Mark 12

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 He began to speak to them in parables. "A man planted a vineyard, put a hedge around it, dug a wine press, and built a tower. Then he leased it to tenant farmers and left on a journey.	1 Ezután példabeszédekben kezdett szólni hozzájuk: »Egy ember szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, présgödröt ásott, és tornyot épített . Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott.
2 At the proper time he sent a servant to the tenants to obtain from them some of the produce of the vineyard.	2 Amikor elérkezett az ideje, elküldött egy szolgát a bérlőkhöz, hogy hozzon tőlük a szőlő terméséből.
3 But they seized him, beat him, and sent him away empty-handed.	3 Azok megragadták a szolgát, megverték, és üres kézzel bocsátották el.
4 Again he sent them another servant. And that one they beat over the head and treated shamefully.	4 Erre másik szolgát küldött hozzájuk; ennek még a fejét is betörték, és gyalázattal illették.
5 He sent yet another whom they killed. So, too, many others; some they beat, others they killed.	5 Majd ismét másikat küldött, de azt is megölték, azután még másokat is. Ezek közül némelyeket megvertek, a többieket pedig megölték.
6 He had one other to send, a beloved son. He sent him to them last of all, thinking, 'They will respect my son.'	6 Volt neki egy igen kedves fia, utoljára azt küldte el hozzájuk. Azt gondolta ugyanis: ‘A fiamat tiszteletben fogják tartani.’
7 But those tenants said to one another, 'This is the heir. Come, let us kill him, and the inheritance will be ours.'	7 A bérlők azonban így szóltak egymáshoz: ‘Itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az örökség!’
8 So they seized him and killed him, and threw him out of the vineyard.	8 Megragadták, megölték és kidobták a szőlőn kívülre.
9 What (then) will the owner of the vineyard do? He will come, put the tenants to death, and give the vineyard to others.	9 Mit fog ezután tenni a szőlő ura? Eljön, megöli a bérlőket, a szőlőt pedig másoknak adja.
10 Have you not read this scripture passage: 'The stone that the builders rejected has become the cornerstone;	10 Vagy nem olvastátok az Írást: ‘A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett;
11 by the Lord has this been done, and it is wonderful in our eyes'?"	11 az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben’?«
12 They were seeking to arrest him, but they feared the crowd, for they realized that he had addressed the parable to them. So they left him and went away.	12 Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta ezt a példabeszédet. Otthagyták hát őt, és elmentek.
13 They sent some Pharisees and Herodians to him to ensnare him in his speech.	13 Később odaküldtek hozzá a farizeusok és Heródes-pártiak közül néhányat, hogy megfogják őt beszédében.
14 They came and said to him, "Teacher, we know that you are a truthful man and that you are not concerned with anyone's opinion. You do not regard a person's status but teach the way of God in accordance with the truth. Is it lawful to pay the census tax to Caesar or not? Should we pay or should we not pay?"	14 Odajöttek, azt mondták neki: »Mester! Tudjuk, hogy igazmondó vagy, és nem nézed az emberek személyét, hanem az Isten útját az igazság szerint tanítod. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk vagy ne fizessünk?«
15 Knowing their hypocrisy he said to them, "Why are you testing me? Bring me a denarius to look at."	15 Ő azonban tisztában volt képmutatásukkal, ezért azt mondta nekik: »Miért kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hadd lássam!«
16 They brought one to him and he said to them, "Whose image and inscription is this?" They replied to him, "Caesar's."	16 Azok hoztak egyet. Ekkor megkérdezte tőlük: »Kié ez a kép és a felirat?« Azt felelték neki: »A császáré.«
17 So Jesus said to them, "Repay to Caesar what belongs to Caesar and to God what belongs to God.' They were utterly amazed at him.	17 Erre Jézus azt mondta nekik: »Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.« És csodálkoztak rajta.
18 Some Sadducees, who say there is no resurrection, came to him and put this question to him,	18 Ekkor odamentek hozzá a szaddúceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt:
19 saying, "Teacher, Moses wrote for us, 'If someone's brother dies, leaving a wife but no child, his brother must take the wife and raise up descendants for his brother.'	19 »Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal és hátrahagyja feleségét gyermek nélkül, akkor a testvér vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének .
20 Now there were seven brothers. The first married a woman and died, leaving no descendants.	20 Volt egyszer hét testvér. Az első feleséget vett magának és meghalt, nem hagyva utódot.
21 So the second married her and died, leaving no descendants, and the third likewise.	21 Akkor a második vette el azt, de ez is meghalt, és nem hagyott utódot. Éppúgy a harmadik.
