Numbers 32

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Now the Reubenites and Gadites had a very large number of livestock. Noticing that the land of Jazer and of Gilead was grazing country,	1 Rúben és Gád fiainak pedig sok jószáguk és temérdek állatállományuk volt. Amikor tehát látták, hogy Jázer és Gileád állatok tartására alkalmas föld,
2 they came to Moses and the priest Eleazar and to the princes of the community and said,	2 elmentek Mózeshez, Eleazár paphoz meg a közösség fejedelmeihez és azt mondták:
3 "The region of Ataroth, Dibon, Jazer, Nimrah, Heshbon, Elealeh, Sebam, Nebo and Baal-meon,	3 »Atarót, Díbon, Jázer, Nemra, Hesebon, Elále, Szábán, Nébó és Beón,
4 which the LORD has laid low before the community of Israel, is grazing country. Now, since your servants have livestock,"	4 az a föld, amelyet megvert az Úr Izrael fiainak színe előtt, állatok tartására igen jó föld, nekünk pedig, szolgáidnak igen sok állatunk van.
5 they continued, "if we find favor with you, let this land be given to your servants as their property. Do not make us cross the Jordan."	5 Kérünk tehát, ha kegyelmet találtunk előtted, azt add nekünk, szolgáidnak birtokul, s ne vigyél minket át a Jordánon.«
6 But Moses answered the Gadites and Reubenites: "Are your kinsmen, then, to engage in war, while you remain here?	6 Azt felelte nekik Mózes: »Talán bizony testvéreitek háborúba menjenek, ti meg itt majd ültök?
7 Why do you wish to discourage the Israelites from crossing to the land the LORD has given them?	7 Miért csüggesztitek el Izrael fiainak lelkét, hogy ne merjenek átmenni arra a földre, amelyet az Úr nekik fog adni?
8 That is just what your fathers did when I sent them from Kadesh-barnea to reconnoiter the land.	8 Nem így tettek-e atyáitok, amikor elküldtem őket Kádes-Barneából, hogy kémleljék ki a földet?
9 They went up to the Wadi Eshcol and reconnoitered the land, then so discouraged the Israelites that they would not enter the land the LORD had given them.	9 Miután ugyanis felmentek a Szőlőfürt völgyéig és szemügyre vették az egész földet, elcsüggesztették Izrael fiainak szívét, hogy ne menjenek be arra a területre, amelyet az Úr nekik adott.
10 At that time the wrath of the LORD flared up, and he swore,	10 Meg is haragudott érte az Úr és megesküdött, mondván:
11 'Because they have not followed me unreservedly, none of these men of twenty years or more who have come up from Egypt shall ever see this country I promised under oath to Abraham and Isaac and Jacob,	11 ‘Bizony azok közül, akik feljöttek Egyiptomból, egyetlen húszesztendős és annál idősebb ember sem fogja meglátni azt a földet, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mert nem akartak követni engem,
12 except the Kenizzite Caleb, son of Jephunneh, and Joshua, son of Nun, who have followed the LORD unreservedly.'	12 kivéve a kenizita Kálebet, Jefóne fiát meg Józsuét, Nún fiát, akik teljesítették akaratomat.’
13 So in his anger with the Israelites the LORD made them wander in the desert forty years, until the whole generation that had done evil in the sight of the LORD had died out.	13 Ezért haragudott meg az Úr Izraelre, ezért barangoltatta őket negyven esztendeig a pusztában, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely azt tette, ami gonosz az ő színe előtt.
14 And now here you are, a brood of sinners, rising up in your fathers' place to add still more to the LORD'S blazing wrath against the Israelites.	14 És íme – folytatta –, ti támadtatok atyáitok helyett, ti vétkes emberek fajzatai és sarjai, hogy növeljétek az Úr haragját Izrael ellen!
15 If you turn away from following him, he will make them stay still longer in the desert, and so you will bring about the ruin of this whole nation."	15 Hiszen ha nem akarjátok követni őt, akkor a pusztában hagyja a népet és ti lesztek az okai, hogy mindnyájan elvesznek.«
16 But they were insistent with him: "We wish only to build sheepfolds here for our flocks, and towns for our families;	16 Erre azok közelebb járultak és azt mondták: »Csak aklokat akarunk építeni juhainknak, istállókat barmainknak, erős városokat gyermekeinknek,
17 but we ourselves will march as troops in the van of the Israelites, until we have led them to their destination. Meanwhile our families can remain here in the fortified towns, safe from attack by the natives.	17 mi magunk azonban felfegyverkezve és harcra készen fogjuk járni a hadat Izrael fiainak élén, míg be nem visszük őket helyükre. Megerősített városokban csak gyermekeink lesznek, mindazzal együtt, amink van, a lakosok zaklatásai miatt.
18 We will not return to our homes until every one of the Israelites has taken possession of his heritage,	18 Mi nem térünk vissza házunkba, míg Izrael fiai el nem foglalják örökségüket,
19 and will not claim any heritage with them once we cross the Jordan, so long as we receive a heritage for ourselves on this eastern side of the Jordan."	19 s nem kívánunk semmit sem a Jordánon túl, mert meglesz már birtokunk annak keleti vidékén.«
20 Moses said to them in reply: "If you keep your word to march as troops in the LORD'S vanguard	20 Azt mondta erre nekik Mózes: »Ha megteszitek, amit ígértek és harcra készen járjátok az Úr előtt a hadat,
21 and to cross the Jordan in full force before the LORD until he has driven his enemies out of his way	21 s átkel minden hadakozó, fegyveres férfiatok a Jordánon, míg az Úr el nem veszti ellenségeit,
22 and the land is subdued before him, then you may return here, quit of every obligation to the LORD and to Israel, and this region shall be your possession before the LORD.	22 s meg nem hódol előtte az az egész föld, akkor vétek nélkül fogtok állni az Úr és Izrael előtt, s elnyeritek azt a földet, amelyet akartok, az Úr előtt.
