Nehemiah 13

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 At that time, when there was reading from the book of Moses in the hearing of the people, it was found written there that "no Ammonite or Moabite may ever be admitted into the assembly of God;	1 Azon a napon a nép jelenlétében felolvastak Mózes könyvéből és benne azt találták megírva, hogy az ammonitáknak meg a moabitáknak sohasem szabad az Isten közösségébe belépniük
2 for they would not succor the Israelites with food and water, but they hired Balaam to curse them, though our God turned the curse into a blessing."	2 azért, mert nem siettek kenyérrel és vízzel Izrael fiai elé, sőt felbérelték ellenük Bálámot, hogy átkozza meg őket. Istenünk azonban az átkot áldásra fordította.
3 When they had heard the law, they separated from Israel every foreign element.	3 Ezért az történt, hogy amikor meghallották a törvényt, elkülönítettek minden idegent Izraeltől.
4 Before this, the priest Eliashib, who had been placed in charge of the chambers of the house of our God and who was an associate of Tobiah,	4 Azelőtt Eljasib pap volt Istenünk házában a kincstár felügyelője, s Tóbiás közeli rokona volt.
5 had set aside for the latter's use a large chamber in which had previously been stored the cereal offerings, incense and utensils, the tithes in grain, wine, and oil allotted to the Levites, singers, and gatekeepers, and the offerings due the priests.	5 Ő berendezett neki egy nagy kamrát, amelyben azelőtt az áldozati ajándékokat, a tömjént, az edényeket, a gabona-, bor- és olajtizedet, a leviták, az énekesek és a kapuőrök részét meg a papok zsengéjét raktározták el.
6 During all this time I had not been in Jerusalem, for in the thirty-second year of Artaxerxes, king of Babylon, I had gone back to the king. After due time, however, I asked leave of the king	6 Ezalatt azonban én nem voltam Jeruzsálemben, mert Artaxerxésznek, Babilon királyának harminckettedik esztendejében a királyhoz mentem és csak bizonyos idő múltával kértem engedélyt a királytól,
7 and returned to Jerusalem, where I discovered the evil thing that Eliashib had done for Tobiah, in setting aside for him a chamber in the courts of the house of God.	7 és mentem el Jeruzsálembe. Ekkor rájöttem a gonoszságra, amelyet Eljasib Tóbiás javára véghez vitt azáltal, hogy neki az Isten házának előcsarnokában kamrát rendezett be.
8 This displeased me very much, and I had all of Tobiah's household goods thrown outside the chamber.	8 Mivel én ebben nagyon gonosz dolgot láttam, Tóbiás házának holmiját a kamrából kidobáltam,
9 Then I gave orders to purify the chambers, and I had them replace there the utensils of the house of God, the cereal offerings, and the incense.	9 a kamrát pedig megtisztíttattam és visszavitettem oda az Isten házának edényeit, az ételáldozatot meg a tömjént.
10 I learned, too, that the portions due the Levites were no longer being given, so that the Levites and the singers who should have been carrying out the services had deserted, each man to his own field.	10 Arról is értesültem, hogy nem szolgáltatták be a levitáknak járó részt, a leviták meg az énekesek pedig mindannyian földjükre szöktek, még azok is, akiknek szolgálatot kellett volna teljesíteniük.
11 I took the magistrates to task, demanding, "Why is the house of God abandoned?" Then I brought the Levites together and had them resume their stations.	11 Erre vádat emeltem az elöljárók ellen: »Miért hanyagoljuk el az Isten házát?« Majd egybegyűjtöttem és odaállítottam őket a helyükre.
12 All Judah once more brought in the tithes of grain, wine, and oil to the storerooms;	12 Erre egész Júda beszolgáltatta a csűrökbe a gabona-, bor- és olajtizedet.
13 and in charge of the storerooms I appointed the priest Shelemiah, Zadok the scribe, and Pedaiah, one of the Levites, together with Hanan, son of Zaccur, son of Mattaniah, as their assistant; for these men were held to be trustworthy. It was their duty to make the distribution to their brethren.	13 A csűrök élére odaállítottuk Selemját, a papot, Szádokot, az írástudót, a leviták közül pedig Fadáját és melléjük Hánánt, Zákurnak, Matanja fiának fiát, mert megbízható férfinak ismerték őket és rájuk bízták testvéreik járandóságát.
14 Remember this to my credit, O my God! Let not the devotion which I showed for the house of my God and its services be forgotten!	14 Emlékezzél meg ezért rólam Istenem és ne engedd, hogy feledésbe menjenek jócselekedeteim, amelyeket Istenem háza és szolgálata érdekében véghezvittem.
15 In those days I perceived that men in Judah were treading the winepresses on the sabbath; that they were bringing in sheaves of grain, loading them on their asses, together with wine, grapes, figs, and every other kind of burden, and bringing them to Jerusalem on the sabbath day. I warned them to sell none of these victuals.	15 Azokban a napokban láttam Júdában olyanokat, akik szombaton sajtót tiportak, kévét hordtak, megterhelték szamaraikat borral, szőlővel, fügével meg mindenféle rakománnyal és azt szombati napon beszállították Jeruzsálembe. Én erre figyelmeztettem őket, hogy olyan napon árusítsanak, amelyen szabad kereskedni.
