1 Kings 11

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 King Solomon loved many foreign women: not only Pharaoh's daughter but Moabites, Edomites,Sidonians and Hittites,	1 Salamon király azonban sok idegen nőt szeretett meg: a fáraó lányán kívül moabita, ammonita, edomita, szidoni és hetita nőket,
2 from those peoples of whom Yahweh had said to the Israelites, 'You are not to go among them northey among you, or they wil be sure to sway your hearts to their own gods.' But Solomon was deeply attached tothem.	2 azok közül a népek közül való nőket, amelyek felől azt mondta az Úr Izrael fiainak: »Ne menjetek be lányaikhoz, s közülük se menjen be senki sem a ti lányaitokhoz, mert bizonnyal elfordítják szíveteket, hogy az ő isteneiket kövessétek.« Ezekhez ragaszkodott Salamon forró szerelemmel.
3 He had seven hundred wives of royal rank and three hundred concubines.	3 Hétszáz királynői rangban levő felesége és háromszáz mellékfelesége volt és feleségei elfordították szívét az Úrtól.
4 When Solomon grew old his wives swayed his heart to other gods; and his heart was not whol y withYahweh his God as his father David's had been.	4 Amikor ugyanis már vén volt, feleségei arra csábították szívét, hogy más isteneket kövessen, s így szíve nem volt teljesen az Úrral, az ő Istenével, mint Dávidnak, apjának a szíve,
5 Solomon became a fol ower of Astarte, the goddess of the Sidonians, and of Milcom, the Ammoniteabomination.	5 hanem Astartét, a szidoniak istennőjét s Molokot, az ammoniták bálványát tisztelte Salamon,
6 He did what was displeasing to Yahweh, and was not a wholehearted fol ower of Yahweh, as his fatherDavid had been.	6 és azt cselekedte Salamon, ami nem tetszett az Úrnak, s nem követte oly teljesen az Urat, mint apja, Dávid.
7 Then it was that Solomon built a high place for Chemosh, the abomination of Moab, on the mountain tothe east of Jerusalem, and to Milcom, the abomination of the Ammonites.	7 Ekkoriban építtetett Salamon templomot Kámosnak, a moabiták bálványának, a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen, meg Moloknak, Ammon fiai bálványának,
8 He did the same for al his foreign wives, who offered incense and sacrifice to their gods.	8 s ugyanígy járt el minden idegen feleségével, akik az ő isteneiknek tömjéneztek, s áldoztak.
9 Yahweh was angry with Solomon because his heart had turned away from Yahweh, God of Israel, whohad twice appeared to him	9 Megharagudott erre az Úr Salamonra, hogy elfordult az elméje az Úrtól, Izrael Istenétől, aki kétszer is megjelent neki,
10 and had forbidden him to fol ow other gods; but he did not carry out Yahweh's order.	10 s éppen azt parancsolta meg, hogy ne kövessen más isteneket, s ő mégsem tartotta meg, amit az Úr megparancsolt neki.
11 Yahweh therefore said to Solomon, 'Since you have behaved like this and have not kept my covenantor the laws which I laid down for you, I shall tear the kingdom away from you and give it to one of your servants.	11 Azt mondta azért az Úr Salamonnak: »Mivel ezt tudtad, s mégsem tartottad meg szövetségemet s parancsaimat, amelyeket meghagytam neked, azért elszakítom tőled királyságodat és szolgádnak adom.
12 For your father David's sake, however, I shal not do this during your lifetime, but shal tear it out ofyour son's hands.	12 Mindazonáltal apád, Dávid miatt nem a te napjaidban cselekszem meg ezt, hanem fiad kezéből szakítom majd el,
13 Even so, I shall not tear the whole kingdom from him. For the sake of my servant David, and for thesake of Jerusalem which I have chosen, I shal leave your son one tribe.'	13 s nem is veszem el az egész királyságot, hanem egy törzset meghagyok fiadnak, szolgám, Dávid miatt s Jeruzsálem miatt, amelyet kiválasztottam.«
14 Yahweh raised an enemy against Solomon, Hadad the Edomite, of the kingly stock of Edom.	14 Ezért ellenséget támasztott az Úr Salamonnak az edomita Ádádban, aki az edomi királyi nemzetségből való volt.
