Sirach 10

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 A wise judge will instruct his people; and the government of a prudent man is well ordered.	1 A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.
2 As the judge of the people is himself, so are his officers; and what manner of man the ruler of the city is, such are all they that dwell therein.	2 Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.
3 An unwise king destroyeth his people; but through the prudence of them which are in authority the city shall be inhabited.	3 A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.
4 The power of the earth is in the hand of the Lord, and in due time he will set over it one that is profitable.	4 Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.
5 In the hand of God is the prosperity of man: and upon the person of the scribe shall he lay his honour.	5 Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét.
6 Bear not hatred to thy neighbour for every wrong; and do nothing at all by injurious practices.	6 Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot!
7 Pride is hateful before God and man: and by both doth one commit iniquity.	7 Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága.
8 Because of unrighteous dealings, injuries, and riches got by deceit, the kingdom is translated from one people to another.	8 Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt.
9 Why is earth and ashes proud? There is not a more wicked thing than a covetous man: for such an one setteth his own soul to sale; because while he liveth he casteth away his bowels.	9 Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja,
10 The physician cutteth off a long disease; and he that is to day a king to morrow shall die.	10 Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit.
11 For when a man is dead, he shall inherit creeping things, beasts, and worms.	11 A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.
12 The beginning of pride is when one departeth from God, and his heart is turned away from his Maker.	12 Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott.
13 For pride is the beginning of sin, and he that hath it shall pour out abomination: and therefore the Lord brought upon them strange calamities, and overthrew them utterly.	13 Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!
14 The Lord hath cast down the thrones of proud princes, and set up the meek in their stead.	14 Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől,
15 The Lord hath plucked up the roots of the proud nations, and planted the lowly in their place.	15 amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.
16 The Lord overthrew countries of the heathen, and destroyed them to the foundations of the earth.	16 Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen.
17 He took some of them away, and destroyed them, and hath made their memorial to cease from the earth.	17 Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.
18 Pride was not made for men, nor furious anger for them that are born of a woman.	18 Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe.
19 They that fear the Lord are a sure seed, and they that love him an honourable plant: they that regard not the law are a dishonourable seed; they that transgress the commandments are a deceivable seed.	19 Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől.
20 Among brethren he that is chief is honorable; so are they that fear the Lord in his eyes.	20 Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről.
21 The fear of the Lord goeth before the obtaining of authority: but roughness and pride is the losing thereof.	21 Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét.
22 Whether he be rich, noble, or poor, their glory is the fear of the Lord.	22 Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel.
23 It is not meet to despise the poor man that hath understanding; neither is it convenient to magnify a sinful man.	23 Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.
24 Great men, and judges, and potentates, shall be honoured; yet is there none of them greater than he that feareth the Lord.	24 A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak.
25 Unto the servant that is wise shall they that are free do service: and he that hath knowledge will not grudge when he is reformed.	25 Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik.
26 Be not overwise in doing thy business; and boast not thyself in the time of thy distress.	26 Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag!
27 Better is he that laboureth, and aboundeth in all things, than he that boasteth himself, and wanteth bread.	27 Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél.
28 My son, glorify thy soul in meekness, and give it honour according to the dignity thereof.	28 Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.
29 Who will justify him that sinneth against his own soul? and who will honour him that dishonoureth his own life?	29 Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!
30 The poor man is honoured for his skill, and the rich man is honoured for his riches.	30 Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen.
31 He that is honoured in poverty, how much more in riches? and he that is dishonourable in riches, how much more in poverty?	31 Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől!