Secondo libro dei Re 3

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ioram, figlio di Acab, regnò sopra Israele in Samaria l'anno decimottavo di Giosafat re di Giuda, e regnò dodici anni.	1 Jórám, Ácháb fia, Jozafátnak, Júda királyának tizennyolcadik esztendejében lett Izrael királya Szamariában, s tizenkét esztendeig uralkodott.
2 Fece il male nel cospetto del Signore, ma non come suo padre e sua madre, perchè egli tolse le statue di Baal che suo padre aveva fatte.	2 Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, de nem annyira, mint apja és anyja: eltávolíttatta ugyanis Baál szobrait, amelyeket apja készíttetett.
3 Però stette tenace nei peccati di Geroboamo figlio di Nabat, che fece peccare Israele, e non si allontanò da essi.	3 Mindazonáltal ragaszkodott Jeroboámnak, Nábát fiának vétkeihez, aki vétekre vitte Izraelt, s azoktól el nem távozott.
4 Or siccome Mesa re di Moab, che nutriva molti greggi, e doveva pagare al re d'Israele cento mila agnelli e cento mila montoni colla loro lana,	4 Mésa, Moáb királya, sok barmot tenyésztett és százezer báránnyal meg százezer gyapjas kossal adózott Izrael királyának.
5 morto Acab, ruppe il patto che egli aveva col re d'Israele;	5 Amikor azonban Ácháb meghalt, megszegte a szövetséget, amelyet Izrael királyával tartott.
6 il re Ioram allora uscì da Samaria e fece la rassegna di tutto Israele;	6 Ezért Jórám király kivonult ebben az időben Szamariából, s felsorakoztatta egész Izraelt.
7 e mandò a dire a Giosafat re di Giuda: « Il re di Moab mi si è ribellato: vieni meco alla guerra contro di lui ». Giosafat rispose: « Verrò: chi è mio è tuo; il mio popolo è il tuo popolo e i miei cavalli sono i tuoi cavalli ».	7 Aztán elküldött Jozafáthoz, Júda királyához, ezzel az üzenettel: »Moáb királya elszakadt tőlem, gyere velem hadba ellene.« Ő azt felelte: »Felmegyek; aki az enyém, az a tied, az én népem a te néped, s az én lovaim a te lovaid.«
8 Poi disse: « Per quale via saliremo? » Ioram rispose: « Pel deserto d'Idumea ».	8 Majd kérdezte: »Melyik úton vonuljunk fel?« Ő azt felelte: »Edom pusztáján keresztül.«
9 Si mossero adunque il re d'Israele, il re di Giuda e il re d'Edom. Dopo sette giorni di marcia mancò l'acqua per l'esercito e per le bestie che lo seguivano.	9 Elindult tehát Izrael királya, Júda királya és Edom királya, s hét napot haladtak kerülő útjukon, de nem volt víz sem a sereg, sem a velük menő jószág számára.
10 Il re d'Israele esclamò: « Ahi, ahi, ahi! Il Signore ha riuniti insieme noi tre re, per darci nelle mani di Moab ».	10 Azt mondta ekkor Izrael királya: »Jaj, jaj, jaj, egybegyűjtött az Úr minket, három királyt, hogy Moáb kezébe adjon.«
11 Ma Giosafat disse: « Non vi è qui un profeta del Signore, per implorare per mezzo di lui il Signore? » Uno dei servi del re d'Israele rispose: « Vi è qui Eliseo figlio di Safat, quello che versava l'acqua sulle mani d'Elia ».	11 Azt mondta erre Jozafát: »Van-e itt prófétája az Úrnak, hogy könyöröghessünk általa az Úrhoz?« Erre valaki Izrael királyának szolgái közül azt felelte: »Itt van Elizeus, Sáfát fia, aki Illés kezére a vizet öntötte.«
12 Giosafat disse: « La parola del Signore è in lui ». Allora il re d'Israele, Giosafat re di Giuda e il re d'Edom andarono da lui.	12 Azt mondta ekkor Jozafát: »Nála van az Úr üzenete.« Lement tehát hozzá Izrael királya s Jozafát, Júda királya és Edom királya.
13 Ma Eliseo disse al re d'Israele: « Che ho io da far con te? Va dai profeti di tuo padre e di tua madre ». E il re d'Israele a lui: « Perchè il Signore ha riuniti insieme questi tre re, per darli nelle mani di Moab? »	13 Elizeus azonban azt mondta Izrael királyának: »Mi közöm hozzád? Eredj apád és anyád prófétáihoz!« Mindazonáltal azt mondta neki Izrael királya: »Miért gyűjtötte egybe az Úr ezt a három királyt, hogy a moabiták kezébe adja őket?«
14 Eliseo gli disse: « Viva il Signore degli eserciti, al cospetto del quale io sto, se io non avessi riguardo a Giosafat re di Giuda, non solo non t'avrei dato retta, ma nemmeno guardato.	14 Azt mondta erre neki Elizeus: »A Seregek Urának életére mondom, akinek színe előtt szolgálok, hogy ha nem tekinteném Jozafátnak, Júda királyának személyét, ügyet sem vetnék rád, s meg sem néznélek.