15 After David had crushed Edom, Joab the army commander had gone to bury the dead and hadslaughtered the entire male population of Edom	15 Amikor ugyanis Dávid Edomban volt és Joáb, a sereg fővezére felment, hogy eltemettesse azokat, akiket megöltek, s Edomban mindenkit felkoncolt, aki férfi nemen volt
16 (Joab stayed there with al Israel for six months until he had exterminated the entire male populationof Edom),	16 (hat hónapig tartózkodott ott Joáb és egész Izrael, amíg el nem pusztított Edomban mindenkit, aki férfi nemen volt),
17 but Hadad with a number of Edomites in his father's service had fled to Egypt. Hadad had been only aboy at the time.	17 Ádád s vele néhány edomita férfi, apja szolgái közül, elmenekült és Egyiptomba tartott; Ádád ekkor kis gyermek volt.
18 They set out from Midian, and on reaching Paran, took a number of men from Paran with them andwent on to Egypt, to Pharaoh the king of Egypt, who provided him with a house, undertook to maintain him, andassigned him an estate.	18 Miután pedig felszedelőzködtek Mádiánból, elmentek Páránba, s maguk mellé vettek néhányat Párán férfiai közül, s bementek Egyiptomba a fáraóhoz, Egyiptom királyához, s az házat adott, eleséget rendelt és földet jelölt ki neki,
19 Hadad became a great favourite of Pharaoh who gave him his own wife's sister in marriage, the sisterof the Great Lady Tahpenes.	19 sőt Ádád akkora kegyelmet talált a fáraó előtt, hogy az feleségül adta neki feleségének, Táfnesz királynénak édes nővérét.
20 The sister of Tahpenes bore him his son Genubath whom Tahpenes brought up in Pharaoh's palace,Genubath living in Pharaoh's palace with Pharaoh's own children.	20 Táfnesz nővére aztán fiút szült neki, Genubátot, s azt Táfnesz a fáraó házában neveltette. Genubát a fáraónál lakott, annak fiai között.
21 But when news reached Hadad in Egypt that David had fal en asleep with his ancestors and that Joabthe army commander was dead, he said to Pharaoh, 'Give me leave to go that I may return to my own country.'	21 Amikor aztán Ádád Egyiptomban meghallotta, hogy Dávid aludni tért atyáihoz, s hogy Joáb, a sereg fővezére is meghalt, azt mondta a fáraónak: »Bocsáss el, hadd menjek földemre.«
22 'What do you lack here with me,' Pharaoh said, 'for you to want to go back to your country?' 'Nothing,'he replied, 'but please let me go.'Hence the harm which Hadad caused: he loathed Israel and ruled Edom.	22 Azt mondta erre neki a fáraó: »Mid hiányzik nálam, hogy földedre akarsz menni?« Ő azt felelte: »Semmi, de kérlek, csak bocsáss el engem.«
23 God raised a second enemy against Solomon, Rezon son of Eliada. He had fled from his master,Hadadezer king of Zobah.	23 Ellenséget támasztott továbbá neki Isten Rázonban, Eljáda fiában. Ez ugyanis megszökött Adarézertől, Szóba királyától, a gazdájától,
24 A number of men having ral ied to him, he became leader of a marauding band (which was thenmassacred by David). Rezon captured Damascus and settled there and became king of Damascus.	24 s embereket gyűjtött ellene, s e rablók vezére lett, amikor Dávid a szóbaiakat megölte. Ezek aztán elmentek Damaszkuszba, s ott letelepedtek, s őt Damaszkusz királyává tették.
25 He was hostile to Israel as long as Solomon lived.	25 Ő Salamon valamennyi napja alatt ellensége volt Izraelnek, s ugyanannyi bajt szerzett, mint Ádád és gyűlölte Izraelt; végül is Szíria királya lett.
26 Jeroboam was the son of Nebat, an Ephraimite from Zeredah; the name of his mother, a widow, wasZeruah; he was in Solomon's service but revolted against the king.	26 Jeroboám, Nábát fia, egy Száredából való efraimita, – özvegyasszony anyját Száruának hívták –, Salamon egyik szolgája is felemelte kezét a király ellen.
27 This is the account of his revolt. Solomon was building the Mil o and closing the breach in the City ofDavid his father.	27 Annak pedig, hogy fellázadt ellene, a következő volt az oka. Salamon kiépíttette a Millót, s betemettette apja, Dávid városának szakadékát.
28 Now this Jeroboam was a man of great energy; Solomon, noticing how the young man set about hiswork, put him in charge of al the forced labour of the House of Joseph.	28 Jeroboám bátor és erős ember volt, s amikor Salamon látta, hogy jóravaló és szorgalmas ifjú, József egész házának robotfelügyelőjévé tette.
