2 Kings 25

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In the ninth year of his reign, in the tenth month, on the tenth day of the month, Nebuchadnezzar kingof Babylon advanced on Jerusalem with his entire army; he pitched camp in front of the city and threw upearthworks round it.	1 Ezért aztán az történt, hogy uralkodásának kilencedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hó tizedik napján felvonult Nebukadnezár, Babilon királya és egész serege, Jeruzsálem ellen, és körülvette a várost és ostromműveket épített köréje.
2 The city lay under siege til the eleventh year of King Zedekiah.	2 Így tartották elzárva és körülvéve a várost Cidkija király tizenegyedik esztendejéig,
3 In the fourth month, on the ninth day of the month, when famine was raging in the city and there wasno food for the populace,	3 a negyedik hó kilencedik napjáig, úgyhogy a városban elhatalmasodott az éhség, s nem volt kenyere a föld népének.
4 a breach was made in the city wal . The king then made his escape under cover of dark, with all thefighting men, by way of the gate between the two wal s, which is near the king's garden -- the Chaldaeans hadsurrounded the city -- and made his way towards the Arabah.	4 Ekkor rést ütöttek a városon, mire éjszaka az összes harcos futásnak eredt, azon a kapun át, amely a két kőfal között, a király kertje mellett van (a kaldeusok körös-körül megszállva tartották a várost). Így futott el Cidkija is, azon az úton, amely a puszta mezőségére vezet.
5 The Chaldaean troops pursued the king and caught up with him in the Plains of Jericho, where al histroops deserted.	5 Ám a kaldeusok serege üldözőbe vette a királyt és Jerikó síkján utol is érte. Ekkor az összes harcos, aki vele volt, elszéledt s magára hagyták.
6 The Chaldaeans captured the king and took him to the king of Babylon at Riblah, who passed sentenceon him.	6 Megfogták tehát a királyt és elvitték Babilon királya elé, Reblátába. Miután az ítéletet tartott felette,
7 He had Zedekiah's sons slaughtered before his eyes, then put out Zedekiah's eyes and, loading himwith chains, carried him off to Babylon.	7 Cidkija fiait szeme láttára megölette, aztán szemét kivájatta, őt magát láncra verette, s elvitette Babilonba.
8 In the fifth month, on the seventh day of the month -- it was in the nineteenth year of Nebuchadnezzarking of Babylon -- Nebuzaradan commander of the guard, a member of the king of Babylon's staff, enteredJerusalem.	8 Az ötödik hónapban, a hó hetedik napján, azaz Babilon királyának tizenkilencedik esztendejében eljött Nebuzaradán, a testőrök kapitánya, Babilon királyának szolgája Jeruzsálembe
9 He burned down the Temple of Yahweh, the royal palace and al the houses in Jerusalem.	9 és felgyújtotta az Úr házát és a király házát és Jeruzsálem házait és minden házat elégetett tűzzel.
10 The Chaldaean troops who accompanied the commander of the guard demolished the wal ssurrounding Jerusalem.	10 Jeruzsálem falait körös-körül lerombolta a kaldeusok egész serege, amely a testőrök kapitányával volt,
11 Nebuzaradan commander of the guard deported the remainder of the population left in the city, thedeserters who had gone over to the king of Babylon, and the rest of the common people.	11 a nép maradékát pedig, amely megmaradt a városban, valamint a szökevényeket, akik átszöktek Babilon királyához, meg a többi népet elhurcolta Nebuzaradán, a testőrök kapitánya,
12 But the commander of the guard left some of the poor country people behind as vineyard workers andploughmen.	12 csak a föld szegényeiből hagyott ott néhány szőlőművest és földművest.
13 The Chaldaeans broke up the bronze pil ars from the Temple of Yahweh, the wheeled stands and thebronze Sea, which were in the Temple of Yahweh, and took the bronze away to Babylon.	13 A rézoszlopokat, amelyek az Úr templomában voltak, meg az állványokat, meg a réztengert, amely az Úr házában volt, összetörték a káldok, s a rezet mind elvitték Babilonba.
14 They also took the ash containers, the scoops, the knives, the incense boats, and al the bronzefurnishings used in worship.	14 A rézfazekakat, a lapátokat, a villákat, a serlegeket, a mozsárkákat s az összes rézeszközt, amelyekkel a szolgálatot végezték, elvitték.
15 The commander of the guard also took the censers and the sprinkling bowls, everything made of goldand everything made of silver.	15 A tömjénezőket és a csészéket, mind az aranyból, mind az ezüstből valókat, szintén elvitte a testőrök kapitánya,
16 As regards the two pil ars, the one Sea and the wheeled stands, which Solomon of bronze in al theseobjects.	16 éppúgy, mint a két oszlopot, az egy tengert meg az állványokat, amelyeket Salamon készíttetett az Úr templomába. Meg sem lehetett mérni mindezen tárgyak rezét.
