A zsoltárok könyve 40

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára.	1 Au maître de chant. Psaume de David.
2 Várva-vártam az Urat, s ő lehajolt hozzám.	2 Je comptais vraiment sur le Seigneur, il s’est penché vers moi, il a entendu mon cri.
3 Meghallgatta könyörgésemet, kihúzott a nyomorúság verméből, a sár fertőjéből; Lábamat kősziklára helyezte, lépésemet biztossá tette.	3 Il m’a fait remonter du trou fatal, de la boue du bourbier. Il m’a remis les pieds sur le roc, il a affermi mes pas.
4 Új éneket adott számba, Istenünket dicsérő szózatot. Sokan látják és félelem fogja el őket, s az Úrba vetik reményüket.	4 C’est pourquoi j’ai à la bouche un chant nouveau, une louange pour notre Dieu. Le peuple le saura; ils craindront le Seigneur, ils auront confiance en lui.
5 Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét, s aki nem tart a gőgösöktől, a hazugságra vetemedőktől.	5 Heureux l’homme qui a choisi le Seigneur et met en lui son espérance au lieu d’aller vers les rebelles, avec ceux qui choisissent le mensonge.
6 Sokat tettél értünk, Uram, én Istenem, csodáiddal és terveiddel: nincs hozzád hasonló senki sem! Hirdetni akarom őket és beszélni róluk, de túl sok ahhoz, hogy számba vehetném.	6 Seigneur, mon Dieu, combien de merveilles as-tu faites, que de projets en notre faveur! Qui pourrait t’être comparé? Je voudrais les redire, les détailler, ils sont trop nombreux pour que je les compte.
7 Vágóáldozatot és ételáldozatot nem kívántál, hanem testet készítettél nekem. Égő- s bűnért való áldozatot nem követeltél,	7 Tu n’aimais pas vraiment l’offrande, les sacrifices: tu me l’as fait comprendre; holocaustes et victimes pour le péché, tu ne les as pas demandés.
8 ezért így szóltam: »Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam,	8 Alors j’ai dit: “Me voici, le rouleau du livre a parlé de moi.”
9 hogy teljesítsem akaratodat. Ezt akarom, én Istenem, törvényed a szívemben van.«	9 Ô Dieu, tout mon plaisir est de faire ton vouloir, ta loi est au plus profond de mon être.
10 Nagy gyülekezet előtt hirdetem igazságodat; Íme nem tartom vissza ajkamat, Uram, te tudod!	10 J’ai annoncé ta justice dans la grande assemblée, je ne suis pas resté bouche fermée, tu le sais bien, Seigneur.
11 Igazságodat nem rejtem el szívemben, hűségedet és segítségedet hirdetem. Nem titkolom irgalmadat és hűségedet a nagy gyülekezetben.	11 Tes décrets ne sont pas restés enclos en mon cœur, j’ai dit ta fidélité, ton œuvre de salut. Je n’ai pas laissé dans l’ombre ta grâce, ni ta vérité, durant la grande assemblée.
12 Te, Uram, ne vond meg irgalmadat tőlem; Kegyelmed és hűséged tartson fenn mindenkor engem,	12 Toi, Seigneur, ne te ferme pas, aie pitié de moi, que ta grâce et ta vérité me gardent toujours.
13 mert számtalan veszély környékez; utolértek gonoszságaim, fel sem tudok tekinteni, számosabbak, mint a hajszál fejemen, és a szívem is elhagyott engem.	13 Car des maux sans nombre m’ont assailli, mes fautes retombent sur moi et me bouchent la vue; car il y en a plus que de cheveux sur ma tête, et je perds courage.
14 Teljék kedved, Uram, megmentésemben, Uram, siess segítségemre.	14 Seigneur, daigne me délivrer, Seigneur, hâte-toi de me secourir.
15 Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, akik életemre törnek, hogy elvegyék. Hátráljanak meg és piruljanak, akik rosszat akarnak nekem.	15 Qu’ils soient déçus et humiliés, ceux qui en veulent à ma vie. Qu’ils reculent couverts de honte, ceux qui cherchent à me nuire.
16 Dermedjenek meg zavarukban, akik azt mondják: »Úgy kell neked!«	16 Qu’ils aillent cacher leur confusion, ceux qui m’accusent et disent: “Le voilà pris!”
17 Ujjongjanak s örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek; »Magasztaltassék az Úr!« – mondják mindenkor, akik örvendeznek szabadításodon.	17 Donne cette joie à ceux qui te cherchent, qu’ils puissent se réjouir en toi. Que ceux qui désirent ton salut puissent redire: “Le Seigneur est grand.”
18 Bár én koldus vagyok és szegény, az Úr majd gondoskodik rólam. Segítőm és szabadítóm te vagy, Istenem, ne késlekedj!	18 Et moi, si humble et malheureux, Seigneur, pense un peu à moi! Tu es mon secours, mon sauveur, ne tarde donc pas, ô mon Dieu!