1 Chi tocca la pece s'imbratta, chi frequenta l'arrogante lo imita. | 1 Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára. |
2 Non sollevare un peso troppo grande per te, non frequentare chi è più forte e più ricco di te. Perché accostare la brocca con la pentola? Se l'una cozza, l'altra si spezza. | 2 Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegődj társul nálad vagyonosabbhoz. |
3 Il ricco fa l'ingiustizia e poi anche minaccia, il povero subisce l'ingiustizia e chiede perdono. | 3 Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütődnek, ez az, ami eltörik! |
4 Se gli sei utile, ti sfrutta, se hai bisogno, ti abbandona. | 4 A gazdag erőszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat. |
5 Se possiedi, starà con te, e ti spoglierà senza il minimo rimorso. | 5 Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen. |
6 Se ha bisogno di te, t'imbroglia, ti sorride, ti dà speranze, chiede gentilmente: "Ti occorre qualcosa?". | 6 Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad. |
7 Ti farà vergognare con i suoi pranzi, fino a quando non ti spillerà due o tre volte tanto; così alla fine sarà lui a deriderti, dopo, ti vedrà ma ti eviterà, anzi scuoterà la testa su di te. | 7 Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?« |
8 Bada a non farti ingannare, affinché non sia umiliato per la tua leggerezza. | 8 Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedig kinevet, ha pedig később meglát, elmegy melletted, és fejét ingatja fölötted. |
9 Se un potente t'invita, fa' resistenza, così insisterà nell'invitarti. | 9 Alázd meg magad Isten előtt, és várd meg az ő kezét. |
10 Non essere sfacciato per non essere respinto, non stare appartato per non essere dimenticato. | 10 Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen! |
11 Non parlargli da pari a pari, non fargli credito se parla molto; | 11 Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass! |
12 perché spesso parla per provarti e t'indaga anche sorridendo. | 12 Ha előkelőbb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged. |
13 Egli non ha riguardi per i tuoi segreti, e non ti risparmierà guai e catene. | 13 Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tőle, hogy el ne felejtsenek. |
14 Fai attenzione e sii molto cauto, perché cammini sull'orlo del precipizio. | 14 Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, mert a sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja tőled titkaidat. |
15 Ogni animale ama il suo simile e ogni uomo il suo prossimo. | 15 Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, és nem kímél meg bántalmazástól, bilincstől. |
16 Ogni carne è attratta verso la stessa specie, perciò l'uomo aderisce al suo simile. | 16 Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz. |
17 Forse il lupo coabiterà con l'agnello? Così il peccatore con l'uomo pio. | 17 Amikor pedig hallod őt, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen! |
18 C'è pace tra la iena e il cane? E c'è pace tra il ricco e il povero? | 18 Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen! |
19 I leoni nel deserto vanno a caccia di onàgri, così i poveri sono il pascolo dei ricchi. | 19 Minden élőlény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá; |
20 Per il superbo la povertà è obbrobrio, così per il ricco è obbrobrio il povero. | 20 minden élőlény a hozzá hasonlóhoz szegődik, az ember is a maga fajtájával társuljon. |
21 Il ricco che vacilla è sostenuto dagli amici, ma il povero che cade è respinto dagli amici. | 21 Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bűnössel. |
22 Il ricco che sbaglia ha molti difensori, se dice sciocchezze lo scusano; sbaglia il povero, lo condannano; parla con senno, non l'ascoltano. | 22 Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez? |
23 Parla il ricco e tutti tacciono, innalzano il suo dire fino al cielo; parla il povero e dicono: "Chi è costui?", se inciampa lo spingono a terra. | 23 Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legelője a szegény. |
24 Buona è la ricchezza senza il peccato, la povertà è maledetta in bocca all'empio. | 24 Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyűlöletes a szegény. |
25 I sentimenti modificano il volto dell'uomo, sia per il bene sia per il male. | 25 Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják. |
26 Il viso contento è segno di cuore soddisfatto, ma i proverbi si scoprono con riflessione e fatica. | 26 A megcsalt gazdagnak sok védője támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhőkig magasztalják. Ha a szegény beszél, azt kérdik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bűn a lelkiismeretét, de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg. |