Cantico 4

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Quanto sei bella, o mia amica, quanto sei bella! I tuoi occhi son di colomba, senza quello che di dentro si nasconde, i tuoi capelli son come greggi di capre salite sul monte di Galaad.	1 De szép vagy, kedvesem, De szép vagy! Szemeid, mint a galambok a fátyolod mögött, hajad, mint a kecskenyáj, amely leszáll Gileád hegyeiről.
2 I tuoi denti son come gregge di pecorelle tosate che tornan dal lavarsi: tutte hanno gemelli, e non ve n'è una infeconda.	2 Fogaid, mint a nyírásra kész nyáj, amint kijön a fürdőből, ikreket szül mindegyik, meddő egy sincs közöttük.
3 Come nastro di scarlatto sono lo tue labbra, e il tuo parlare è soave. Come spicchio di melagrana son le tue guance, senza quello che di dentro si nasconde.	3 Ajkad karmazsinszalag, arcod bájjal teli; halántékod mint a gránátalmaszelet a fátyolod mögött.
4 Il tuo collo è come la torre di David costruita coi suoi baluardi: mille scudi vi sono appesi, tutte le armature dei prodi.	4 Nyakad, mint Dávid tornya, bástyákkal kiépítve; ezernyi pajzs függ rajta, megannyi hősi pajzs.
5 Le tue mammelle sono come due caprioletti gemelli pascolanti tra i gigli.	5 Két melled, mint a gazella ikrei, amelyek liliomok között legelnek.
6 Prima che raffreschi il giorno e si allunghino le ombre, me ne andrò al monte della mirra e al colle dell'incenso.	6 Amíg a nappal szellője meg nem rezdül, s az árnyak el nem illannak, eljárok a mirha hegyéhez s a tömjén halmához.
7 Tutta bella sei o mia diletta, non v'è difetto in te.	7 Egészen szép vagy, kedvesem, és szeplő nincsen benned!
8 Vieni dal Libano, o mia sposa, vieni dal Libano, vieni: tu sarai coronata dalla vetta dell'Amana, dalla cima del Sanir e dell'Ermon, dagli antri dei leoni, dai monti dei leopardi.	8 Jöjj a Libanonról, mátkám! Jöjj a Libanonról, jöjj! Hagyd el az Amána csúcsát, a Szánir és a Hermon ormát, az oroszlánok tanyáját, a párducok hegyeit.
9 Tu mi hai ferito il cuore, o sorella mia sposa, m'hai ferito il cuore con uno dei tuoi sguardi, con un sol crine del tuo collo.	9 Megsebezted szívemet, húgom, mátkám! Megsebezted szívemet szemed egyetlen tekintetével, nyakláncod egyetlen gyöngyével!
10 Come è bello il tuo amore, o sorella mia sposa! I tuoi amori son più soavi del vino, e il profumo dei tuoi unguenti supera tutti i profumi.	10 Milyen bájos a szerelmed, húgom, mátkám! Mennyivel édesebb a szerelmed a bornál, és keneteid illata minden balzsamnál!
11 Miele stillano le tue labbra, o sposa, miele e latte hai sotto la lingua, e il profumo delle tue vesti è come il profumo dell'incenso.	11 Ajkad színméztől csepeg, mátkám! Méz és tej árad nyelved alól, és ruháid illata tömjénillat.
12 Un giardino chiuso tu sei, o sorella mia sposa, un giardino chiuso, una fonte sigillata.	12 Elzárt kert vagy, mátkám, húgom, elzárt kert, lepecsételt forrás.
13 Ciò che germoglia da te forma un giardino di melagrani, coi frutti dei pomi, col cipro, col nardo,	13 Hajtásaid gyönyörű liget, benne gránátalma és mindenféle gyümölcs, ciprusvirág és nárduszok,
14 col nardo, lo zafferano, la cannella, il cinnamomo, con tutti gli alberi dell'incenso, colla mirra, l'aloè e tutti i più squisiti aromi.	14 nárdusz, sáfrány, illatos nád, fahéj, mindenfajta tömjéncserje, mirha, áloé és számtalan pompás balzsam.
15 Tu sei una fontana di giardino, una polla d'acque vive che sgorgano con impeto dal Libano.	15 A kert forrása az élő vizek kútja, amelyek a Libanonról csorognak.
16 Sorgi, o aquilone; vieni, o austro, soffia nel mio giardino, e se ne spandano gli aromi.	16 Rajta, északi szellő! Déli szél, jöjj! Lengj át kertemen, hadd áradjon szét balzsamos illata!