29 One day when Jeroboam had gone out of Jerusalem, the prophet Ahijah of Shiloh accosted him onthe road. Ahijah was wearing a new cloak; the two of them were in the open country by themselves.	29 Történt már most ebben az időben, hogy Jeroboám kiment Jeruzsálemből, s az úton találkozott vele a Silóból való Ahiás próféta, akin új palást volt és csak ők ketten voltak a mezőn.
30 Ahijah took the new cloak which he was wearing and tore it into twelve strips,	30 Ekkor Ahiás megragadta rajta levő új palástját és tizenkét darabra szakította
31 saying to Jeroboam: 'Take ten strips for yourself, for Yahweh, God of Israel, says this, "I am going totear the kingdom from Solomon's hand and give ten tribes to you.	31 és azt mondta Jeroboámnak: »Vegyél magadnak tíz darabot, mert ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Íme, én elszakítom a királyságot Salamon kezétől, s neked adok tíz törzset –
32 He wil keep one tribe for the sake of my servant David and for the sake of Jerusalem, the city which Ihave chosen out of al the tribes of Israel;	32 egy törzs azonban maradjon meg neki szolgám, Dávid miatt és Jeruzsálem városa miatt, amelyet kiválasztottam Izrael minden törzse közül –,
33 for he has forsaken me to worship Astarte the goddess of the Sidonians, Chemosh the god of Moab,Milcom the god of the Ammonites; he has not fol owed my ways by doing what I regard as right, or by keepingmy laws and ordinances as his father David did.	33 mivel elhagyott engem s Astartét, a szidoniak istennőjét és Kámost, a moabiták istenét s Molokot, Ammon fiainak istenét imádta, s nem járt az én útjaimon, s nem tette meg azt, ami igaz én előttem: parancsaimat s rendeleteimet, miként apja, Dávid.
34 But it is not from his hands that I wil take the kingdom, since I have made him a prince for as long ashe lives, for the sake of my servant David who kept my commandments and laws.	34 De nem veszem el az egész királyságot kezéből, sőt fejedelemnek is meghagyom élete valamennyi napjára, szolgám, Dávid miatt, akit kiválasztottam, s aki megtartotta törvényeimet és parancsolataimat.
35 I shal , however, take the kingdom from the hand of his son, and I shal give it to you, that is, the tentribes.	35 Fia kezéből azonban elveszem a királyságot, s neked adok tíz törzset,
36 I shal give one tribe to his son, so that my servant David may always have a lamp in my presence inJerusalem, the city which I have chosen as a dwel ing-place for my name.	36 bár fiának is adok egy törzset, hogy minden időben szövétneke maradjon előttem szolgámnak, Dávidnak Jeruzsálem városában, amelyet kiválasztottam, hogy ott legyen nevem.
37 You nonetheless I shal appoint to rule over as much as you wish, and you will be king of Israel.	37 Téged emellek fel tehát, hogy uralkodj mindenen, amit lelked kíván, s király légy Izraelen.
38 If you listen to al my orders and follow my ways, by doing what I regard as right and by keeping mylaws and commandments as my servant David did, then I shal be with you and shal build you as enduring adynasty as the one which I built for David. I shall give Israel to you,	38 Ha te majd hallgatsz mindarra, amit parancsolok neked, s útjaimon jársz, s azt teszed, ami igaz én előttem, s megtartod törvényeimet és parancsaimat, miként szolgám, Dávid cselekedett: veled leszek, s maradandó házat építek neked, mint ahogy házat építettem Dávidnak is, és neked adom Izraelt.
39 and I shall humble the descendants of David, but not for ever." '	39 Ilyen módon sanyargatom meg Dávid ivadékát, ámde nem minden időkre.«
40 Solomon tried to kil Jeroboam but he made off and fled to Egypt, to Shishak king of Egypt, and heremained in Egypt until Solomon's death.	40 Salamon ezért meg akarta ölni Jeroboámot, de az felkelt, s Egyiptomba menekült Sesákhoz, Egyiptom királyához, s Egyiptomban volt egészen Salamon haláláig.
41 The rest of the history of Solomon, his entire career, his wisdom, is this not recorded in the Book ofthe Annals of Solomon?	41 Salamon egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett és a bölcsessége: íme, mind meg van írva Salamon krónikás könyvében.
42 Solomon's reign in Jerusalem over al Israel lasted forty years.	42 Az idő, amely alatt Salamon Jeruzsálemben, egész Izraelen uralkodott: negyven esztendő volt.
43 When Solomon fel asleep with his ancestors, he was buried in the City of David his father; his sonRehoboam succeeded him.	43 Aztán Salamon aludni tért atyáihoz, s eltemették apja, Dávid városában, s fia, Roboám lett a király helyette.