23 But if you do not do this, you will sin against the LORD, and you can be sure that you will not escape the consequences of your sin.	23 Ha azonban nem teszitek meg, amit mondtok, nincs kétség benne, vétkeztek az Úr ellen, s tudjátok meg, hogy bűnötök utolér titeket.
24 Build the towns, then, for your families, and the folds for your flocks, but also fulfill your express promise."	24 Építsetek tehát városokat gyermekeiteknek, aklokat és istállókat juhaitoknak meg barmaitoknak, de amit ígértetek, teljesítsétek.«
25 The Gadites and Reubenites answered Moses, "Your servants will do as you command, my lord.	25 Azt mondták erre Gád és Rúben fiai Mózesnek: »Szolgáid vagyunk, megtesszük, amit urunk parancsol.
26 While our wives and children, our herds and other livestock remain in the towns of Gilead,	26 Gyermekeinket, asszonyainkat, juhainkat s állatainkat Gileád városaiban hagyjuk,
27 all your servants will go across as armed troops to battle before the LORD, just as your lordship says."	27 mi pedig, szolgáid valamennyien harcra készen fogjuk járni a hadat, amint te, uram, mondod.«
28 Moses, therefore, gave this order in their regard to the priest Eleazar, to Joshua, son of Nun, and to the heads of the ancestral tribes of the Israelites:	28 Parancsot adott tehát Mózes Eleazárnak, a papnak meg Józsuénak, Nún fiának, s az Izrael törzseiben levő nagycsaládok fejeinek és azt mondta nekik:
29 "If all the Gadites and Reubenites cross the Jordan with you as combat troops before the LORD, you shall give them Gilead as their property when the land has been subdued before you.	29 »Ha átmennek Gád fiai s Rúben fiai veletek a Jordánon, hogy valamennyien felfegyverkezve harcoljanak az Úr előtt, s meghódol az a föld előttetek, akkor adjátok nekik Gileádot birtokul;
30 But if they will not go across with you as combat troops before the LORD, you shall bring their wives and children and livestock across before you into Canaan, and they shall have their property with you in the land of Canaan."	30 ha azonban nem akarnak felfegyverkezve átmenni veletek Kánaán földjére, akkor közöttetek kapjanak lakóhelyet.«
31 To this the Gadites and Reubenites replied, "We will do what the LORD has commanded us, your servants.	31 Azt felelték erre Gád fiai és Rúben fiai: »Ahogy az Úr szólott szolgáinak, úgy cselekszünk:
32 We ourselves will go across into the land of Canaan as troops before the LORD, but we will retain our hereditary property on this side of the Jordan."	32 felfegyverkezve átmegyünk az Úr előtt Kánaán földjére, de kijelentjük, hogy ezennel megkaptuk birtokunkat a Jordánon túl.«
33 So Moses gave them (the Gadites and Reubenites, as well as half the tribe of Manasseh, son of Joseph, the kingdom of Sihon, king of the Amorites, and the kingdom of Og, king of Bashan,) the land with its towns and the districts that surrounded them.	33 Odaadta tehát Mózes Gád és Rúben fiainak meg Manassze, József fia fél törzsének Szihon, amorita király országát meg Óg básáni király országát: földjüket és városaikat körös-körül.
34 The Gadites rebuilt the fortified towns of Dibon, Ataroth, Aroer,	34 Felépítették tehát Gád fiai Díbont, Atarótot, Ároert,
35 Atroth-shophan, Jazer, Jogbehah,	35 Etrótot, Sófánt, Jázert, Jegbaát,
36 Beth-nimrah and Beth-haran, and they built sheepfolds.	36 Betnemrát és Betháránt, a megerősített városokat és juhaiknak az aklokat.
37 The Reubenites rebuilt Heshbon, Elealeh, Kiriathaim,	37 Rúben fiai pedig felépítették Hesebont, Elálét, Kirjátaimot,
38 Nebo, Baal-meon (names to be changed!), and Sibmah. These towns, which they rebuilt, they called by their old names.	38 Nábót, Baálmeont – nevüket megváltoztatva –, meg Szabámát és nevet adtak a városoknak, amelyeket építettek.
39 The descendants of Machir, son of Manasseh, invaded Gilead and captured it, driving out the Amorites who were there.	39 Mákirnak, Manassze fiának fiai pedig elmentek Gileádba, s azt elpusztították, lakosait, az amoritákat pedig megölték.
40 (Moses gave Gilead to Machir, son of Manasseh, and he settled there.)	40 Odaadta tehát Mózes Gileád földjét Mákirnak, Manassze fiának, s az megtelepedett rajta.
41 Jair, a Manassehite clan, campaigned against the tent villages, captured them and called them Havvoth-jair.	41 Jaír, Manassze fia pedig elment, s elfoglalta falvaikat, s elnevezte őket Hávót-Jaírnak, azaz Jaír falvainak.
42 Nobah also campaigned against Kenath, captured it with its dependencies and called it Nobah after his own name.	42 Nóbe pedig elment, s elfoglalta Kánátot leányvárosaival együtt, s elnevezte a maga nevéről Nóbénak.