A bölcsesség könyve 11

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Sikerre vezette vállalkozásaikat szent próféta vezetése mellett:	1 Dirizzò l'opere loro in mano del santo profeta.
2 átkeltek lakatlan pusztaságon, és sivár helyeken ütöttek sátort.	2 (Moisè con li Israeliti) feciono il cammino per li deserti che non si abitavano; e feciono li tabernacoli nelli luoghi deserti.
3 Ellenálltak ellenségeknek, s megbosszulták magukat ellenfeleiken.	3 Stettono contro alli avversarii, e vendicaronsi delli nimici (e conobbero le tue maraviglie).
4 Szomjúságukban segítségül hívtak Téged, és vizet kaptak a meredek sziklából, szomjukat oltották a kemény kőszálból.	4 Ebbeno sete, e invocarono te, e fue data loro l'acqua della altissima pietra; e riposo della sete fue dato loro del duro sasso.
5 Amivel ellenségeik bűnhődtek, amikor nem volt innivalójuk, Izrael fiai annak bőségében örvendeztek,	5 E per quelle pene che patirono li loro nimici del difetto del bere, abbondando in loro le acque, li figliuoli d' Israel s' allegrarono.
6 s az nekik, amikor szűkölködtek, jótéteményül szolgált.	6 Per queste cose, conciosia che a coloro mancassono (l'acque), successe bene alli figliuoli d' Israel.
7 Mert a ki nem apadó folyó forrás vize helyett embervért adtál a gonoszoknak.	7 Alli ingiusti tu dèsti, in luogo di fontana di sempiterno fiume, il sangue umano.
8 Amíg azok megfogyatkoztak, büntetésül a megölt kisdedekért, ezeknek váratlanul bőséges vizet adtál,	8 Li quali, essendo minuiti per la traduzione delli fanciulli uccisi (per Faraone in Egitto, in recompensazione) dèsti loro acqua abbondante non sperata,
9 és megmutattad az akkori szomjúsággal, hogyan magasztalod fel a tieidet és pusztítod el ellenségeiket.	9 mostrando per la sete che venne loro, tu esaltavi li tuoi, e annegavi li avversarii.
10 Amikor ugyanis megpróbáltatás érte őket, bár csak enyhe feddésben volt részük, megtudták, milyen kínokat szenvedtek a harag sújtotta gonoszok.	10 Quando furono tentati, certo con misericordia ricevettono ammaestramento, e seppono come li malvagi, giudicati con ira, sostennono tormenti.
11 Azokat ugyanis, mint intő atya, próbára tetted, ezeket pedig, mint szigorú király, kérdőre vontad és elkárhoztattad.	11 Tu provasti costoro, ammonendoli come padre; ma coloro, sì come duro re esaminandoli, li condannasti.
12 Távol tőlük és jelenlétükben egyaránt kínt szenvedtek,	12 Li assenti e li presenti somigliantemente erano tormentati.
13 mert kétszeres bánat fogta el őket, és sóhajtottak, amikor a múltakra emlékeztek,	13 Doppio rincrescimento teneva coloro, il presente pianto con la memoria delli passati mali.
14 mert amikor hallották, hogy az, ami nekik bűnhődés, amazoknak javára szolgált, tudomást szereztek az Úrról, és csodálták az események végét.	14 Conciò fusse cosa che udissono che per le sue pene loro erano bene trattati, ricordaronsi di Dio, maravigliandosi nella fine dello uscimento.
15 Akit egykor gonoszul kitettek és gúnyolva elutasítottak, azt az események végén megcsodálták; szomjaztak ők, de nem úgy, mint az igazak!	15 E maravigliaronsi di colui, nella fine di quello che avvenne, lo quale (abbassarono e atterrarono) egli avevano ischeruito con malvagia imposta, non facendo così alli giusti.
16 Romlottságuk balga vélekedései miatt, amelyektől félrevezetve esztelen csúszómászókat és alávaló állatokat imádtak, büntetésül esztelen állatok raját bocsátottad rájuk,	16 Ma per li insensati pensieri furono le loro iniquitadi, e alcuni erranti adorarono molti serpenti e superchie bestie; mandasti sopra loro moltitudine di molti animali in vendetta,
17 hogy megtudják: mindenki azzal bűnhődik, ami által vétkezik.	17 acciò che loro sapessono che per quelle cose per le quali alcuno peccoe, e per quelle è tormentato.
18 Mert mindenható kezed, amely a világot a forma nélküli anyagból teremtette, küldhetett volna ellenük medvét, bősz oroszlánt seregestől,	18 Non era impossibile alla onnipotente mano tua, la quale creò il mondo di materia invisa, mandare a coloro moltitudine d'orsi, o arditi leoni,
19 vagy újfajta ismeretlen, dühös fenevadakat, amelyek tüzes párát lehelnek, sistergő gőzt fújnak, vagy szemükből rémes szikrát szórnak,	19 o bestie di nuova generazione piene d' ira, e bestie incognite, ovvero che gittassono fiamma di fuoco, o portanti fumo di puzza, o che gittassono faville orribili per li occhi;
20 amelyek nemcsak ártással tudták volna őket tönkretenni, hanem puszta látásuk is holtra rémítette volna őket.	20 delle quali la percossa (di queste) non solamente li potea dilacerare, ma ancora (col) la pagura dello aspetto li potea uccidere.
21 De eleshettek volna akár egyetlen lehelettől, üldözve saját tetteiktől, elszélesztve hatalmad fuvallatától, de te mindent mérték, szám és súly szerint rendeztél.	21 Però che, eziandio sanza queste cose, da uno spirito di vento poteano essere morti, ricevendo persecuzione delli loro fatti stessi, e dispersi per lo spirito della tua potenza; ma tu ordinasti tutte le cose in misura e in numero e in peso.
22 Csakis neked áll mindig módodban, megmutatni nagy hatalmadat, és ki tudna ellene szegülni karod erejének?	22 Molta potenza a te solo era dirittamente sempre; e chi resisterae alla virtude del braccio tuo?
23 Mert az egész világ olyan előtted, mint a mérleg mutatója, mint a földre hulló hajnali harmatcsepp,	23 Però che sì come uno punto di stadera, così è dinanzi da te il cerchio delle terre, e sì come la gocciola della rugiada mattutinale, la quale discende in terra.
24 mégis könyörülsz mindenen, mert módodban áll minden, s elnézed az emberek bűneit a bűnbánatért,	24 E tu hai misericordia di tutti, però che tu puoi tutto, e non riguardi li peccati degli uomini li quali si sono pentiti.
25 mert szereted mindazt, ami van, semmit sem utálsz abból, amit alkottál. Mert ha gyűlöltél volna bármit is, meg sem teremtetted, s meg sem alkottad volna.	25 Tu ami tutte le cose che tu facesti; nè hai in odio le cose che tu ordinasti e facesti.
26 Hogy is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád, és hogyan állhatna fenn, amit nem hívtál létre? Kímélsz mindent, mivel a tiéd, Uram, s az élőben leled örömedet!	26 Or come potrebbe [una cosa] durare, quando tu non volessi? or quello che non fosse da te chiamato, come si conserverebbe?
	27 Tu (Signore) perdoni a tutti; però che sono tuoi, Signore, il quale ami le anime.