15 Ma ora conducetemi un suonatore d'arpa ». Mentre il suonatore d'arpa cantava, la mano del Signore fu sopra Eliseo, che disse:	15 Most azonban hozzatok ide nekem egy hárfást.« Amikor aztán az játszani kezdett a hárfáján, őt megszállta az Úr ereje és szólt:
16 « Il Signore dice così: Fate fosse e fosse nel letto di questo torrente;	16 Ezt üzeni az Úr: »Csináljatok gödröt gödör mellé e patakvölgy árkában,
17 perché ecco quanto dice il Signore: Voi non vedrete vento, nè pioggia, ma questo letto sarà pieno di acqua, e berrete voi, la vostra gente e le vostre bestie.	17 mert ezt üzeni az Úr: Nem fogtok látni sem szelet, sem esőt, s ez az árok mégis megtelik vízzel, s isztok ti és családjaitok meg barmaitok.
18 Di più essendo questo poco agli occhi del Signore, egli darà anche Moab nelle vostre mani;	18 Sőt ez még kevés az Úr színe előtt: még Moábot is a kezetekbe adja,
19 e voi distruggerete tutte le città fortificate, tutte le città importanti, ed abbatterete tutti gli alberi fruttiferi, turerete tutte le sorgenti d'acqua, ricoprirete di pietre tutti i migliori campi ».	19 s megvertek minden erős várost s minden válogatott várost, kivágtok minden gyümölcsfát, betömtök minden vízforrást, s behánytok minden jó szántóföldet kövekkel.«
20 Infatti la mattina, nell'ora in cui si suole offrire il sacrifizio, ecco venire le acque per la via di Edom, e la terra fu ripiena d'aqua.	20 S csakugyan az történt, hogy reggel, amikor az ételáldozatot szokták bemutatni, íme, víz áradt Edom felől, s megtelt a vidék vízzel.
21 Or tutti i Moabiti, avendo saputo che quei re eran saliti per combattere contro di loro, adunarono tutti quelli che portavan balteo, ed anche al di sopra, e si fermarono ai confini.	21 Amikor a moabiták mindannyian meghallották, hogy felvonultak a királyok, hogy hadakozzanak ellenük, összehívták mindazokat, akik vitézi övet viseltek, s felálltak határukon.
22 Alzatisi di gran mattino quando il sole spuntò di faccia alle acque, i Moabiti, vedendo davanti le acque rosse come sangue,	22 Amikor aztán kora hajnalban felkeltek, s a nap a vízzel szemben felsütött, a moabiták átellenből olyan vörösnek látták a vizet, mint a vér.
23 dissero: « E' sangue di spada; i re son venuti a battaglia tra di loro: si son fatti a pezzi l'un l'altro. Ed ora, Moab, alla preda! »	23 Erre azt mondták: »Kard ontotta vér ez! Harcra keltek egymással a királyok, s leöldösték egymást! Rajta hát zsákmányra, Moáb!«
24 Si avanzarono verso il campo d'Israele; ma Israele, levatosi, percosse Moab che fuggì davanti a loro. Allora i vincitori andarono a percuoter Moab,	24 Azzal elmentek Izrael táborához, de Izrael felkelt, s megverte a moabitákat, s azok megfutamodtak előlük. Erre a győztesek elmentek, s megverték Moábot
25 e distrussero le città, gettando ciascuno la sua pietra nei campi migliori, li riempirono, e turarono tutte le sorgenti d'acqua, e abbatterono tutte le piante fruttifere: non fecero rimanere altro che le mura di mattone; e la città fu circondata dai frombolieri e in gran parte atterrata.	25 és lerontották a városokat, s azáltal, hogy mindegyikük odadobott egy-egy követ, telehajigáltak minden jó szántóföldet, betömtek minden vízforrást, kivágtak minden gyümölcsfát, úgyhogy csak a cserepes falak maradtak meg, de a parittyások körülvették a várost, s nagy részben összelövöldözték.
26 Quando il re di Moab vide che i nemici avevan prevalso, prese con sè settecento uomini che menavan la spada, e tentò d'irrompere verso il re di Edom; ma non fu possibile.	26 Amikor ezt Moáb királya látta, azt tudniillik, hogy az ellenség föléje kerekedett, maga mellé vett hétszáz kardforgató embert, hogy áttörjön Edom királyához, de nem tudott.
27 Allora, preso il suo figlio primogenito che doveva succedergli nel regno, l'offerse in olocausto sopra le mura. Vi fu una grande indignazione in Israele, e subito si ritiraron da lui e se ne tornarono al loro paese.	27 Erre megragadta elsőszülött fiát, akinek idővel királlyá kellett volna lennie helyette, s bemutatta egészen elégő áldozatul a várfalon. Erre nagy felháborodás lett Izraelben, s ők azonnal visszavonultak tőle, s visszatértek földjükre.