Salmi 106

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ALLELUIA. Celebrate il Signore; perciocchè egli è buono; Perciocchè la sua benignità è in eterno.	1 ALLELUJA! Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló.
2 Chi potrà raccontar le potenze del Signore? Chi potrà pubblicar tutta la sua lode?	2 Ki tudná elmondani az Úr nagy tetteit, ki tudná elbeszélni minden dicső művét?
3 Beati coloro che osservano la dirittura, Che fanno ciò ch’è giusto in ogni tempo.	3 Boldogok, akik megtartják a törvényt, és mindenkor az igazat cselekszik!
4 Ricordati di me, o Signore, Secondo la tua benevolenza verso il tuo popolo; Visitami colla tua salute;	4 Gondolj ránk, Uram, néped iránti jókedvvel, látogass meg minket szabadításoddal,
5 Acciocchè io vegga il bene de’ tuoi eletti, E mi rallegri dell’allegrezza della tua gente, E mi glorii colla tua eredità	5 hadd lássuk választottaid jólétét, hadd örvendjünk nemzeted örömének, hadd dicsekedjünk örökségeddel.
6 Noi, e i nostri padri, abbiam peccato, Abbiamo operato iniquamente ed empiamente.	6 Vétkeztünk, mint ahogy atyáink, igaztalanul cselekedtünk, gonoszságot követtünk el.
7 I nostri padri in Egitto non considerarono le tue maraviglie, Non si ricordarono della grandezza delle tue benignità; E si ribellarono presso al mare, nel Mar rosso.	7 Atyáink Egyiptomban nem értették meg csodáidat, nem fogták fel nagy irgalmadat, lázadoztak, amikor a tengerhez, a Vörös-tengerhez jutottak.
8 Ma pure il Signore li salvò per l’amor del suo Nome, Per far nota la sua potenza;	8 De ő megmentette őket nevéért, hogy megismertesse hatalmát.
9 E sgridò il Mar rosso, ed esso si seccò; E li fece camminar per gli abissi, come per un deserto.	9 Megfenyegette a Vörös-tengert és az kiszáradt, és mint valami sivatagban, átvezette őket a mélységek között.
10 E li salvò di man di coloro che li odiavano, E li riscosse di man del nemico.	10 Megmentette őket gyűlölőik kezéből, ellenségeik kezéből megszabadította őket.
11 E le acque copersero i lor nemici; E non ne scampò pure uno	11 Víz borította el szorongatóikat, egy sem maradt életben közülük.
12 Allora credettero alle sue parole; Cantarono la sua lode	12 Ekkor hittek szavainak, és dicséretére éneket zengtek.
13 Ma presto dimenticarono le sue opere; Non aspettarono il suo consiglio;	13 De csakhamar elfeledték tetteit, és nem bíztak terveiben,
14 E si accessero di cupidigia nel deserto; E tentarono Iddio nella solitudine.	14 hanem heves kívánságra gerjedtek a sivatagban, és megkísértették Istent a pusztában.
15 Ed egli diede loro ciò che chiedevano; Ma mandò la magrezza nelle lor persone.	15 Ő teljesítette kérésüket, csömörlésig jóllakatta őket.
16 Oltre a ciò furono mossi d’invidia contro a Mosè, nel campo; E contro ad Aaronne, il Santo del Signore.	16 Majd irigykedtek a táborban Mózesre, és Áronra, az Úr szentjére.
17 La terra si aperse, e tranghiottì Datan, E coperse il seguito di Abiram.	17 Erre megnyílt a föld, elnyelte Dátánt, s elborította Abiron csoportját.
18 E il fuoco arse la lor raunanza; La fiamma divampò gli empi.	18 Tűz gyulladt fel gyülekezetükben, láng égette el a bűnösöket.
19 Fecero un vitello in Horeb, E adorarono una statua di getto;	19 A Hórebnél borjút készítettek, és az öntött képet imádták.
20 E mutarono la lor gloria In una somiglianza di bue che mangia l’erba.	20 Dicsőségüket fölcserélték a füvet evő bika képével.
21 Dimenticarono Iddio, lor Salvatore, Il quale aveva fatte cose grandi in Egitto;	21 Elfeledték Istent, aki megszabadította őket, aki nagy dolgokat művelt Egyiptomban,
22 Cose maravigliose nel paese di Cam, Tremende al Mar rosso.	22 csodákat Kám földjén, félelmetes dolgokat a Vörös-tengeren.
23 Onde egli disse di sterminarli; Se non che Mosè, suo eletto, si presentò alla rottura davanti a lui, Per istornar l’ira sua che non distruggesse.	23 El is határozta volna, hogy elpusztítja őket, ha választottja, Mózes, nem állt volna résen, hogy elhárítsa haragját, nehogy megsemmisítse őket.