17 The height of one pil ar was eighteen cubits, and on it stood a capital of bronze, the height of thecapital being five cubits; round the capital were filigree and pomegranates, al in bronze. So also for the secondpil ar.	17 Tizennyolc könyöknyi magas volt az egyik oszlop, rajta három könyöknyi magas rézoszlopfő, az oszlopfőn hálózat és gránátalmák, mind rézből. Ugyanilyen mívű volt a másik oszlop is.
18 The commander of the guard took prisoner Seraiah the chief priest, Zephaniah the priest next in rank,and the three guardians of the threshold.	18 Elvitte továbbá a testőrök kapitánya Szeraját, az első papot és Szofoniást, a másodpapot és a három ajtónállót,
19 In the city he took prisoner an official who was in command of the fighting men, five of the king'spersonal friends who were discovered in the city, the secretary to the army commander, responsible for militaryconscription, and sixty men of distinction discovered in the city.	19 a városból pedig azt az udvari tisztet, aki a harcosok elöljárója volt s öt férfit azok közül, akik a király előtt álltak, akiket a városban talált és Szófert, a sereg vezérét, aki a föld népe közül az újoncokat válogatta és hatvan embert a népből, akiket a városban talált.
20 Nebuzaradan commander of the guard took these men and brought them to the king of Babylon atRiblah,	20 Ezeket Nebuzaradán, a testőrök kapitánya vette és elvitte Babilon királyához Reblátába
21 and at Riblah in the territory of Hamath the king of Babylon had them put to death. Thus Judah wasdeported from its country.	21 s Babilon királya levágatta és megölette őket Reblátában, Hamat földjén. Így hurcolták el Júdát földjéről.
22 For the people remaining in the country of Judah whom Nebuchadnezzar king of Babylon had leftbehind, he appointed Gedaliah son of Ahikam, son of Shaphan as governor.	22 Annak a népnek pedig, amely Júda földjén megmaradt, amelyet Nebukadnezár, Babilon királya meghagyott, Gedalját, Sáfán fiának, Ahikámnak fiát rendelte elöljáróul.
23 When the military leaders and their men all heard that the king of Babylon had appointed Gedaliah asgovernor, they went to him at Mizpah: Ishmael son of Nethaniah, Johanan son of Kareah, Seraiah son ofTanhumeth the Netophathite, Jaazaniah the Maacathite, they and their men.	23 Amikor ezt a vitézek vezérei embereikkel együtt mindannyian meghallották, azt tudniillik, hogy Babilon királya Gedalját rendelte ki, elmentek Gedaljához Micpába: Izmael, Natanja fia és Johanán, Kárea fia és a netofáti Szeraja, Tánehumet fia és Jaszanja, egy maákáti ember fia és társaik.
24 To them and to their men Gedaliah swore an oath. 'Do not be afraid of the Chaldaeans,' he said, 'stayin the country, serve the king of Babylon, and al wil go wel with you.'	24 Erre Gedalja megesküdött nekik és társaiknak és azt mondta: Ne féljetek a káldeaiak szolgálatától, maradjatok az országban és szolgáljatok Babilon királyának, s jól lesz dolgotok.
25 But in the seventh month, Ishmael son of Nethaniah, son of Elishama, who was of royal descent, andten men with him, came and murdered Gedaliah, as wel as the Judaeans and Chaldaeans who were with him atMizpah.	25 A hetedik hónapban azonban az történt, hogy Izmael, a királyi származású Elisáma fiának, Natanjának fia és vele tíz ember elment és halálra sújtotta Gedalját meg azokat a zsidókat és kaldeusokat, akik vele voltak Micpában.
26 Then all the people, high and low, with the military leaders, set off and went to Egypt, being afraid ofthe Chaldaeans.	26 Erre felkerekedett az egész nép, az aprajától a nagyjáig a vitézek vezéreivel együtt s elment Egyiptomba, mert félt a kaldeusoktól.
27 In the thirty-seventh year of the exile of Jehoiachin king of Judah, in the twelfth month, on the twenty-seventh day of the month, Evil-Merodach king of Babylon, in the year he came to the throne, pardonedJehoiachin king of Judah and released him from prison.	27 Történt továbbá Joachin, Júda királya elhurcolásának harminchetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hó huszonhetedik napján, hogy Evilmerodák, Babilon királya, abban az esztendőben, amikor uralkodni kezdett, felemelte Joachinnak, Júda királyának fejét a tömlöcből.
28 He treated him with kindness and al otted him a seat above those of the other kings who were withhim in Babylon.	28 Kegyesen beszélt vele, királyi székét azon királyok széke fölé helyezte, akik nála voltak Babilonban,
29 So Jehoiachin laid aside his prisoner's garb, and for the rest of his life always ate at the king's table.	29 megváltoztatta ruháit, amelyeket a tömlöcben viselt, mindenkor az ő színe előtt étkezett életének valamennyi napján,
30 And his upkeep was permanently ensured by the king, day after day, for the rest of his life.	30 s állandó ellátást rendelt neki s azt ő meg is kapta a királytól napról-napra, életének valamennyi napján.