22 And the seven left no descendants. Last of all the woman also died.	22 Elvette az asszonyt hasonlóképpen mind a hét, és nem hagytak utódot. Mindezek után végül meghalt az asszony is.
23 At the resurrection (when they arise) whose wife will she be? For all seven had been married to her."	23 A feltámadáskor tehát, amikor feltámadnak, ezek közül melyiknek lesz a felesége? Mert hétnek volt a felesége.«
24 Jesus said to them, "Are you not misled because you do not know the scriptures or the power of God?	24 Jézus azt felelte nekik: »Nyilván azért tévelyegtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát!
25 When they rise from the dead, they neither marry nor are given in marriage, but they are like the angels in heaven.	25 Hiszen amikor a halottak föltámadnak, nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.
26 As for the dead being raised, have you not read in the Book of Moses, in the passage about the bush, how God told him, 'I am the God of Abraham, (the) God of Isaac, and (the) God of Jacob'?	26 A halottak felől pedig, mármint hogy feltámadnak, nem olvastátok Mózes könyvében a csipkebokornál, hogy miként mondta neki Isten, amikor szólt: ‘Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene?’
27 He is not God of the dead but of the living. You are greatly misled."	27 Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagyon tévedtek.«
28 One of the scribes, when he came forward and heard them disputing and saw how well he had answered them, asked him, "Which is the first of all the commandments?"	28 Ekkor odajárult hozzá az egyik írástudó, aki hallotta őket vitatkozni. Mivel látta, hogy jól megfelelt nekik, megkérdezte őt: »Melyik a legelső az összes parancs közül?«
29 Jesus replied, "The first is this: 'Hear, O Israel! The Lord our God is Lord alone!	29 Jézus így felelt neki: »Az összes parancs közül a legelső ez: ‘Halld, Izrael! A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr!
30 You shall love the Lord your God with all your heart, with all your soul, with all your mind, and with all your strength.'	30 Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!’ Ez az első parancsolat.
31 The second is this: 'You shall love your neighbor as yourself.' There is no other commandment greater than these."	31 A második pedig ez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!’ Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.«
32 The scribe said to him, "Well said, teacher. You are right in saying, 'He is One and there is no other than he.'	32 Az írástudó ekkor azt mondta neki: »Jól van, Mester! Helyesen mondtad, hogy egy az Isten, és nincs más rajta kívül;
33 And 'to love him with all your heart, with all your understanding, with all your strength, and to love your neighbor as yourself' is worth more than all burnt offerings and sacrifices."	33 és hogy őt szeretni teljes szívből és teljes értelemből és teljes lélekből és teljes erőből, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat – többet ér minden égő és egyéb áldozatnál.«
34 And when Jesus saw that (he) answered with understanding, he said to him, "You are not far from the kingdom of God." And no one dared to ask him any more questions.	34 Amikor Jézus látta, hogy milyen okosan felelt, azt mondta neki: »Nem vagy messze az Isten országától.« Ezután senki sem merte őt többé kérdezni.
35 As Jesus was teaching in the temple area he said, "How do the scribes claim that the Messiah is the son of David?	35 Jézus azonban, amikor a templomban tanított, megkérdezte: »Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus Dávid Fia?
36 David himself, inspired by the holy Spirit, said: 'The Lord said to my lord, "Sit at my right hand until I place your enemies under your feet."'	36 Hiszen maga Dávid mondja a Szentlélek által: ‘Így szól az Úr az én Uramhoz: Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet’ .
37 David himself calls him 'lord'; so how is he his son?" (The) great crowd heard this with delight.	37 Ha maga Dávid Urának nevezi őt, akkor hogyan lehet a fia?« S a hatalmas tömeg szívesen hallgatta őt.
38 In the course of his teaching he said, "Beware of the scribes, who like to go around in long robes and accept greetings in the marketplaces,	38 Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: »Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni,
39 seats of honor in synagogues, and places of honor at banquets.	39 a zsinagógákban az első helyeken ülni, a lakomákon pedig a főhelyeken.
40 They devour the houses of widows and, as a pretext, recite lengthy prayers. They will receive a very severe condemnation."	40 Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!«
41 He sat down opposite the treasury and observed how the crowd put money into the treasury. Many rich people put in large sums.	41 Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be.
42 A poor widow also came and put in two small coins worth a few cents.	42 Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két fillért, ami egy krajcár.
43 Calling his disciples to himself, he said to them, "Amen, I say to you, this poor widow put in more than all the other contributors to the treasury.	43 Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: »Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba.
44 For they have all contributed from their surplus wealth, but she, from her poverty, has contributed all she had, her whole livelihood."	44 Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.«