24 Disdegnarono ancora il paese desiderabile; Non credettero alla sua parola.	24 Semmire sem becsülték az óhajtott földet, nem hittek ígéretének.
25 E mormorarono ne’ lor tabernacoli; Non attesero alla voce del Signore.	25 Zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Úr szavára.
26 Onde egli alzò loro la mano, Che li farebbe cader nel deserto;	26 Erre ő fölemelte kezét ellenük, hogy lesújtson rájuk a sivatagban,
27 E che farebbe cader la lor progenie fra le genti, E che li dispergerebbe per li paesi.	27 s a nemzetek közé szórja utódaikat, és elszélessze őket az országokban.
28 Oltre a ciò si congiunsero con Baal-peor, E mangiarono de’ sacrificii de’ morti;	28 Majd Baál-Peorhoz pártoltak, és holt bálványoknak bemutatott áldozatokat ettek.
29 E dispettarono Iddio co’ lor fatti, Onde la piaga si avventò a loro.	29 Cselekedeteikkel haragra ingerelték őt, és romlás tört rájuk.
30 Ma Finees si fece avanti, e fece giudicio; E la piaga fu arrestata.	30 De Fineesz előállt, ítéletet tartott, és a csapásnak vége lett.
31 E ciò gli fu reputato per giustizia, Per ogni età, in perpetuo.	31 Ezt ő érdeméül számította be neki, nemzedékről nemzedékre, örökre.
32 Provocarono ancora il Signore ad ira presso alla acque di Meriba, Ed avvenne del male a Mosè per loro.	32 Majd Meriba vizeinél ingerelték haragra, és miattuk Mózes is bajba jutott,
33 Perciocchè inasprirono il suo spirito; Onde egli parlò disavvedutamente colle sue labbra	33 mert elkeserítették lelkét, s ő meggondolatlanul beszélt szájával.
34 Essi non distrussero i popoli, Che il Signore aveva lor detto;	34 Nem irtották ki azokat a nemzeteket, amelyeket az Úr mondott nekik.
35 Anzi si mescolarono fra le genti, Ed impararono le loro opere;	35 Sőt a nemzetek közé vegyültek, eltanulták cselekedeteiket,
36 E servirono a’ loro idoli, E quelli furono loro per laccio;	36 bálványaiknak szolgáltak, s ez vesztükre lett.
37 E sacrificarono i lor figluioli. E le lor figliuole a’ demoni;	37 Feláldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
38 E sparsero il sangue innocente, Il sangue de’ lor figliuoli e delle lor figliuole, I quali sacrificarono agl’idoli di Canaan; E il paese fu contaminato di sangue.	38 Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket Kánaán bálványainak áldoztak. Megfertőzték a vérrel az országot,
39 Ed essi si contaminarono per le loro opere, E fornicarono per li lor fatti.	39 tisztátalanná lettek cselekedeteikben, paráznákká tetteikben.
40 Onde l’ira del Signore si accese contro al suo popolo, Ed egli abbominò la sua eredità;	40 Ekkor az Úr haragra gerjedt népe ellen, és megutálta örökségét.
41 E li diede in man delle genti; E quelli che li odiavano signoreggiarono sopra loro.	41 A nemzetek kezébe adta őket, és gyűlölőik uralkodtak rajtuk.
42 E i lor nemici li oppressarono; Ed essi furono abbassati sotto alla lor mano.	42 Ellenségeik sanyargatták őket, s ők megaláztatást szenvedtek kezük alatt.
43 Egli li riscosse molte volte; Ma essi lo dispettarono co’ lor consigli, Onde furono abbattuti per la loro iniquità.	43 Gyakran megszabadította őket, de ők csak ingerelték szándékaikkal, s elmerültek gonoszságukban.
44 E pure egli ha riguardato, quando sono stati in distretta; Quando ha udito il lor grido;	44 De ő meglátta, amikor nyomorogtak, és meghallgatta kiáltásukat.
45 E si è ricordato inverso loro del suo patto, E si è pentito, secondo la grandezza delle sue benignità.	45 Megemlékezett szövetségéről, és nagy irgalmában megszánta őket.
46 Ed ha renduti loro pietosi Tutti quelli che li avevano menati in cattività.	46 Irgalmat szerzett nekik mindazoknál, akik fogságba hurcolták őket.
47 Salvaci, o Signore Iddio nostro, E raccoglici d’infra le genti; Acciocchè celebriamo il Nome della tua santità, E ci gloriamo nella tua lode.	47 Szabadíts meg minket, Urunk, Istenünk, és gyűjts össze minket a nemzetek közül, hogy hálát adhassunk szent nevednek, és dicsekedhessünk dicséreteddel.
48 Benedetto sia il Signore Iddio d’Israele di secolo in secolo. Or dica tutto il popolo: Amen. Alleluia	48 Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökre! És mondja az egész nép: »Ámen! Ámen!«