1 Allora (Oloferne) ordinò che la introducessero dove stavano i suoi tesori, e che vi dimorasse, fissando quanto doveva esserle dato dalla sua mensa. | 1 Azután megparancsolta, hogy vezessék be oda, ahol ezüst tárgyai vannak. Megparancsolta, hogy az ő ételeiből szolgáljanak fel neki és az ő borából adjanak neki inni. |
2 Ma Giuditta, presa la parola, gli disse: « Per ora non posso mangiare di quello che tu ordini che mi sia dato, per non rendermi colpevole: mangerò invece di quello che ho portato con me ». | 2 Judit azonban így szólt: »Nem eszem ezekből, hogy bukásomra ne legyenek, hanem azokból, amelyeket magammal hoztam táplálékul.« |
3 Oloferne le disse: « E quando non avrai più di quelle cose che hai portate, come faremo? » | 3 Holofernész így szólt hozzá: »S ha elfogy, amit hoztál, honnan szerzünk neked olyant?« |
4 Giuditta rispose: « Viva l'anima tua, o signor mio, la tua serva non giungerà a consumar tutto quello che ha portato, prima che Dio per mezzo di me eseguisca quello che intendo di fare ». E i servi d'Oloferne la condussero nella tenda assegnatale. | 4 Judit így szólt hozzá: »Amint igaz, hogy élsz uram, nem költi el szolgálód, amit magával hozott, az Úr máris végbeviszi kezem által, amit akart.« |
5 Nell'entrarvi, essa chiese che le fosse data libertà di uscir fuori la notte e avanti giorno, a pregare e invocare il Signore. | 5 Holofernész szolgái akkor sátrába vezették és éjfélig aludt. A reggeli őrváltás előtt felkelt, |
6 Oloferne diede ordine agli ufficiali della sua camera di farla andare e venire a suo piacimento, per adorar il suo Dio, durante tre giorni. | 6 Holofernészhez küldött ezzel az üzenettel: »Parancsolja meg az én uram, hogy szolgálóját engedjék ki imádkozni!« |
7 Ed essa andava di notte nella valle di Betulia, e si lavava a una fontana, | 7 Holofernész megparancsolta őreinek, hogy ne akadályozzák ebben. Három napig maradt a táborban. Minden éjjel kiment Betúlia völgyébe, és megfürdött a forrás vizében. |
8 poi ritornando pregava il Signore Dio d'Israele a dirigere i suoi passi nella liberazione del suo popolo, | 8 Amikor kijött, imádkozott az Úrhoz, Izrael Istenéhez, hogy vezesse útját népe fiainak felemelésére. |
9 finalmente rientrata, dimorava pura nella sua tenda, finché non prendeva cibo sulla terra. | 9 Visszatérve, tiszta maradt sátrában, amíg estefelé az eledelét nem hozták. |
10 Il quarto giorno, avendo Oloferne fatta una cena ai suoi servi, disse a Vagao suo eunuco: « Va ed esorta quell'ebrea a volere spontaneamente abitare con me; | 10 Történt, hogy a negyedik napon Holofernész lakomát rendezett, s csak szolgáit hívta meg a lakomára, de tisztviselőit nem. |
11 chè tra gli Assiri è vergognoso che una donna si burli d'un uomo in modo da partire da lui immune ». | 11 Így szólt Bagoász eunuchhoz, aki minden vagyonára felügyelt: »Menj és beszéld rá azt a héber asszonyt, aki nálad van, hogy jöjjön el hozzánk, egyék és igyék velünk. |
12 Allora Vagao entrò da Giuditta e disse: « Non tema la buona fanciulla di entrare dal mio signore, per essere onorata davanti a lui, per mangiare con lui e bere vino in allegria ». | 12 Szégyen lenne számunkra, ha egy ilyen asszonyt elengednénk anélkül, hogy együtt lettünk volna vele, mert ha nem tudjuk rávenni, kigúnyol minket.« |
13 Giuditta gli rispose: « Chi sono io da contraddire al mio signore? | 13 Bagoász eltávozott Holofernésztől, bement Judithoz és így szólt hozzá: »Ne vonakodjék a szép leány eljönni az én uramhoz, hogy tiszteletben legyen előtte, igyék velünk bort örömmel és legyen ma olyan, mint Asszíria fiainak leányai közül egy, akik Nebukadnezár házában vannak.« |
14 Tutto ciò che sarà buono ed eccellente davanti ai suoi occhi, io lo farò e tutto ciò che piacerà a lui sarà per me l'ottimo per tutti i giorni della mia vita ». | 14 Judit így szólt hozzá: »Ki vagyok én, hogy ellentmondjak uramnak? Mindaz, ami kellemes lesz szemében, sietve megteszem, és ez öröm lesz számomra halálom napjáig.« |
15 Si alzò, si ornò delle sue vesti, entrò e si presentò a Oloferne. | 15 Fölkelt, felékesítette magát ruháival és minden asszonyi ékességgel, szolgálóleánya előtte ment, Holofernésszel szemben szőnyeget terített eléje a földre, amelyet Bagoásztól kapott mindennapi használatra, hogy azon fekve költhesse el ételét. |
16 Il cuore d'Oloferne ne fu scosso, perchè bruciava dal desiderio di possederla. | 16 Judit belépett és letelepedett. Holofernész szíve megdobbant és lelke egészen megzavarodott és heves vágy fogta el, hogy egyesüljön vele. Már attól a naptól kezdve, amikor meglátta, kereste az alkalmat, hogy elcsábítsa. |
17 O1oferne le disse: « Or bevi e mangia allegramente, perchè hai trovato grazia dinanzi a me ». | 17 Így szólt hozzá Holofernész: »Igyál és örvendj velünk.« |
18 Giuditta rispose: « Berrò, o signore, perchè l'anima mia in questo giorno è esaltata qual non fu in tutta la mia vita ». | 18 Judit így válaszolt: »Iszom uram, mert születésemtől kezdve egyetlen nap sem volt olyan boldog életem, mint ma.« |
19 Essa prese, mangiò e bevve dinanzi a lui quello che la sua serva le aveva preparato. | 19 Majd vett, evett meg ivott abból, amit szolgálóleánya odakészített számára. |
20 E Oloferne accanto a lei divenne allegro e bevve del vino fuori di misura, quanto non ne aveva mai bevuto in vita sua. | 20 Holofernész pedig felvidult mellette és oly sok bort ivott, mint amennyit sohasem ivott még egy nap sem születésétől kezdve. |