un banchetto dove si beve vino non riprendere il prossimo, e non lo disprezzare nella sua allegria.
42 Non gli dire parole d'ingiuria, e non lo seccare col chiedergli il tuo.