A zsoltárok könyve 90

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre.	1 Oración. De Moisés, hombre de Dios. Señor, tú has sido para nosotros un refugio de edad en edad.
2 Mielőtt a hegyek lettek, a föld és a világ születtek, te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten!	2 Antes que los montes fuesen engendrados, antes que naciesen tierra y orbe, desde siempre hasta siempre tú eres Dios.
3 Te visszatéríted az embert a porba, azt mondod: »Térjetek oda vissza, emberek fiai.«	3 Tú al polvo reduces a los hombres, diciendo: «¡Tornad, hijos de Adán!»
4 Hiszen szemed előtt ezer esztendő olyan, mint az eltűnt tegnapi nap, vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka.	4 Porque mil años a tus ojos son como el ayer, que ya pasó, como una vigilia de la noche.
5 Elragadod őket, olyanok mint az álom,	5 Tú los sumerges en un sueño, a la mañana serán como hierba que brota;
6 mint a reggel kiviruló fű: reggel kihajt és virágzik, estére lehull és elszárad.	6 por la mañana brota y florece, por la tarde se amustia y se seca.
7 Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt, rettegjük haragod.	7 Pues por tu cólera somos consumidos, por tu furor anonadados.
8 Magad elé állítod gonoszságainkat, titkainkat arcod világossága elé.	8 Has puesto nuestras culpas ante ti, a la luz de tu faz nuestras faltas secretas.
9 Napjaink mind elmúlnak haragodban, éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük.	9 Bajo tu enojo declinan todos nuestros días, como un suspiro consumimos nuestros años.
10 Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk.	10 Los años de nuestra vida son unos setenta, u ochenta, si hay vigor; mas son la mayor parte trabajo y vanidad, pues pasan presto y nosotros nos volamos.
11 Ki ismeri haragod erejét és félelmetes felindulásodat?	11 ¿Quién conoce la fuerza de tu cólera, y, temiéndote, tu indignación?
12 Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük szívünket.	12 ¡Enseñanos a contar nuestros días, para que entre la sabiduría en nuestro corazón!
13 Fordulj meg, Uram, végre valahára, légy irgalmas szolgáidhoz.	13 ¡Vuelve, Yahveh! ¿Hasta cuándo? Ten piedad de tus siervos.
14 Tölts el minket kora reggel irgalmaddal, hogy ujjongjunk és vigadjunk egész életünkben.	14 Sácianos de tu amor a la mañana, que exultemos y cantemos toda nuestra vida.
15 Örvendeztess minket annyi napig, mint amennyin megaláztál minket, s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk.	15 Devuélvenos en gozo los días que nos humillaste, los años en que desdicha conocimos.
16 Nyilvánuljon meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon.	16 ¡Que se vea tu obra con tus siervos, y tu esplendor sobre sus hijos!
17 Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és áldd meg kezünk munkáját!	17 ¡La dulzura del Señor sea con nosotros! ¡Confirma tú la acción de nuestras manos!