Második levél a korintusiaknak 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 S most kezdjük-e újra ajánlani magunkat? Talán nekünk is szükségünk van, mint egyeseknek, hozzátok szóló vagy tőletek való ajánló levelekre?	1 Do we begin again to commend ourselves? Or do we need (as some do) epistles of commendation to you, or from you?
2 A mi levelünk ti vagytok, beírva a szívünkbe, ismeri és olvassa azt minden ember.	2 You are our epistle, written in our hearts, which is known and read by all men:
3 Mert nyilvánvaló veletek kapcsolatban, hogy Krisztus levele vagytok, amely a mi szolgálatunk által készült, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével írva, nem kőtáblákra, hanem a szív húsból való tábláira .	3 Being manifested, that you are the epistle of Christ, ministered by us, and written not with ink, but with the Spirit of the living God; not in tables of stone, but in the fleshly tables of the heart.
4 Isten iránt ilyen bizalmunk Krisztus által van.	4 And such confidence we have, through Christ, towards God.
5 Nem mintha magunktól, mintegy saját erőnkből képesek lennénk bármit is kigondolni, ellenkezőleg: a mi képességünk Istentől van.	5 Not that we are sufficient to think any thing of ourselves, as of ourselves: but our sufficiency is from God.
6 Ő tett minket alkalmassá arra, hogy az Újszövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké: mert a betű öl, a Lélek pedig éltet.	6 Who also hath made us fit ministers of the new testament, not in the letter, but in the spirit. For the letter killeth, but the spirit quickeneth.
7 Ha már a halálnak a betűkkel, kövekre írt szolgálata dicsőséges volt, úgyhogy Izrael fiai nem nézhettek Mózes arcára arcának mulandó dicsősége miatt,	7 Now if the ministration of death, engraven with letters upon stones, was glorious; so that the children of Israel could not steadfastly behold the face of Moses, for the glory of his countenance, which is made void:
8 hogyne lenne még dicsőségesebb a Lélek szolgálata?	8 How shall not the ministration of the spirit be rather in glory?
9 Mert ha már a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, sokkal dicsőségesebb a megigazulás szolgálata.	9 For if the ministration of condemnation be glory, much more the ministration of justice aboundeth in glory.
10 Sőt, ami ott dicsőséges volt, ezen túláradó dicsőség miatt már nem is dicsőséges.	10 For even that which was glorious in this part was not glorified, by reason of the glory that excelleth.
11 Mert ha a mulandó dicsőséges, sokkal dicsőségesebb a maradandó.	11 For if that which is done away was glorious, much more that which remaineth is in glory.
12 Mivel tehát ilyen reménységünk van, nagy nyíltsággal beszélünk,	12 Having therefore such hope, we use much confidence:
13 s nem úgy viselkedünk, mint Mózes, aki leplet helyezett arcára , hogy Izrael fiai ne lássák annak a végét, ami mulandó.	13 And not as Moses put a veil upon his face, that the children of Israel might not steadfastly look on the face of that which is made void.
14 De értelmük eltompult. Hisz mind a mai napig, amikor az Ószövetséget olvassák, ott van ugyanaz a lepel, nincs levéve, mert az csak Krisztusban tűnik el.	14 But their senses were made dull. For, until this present day, the selfsame veil, in the reading of the old testament, remaineth not taken away (because in Christ it is made void).
15 Sőt, mind a mai napig, mikor Mózest olvassák, lepel takarja szívüket.	15 But even until this day, when Moses is read, the veil is upon their heart.
16 De amikor az Úrhoz fordul, elvétetik a lepel .	16 But when they shall be converted to the Lord, the veil shall be taken away.
17 Mert az Úr Lélek, s ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.	17 Now the Lord is a Spirit. And where the Spirit of the Lord is, there is liberty.
18 Mi pedig mindnyájan, miközben fedetlen arccal szemléljük az Úr dicsőségét , ugyanarra a képmásra változunk át dicsőségről dicsőségre az Úr Lelke által.	18 But we all beholding the glory of the Lord with open face, are transformed into the same image from glory to glory, as by the Spirit of the Lord.