16 In Jerusalem itself the Tyrians who were resident there were importing fish and every other kind of merchandise and selling it to the Judahites on the sabbath.	16 Letelepedtek oda tírusziak is, akik halat meg mindenféle árucikket hoztak és azt Júda fiainak Jeruzsálemben szombatonként árusítgatták.
17 I took the nobles of Judah to task, demanding of them: "What is this evil thing that you are doing, profaning the sabbath day?	17 Erre megszidtam Júda előkelőit és azt mondtam nekik: »Micsoda gonoszság ez, amit itt műveltek, hogy megszentségtelenítitek a szombat napját!
18 Did not your fathers act in this same way, with the result that our God has brought all this evil upon us and upon this city? Would you add to the wrath against Israel by once more profaning the sabbath?"	18 Nemde ezt tették atyáink is, és Istenünk ezért zúdította ránk és erre a városra ezt a sokféle bajt? Ti pedig még növelitek a haragot Izrael ellen azáltal, hogy megszegitek a szombatot.«
19 When the shadows were falling on the gates of Jerusalem before the sabbath, I ordered the doors to be closed and forbade them to be reopened till after the sabbath. I posted some of my own men at the gates so that no burden might enter on the sabbath day.	19 Ezért amint Jeruzsálem kapuinál szombati napon beállott a szürkület, meghagytam, hogy zárják be a kapukat, és elrendeltem, hogy szombat elmúltáig ne nyissák ki őket. Majd felállítottam néhányat legényeimből a kapuknál, hogy szombati napon senki se hozhasson be terhet.
20 The merchants and sellers of various kinds of merchandise spent the night once or twice outside Jerusalem,	20 Ennek következtében a kereskedők és mindenféle cikk árusítói egyszer-másszor Jeruzsálem falain kívül telepedtek le.
21 but then I warned them, saying to them: "Why do you spend the night alongside the wall? If you keep this up, I will lay hands on you!" From that time on, they did not return on the sabbath.	21 Erre én megfeddettem őket és így szóltam hozzájuk: »Mit tartózkodtok itt a fal mentén? Ha ezt még egyszer megteszitek, kezet vetek rátok.« Attól az időtől kezdve azután szombaton nem jöttek.
22 Then I ordered the Levites to purify themselves and to go and watch the gates, so that the sabbath day might be kept holy. This, too, remember in my favor, O my God, and have mercy on me in accordance with your great mercy!	22 Egyben meghagytam a levitáknak, hogy végezzenek tisztulást, aztán jöjjenek, őrizzék a kapukat, hogy megszenteljék a szombat napját. Ezért is emlékezzél meg rólam, Istenem, és könyörülj rajtam irgalmasságod sokasága szerint.
23 Also in those days I saw Jews who had married Ashdodite, Ammonite, or Moabite wives.	23 Ugyancsak azokban a napokban láttam zsidókat, akik asdódi, ammonita és moabita nőket vettek feleségül.
24 Of their children, half spoke Ashdodite, and none of them knew how to speak Jewish; and so it was in regard to the languages of the various other peoples.	24 Gyermekeik fele asdódiul beszélt, és nem tudott zsidóul beszélni, hanem ennek vagy annak a népnek a nyelvén szóltak.
25 I took them to task and cursed them; I had some of them beaten and their hair pulled out; and I adjured them by God: "You shall not marry your daughters to their sons nor take any of their daughters for your sons or for yourselves!	25 Erre én megszidtam és megátkoztam őket. Meg is vertem közülük néhány férfit, megtépdestem hajukat, és megeskettem őket Istenre, hogy ne adják oda leányaikat az ő fiaiknak, és fiaik meg maguk számára ne vegyenek feleséget az ő leányaik közül:
26 Did not Solomon, the king of Israel, sin because of them? Though among the many nations there was no king like him, and though he was beloved of his God and God had made him king over all Israel, yet even he was made to sin by foreign women.	26 »Nem ebben a dologban vétkezett-e Salamon, Izrael királya is? Már pedig sok nemzetnek nem volt hozzá hasonló királya. Istene előtt kedves volt, Isten őt királynak tette meg egész Izrael fölött, s még őt is bűnre csábították az idegen asszonyok.
27 Must it also be heard of you that you have done this same very great evil, betraying our God by marrying foreign women?"	27 Vajon engedetlenségünkben mi is elkövessük mind ezt a nagy gonoszságot, és vétkezzünk Istenünk ellen azzal, hogy idegen nőket veszünk feleségül?«
28 One of the sons of Joiada, son of Eliashib the high priest, was the son-in-law of Sanballat the Horonite! I drove him from my presence.	28 Eljasib főpap fiának, Jojádának fiai közül az egyik ráadásul a hóroni Szanballátnak lett a vejévé. Ezt elűztem magamtól.
29 Remember against them, O my God, how they defiled the priesthood and the covenant of the priesthood and the Levites!	29 Emlékezzél meg Uram Istenem azokról, akik beszennyezik a papi tisztséget, a papi és levita kötelezettséget.
30 Thus I cleansed them of all foreign contamination. I established the various functions for the priests and Levites, so that each had his appointed task.	30 Így tisztítottam meg őket mindenféle idegentől, megállapítottam a papok meg a leviták beosztását, kinek-kinek szolgálata szerint.
31 I also provided for the procurement of wood at stated times and for the first fruits. Remember this in my favor, O my God!	31 Rendelkeztem úgyszintén az áldozati fának a meghatározott időben való szállítását és a zsengéket illetőleg is. Emlékezzél meg rólam, Istenem, javamra! Ámen.