A zsoltárok könyve 94

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Uram, bosszúállás Istene, bosszúállás Istene, jelenj meg!	1 O SIGNORE Iddio delle vendette; O Dio delle vendette, apparisci in gloria.
2 Kelj fel, ó föld bírája, fizess meg a kevélyeknek!	2 Innalzati, o Giudice della terra; Rendi la retribuzione ai superbi.
3 Meddig fognak, Uram, a bűnösök, meddig fognak még a bűnösök dicsekedni?	3 Infino a quando, o Signore, Infino a quando trionferanno gli empi?
4 Fecsegnek, vakmerően gonoszságot beszélnek és kérkednek mind a gonosztevők.	4 Infino a quando sgorgheranno parole dure? Infino a quando si vanteranno tutti gli operatori d’iniquità?
5 Népedet, Uram, elnyomják, örökségedet sanyargatják.	5 Signore, essi tritano il tuo popolo, Ed affliggono la tua eredità;
6 Meggyilkolják az özvegyet s a jövevényt, lemészárolják az árvákat.	6 Uccidono la vedova e il forestiere, Ed ammazzano gli orfani;
7 Azt mondják: »Nem látja ezt az Úr, Nem veszi észre Jákob Istene.«	7 E dicono: Il Signore non ne vede, E l’Iddio di Giacobbe non ne intende nulla.
8 Eszméljetek, ti oktalanjai a népnek, ostobák mikor tértek észhez?	8 O voi i più stolti del popolo, intendete; E voi pazzi, quando sarete savi?
9 A fül plántálója ne hallana, s a szem alkotója ne látna?	9 Colui che ha piantata l’orecchia non udirebbe egli? Colui che ha formato l’occhio non riguarderebbe egli?
10 Ne büntetne, aki dorgálja a népeket, aki tudományra tanítja az embert?	10 Colui che gastiga le genti, Che insegna il conoscimento agli uomini, non correggerebbe egli?
11 Ismeri az Úr az emberek gondolatait és tudja, hogy hiábavalók.	11 Il Signore conosce i pensieri degli uomini, E sa che son vanità
12 Boldog az az ember, akit te oktatsz, Uram, és megtanítasz törvényedre,	12 Beato l’uomo il qual tu correggi, Signore, Ed ammaestri per la tua Legge;
13 hogy megóvd őt a gonosz napoktól, amíg a bűnös számára a verem el nem készül.	13 Per dargli riposo, liberandolo da’ giorni dell’avversità, Mentre è cavata la fossa all’empio.
14 Mert nem taszítja el népét az Úr, és nem hagyja el örökségét.	14 Perciocchè il Signore non lascerà il suo popolo, E non abbandonerà la sua eredità.
15 Mert az ítélkezés visszatér az igazsághoz, és követik mind az igazszívűek.	15 Perciocchè il giudicio ritornerà a giustizia, E dietro a lui saranno tutti quelli che son diritti di cuore.
16 Ki kel fel értem a gonoszok ellen, ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?	16 Chi si leverà per me contro a’ maligni? Chi si presenterà per me contro agli operatori d’iniquità?
17 Ha az Úr nem nyújtott volna segítséget, már-már a némaság helyén lakoznék a lelkem.	17 Se il Signore non fosse stato mio aiuto, Per poco l’anima mia sarebbe stata stanziata nel silenzio.
18 Ha azt mondtam: »Inog a lábam«, megsegített a te irgalmad, Uram.	18 Quando io ho detto: Il mio piè vacilla; La tua benignità, o Signore, mi ha sostenuto.
19 Bármilyen sok fájdalmam volt szívemben, vigasztalásaid felvidítottak engem.	19 Quando io sono stato in gran pensieri dentro di me, Le tue consolazioni han rallegrata l’anima mia.
20 Lehet-e köze hozzád a hamisság ítélőszékének, amely nyomorúságot szerez a törvény ellenére?	20 Il seggio delle malizie che forma iniquità in luogo di statuti, Potrebbe egli esserti congiunto?
21 Az igaz életére leskelődnek ők, s elítélik az ártatlan vért.	21 Essi corrono a schiere contro all’anima del giusto, E condannano il sangue innocente.
22 De nekem oltalmam lett az Úr, és menedékem sziklája az én Istenem;	22 Ma il Signore mi è in vece d’alto ricetto; E l’Iddio mio in vece di rocca di confidanza.
23 Ő megtorolja rajtuk hamisságukat, saját gonoszságukkal semmisíti meg őket; Megsemmisíti őket az Úr, a mi Istenünk.	23 Ed egli farà lor tornare addosso la loro iniquità, E li distruggerà per la lor propria malizia; Il Signore Iddio nostro li distruggerà