Évangile selon Jean 11

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Il y avait un malade: c’était Lazare, de Béthanie, le village de Marie et de sa sœur Marthe.	1 Volt egy Lázár nevű beteg Betániában, Máriának és nővérének, Mártának a falujában.
2 Cette Marie était celle-là même qui a parfumé le Seigneur avec de la myrrhe et lui a essuyé les pieds avec ses cheveux. Son frère Lazare était malade.	2 Mária volt az, aki megkente az Urat kenettel, és lábát hajával törölgette. Az ő testvére, Lázár volt beteg.
3 Les sœurs envoyèrent donc à Jésus ce message: "Seigneur, celui que tu aimes est malade.”	3 A nővérek üzentek érte: »Uram, íme, akit szeretsz, beteg.«
4 Lorsque Jésus l’apprit, il déclara: "Cette maladie n’ira pas à la mort; elle est pour la gloire de Dieu et par elle le Fils de Dieu sera glorifié.”	4 Amikor Jézus meghallotta ezt, így szólt: »Ez a betegség nem válik halálára, hanem Isten dicsőségére, hogy megdicsőüljön általa az Isten Fia.«
5 Jésus aimait Marthe, et sa sœur, et Lazare.	5 Jézus szerette Mártát, meg a nővérét, és Lázárt.
6 Pourtant, quand il sut que Lazare était malade, il resta encore deux jours au même endroit.	6 Mikor tehát meghallotta, hogy beteg, két napig még azon a helyen maradt, ahol volt,
7 Après quoi il dit aux disciples: "Retournons en Judée.”	7 azután így szólt a tanítványokhoz: »Menjünk ismét Júdeába.«
8 Les disciples lui dirent: "Rabbi, récemment les Juifs voulaient te tuer à coups de pierres, et tu retournes là-bas?”	8 A tanítványok azt mondták neki: »Rabbi, most akartak a zsidók megkövezni, és ismét odamégy?«
9 Jésus leur répondit: "Ne faut-il pas douze heures pour faire une journée? Tant qu’on marche de jour on ne trébuche pas, parce qu’on voit la lumière de ce monde.	9 Jézus azt felelte: »Nem tizenkét órája van a nappalnak? Aki nappal jár, nem botlik meg, mert látja ennek a világnak a világosságát.
10 Mais si on marche de nuit, c’est qu’on n’a pas en soi la lumière, et alors on trébuche.”	10 Aki pedig éjjel jár, megbotlik, mert nincs benne világosság.«
11 Telle fut la réponse de Jésus. Puis il leur dit: "Notre ami Lazare s’est endormi, mais j’y vais pour le réveiller.”	11 Ezt mondta, azután így szólt hozzájuk: »A barátunk, Lázár elaludt, de megyek, hogy felkeltsem őt az álomból.«
12 Les disciples lui dirent: "Seigneur, s’il s’est endormi, il va guérir.”	12 A tanítványok erre azt mondták: »Uram, ha alszik, meg fog gyógyulni.«
13 Jésus voulait dire que Lazare était mort, et eux l’avaient compris du sommeil ordinaire.	13 Jézus azonban a haláláról szólt, azok pedig azt gondolták, hogy az álom nyugalmáról beszél.
14 Alors Jésus leur dit clairement: "Lazare est mort,	14 Ezért Jézus nyíltan megmondta nekik: »Lázár meghalt,
15 mais je suis heureux pour vous de ne pas avoir été là, car cela vous fera croire. Allons chez lui.”	15 és örülök miattatok, hogy nem voltam ott, hogy majd higgyetek. De menjünk hozzá!«
16 À ce moment Thomas, qu’on appelait le Jumeau, dit aux autres disciples: "Allons-y, nous aussi, nous allons mourir avec lui!”	16 Tamás, akit Ikernek neveznek, így szólt a többi tanítványhoz: »Menjünk mi is, és haljunk meg vele együtt!«
17 Lorsque Jésus arriva, Lazare était déjà dans la tombe depuis quatre jours.	17 Amikor Jézus megérkezett, úgy találta, hogy Lázár már négy napja a sírban van.
18 Comme Béthanie est tout près de Jérusalem, à un peu plus de deux kilomètres,	18 Betánia pedig Jeruzsálem közelében volt, mintegy tizenöt stádiumnyira.
19 beaucoup de Juifs étaient venus chez Marthe et Marie pour les consoler de la mort de leur frère.	19 Ezért a zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt.
20 Quand Marthe apprit que Jésus arrivait, elle alla au-devant de lui pendant que Marie restait assise à la maison.	20 Márta, amint meghallotta, hogy Jézus jön, eléje ment, Mária pedig otthon maradt.
21 Alors Marthe dit à Jésus: "Seigneur, si tu avais été ici, mon frère ne serait pas mort.	21 Márta akkor így szólt Jézushoz: »Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.
22 Pourtant je sais que tu peux tout demander à Dieu, et Dieu te l’accordera.”	22 De most is tudom, hogy bármit is kérsz Istentől, Isten megadja neked.«
23 Jésus lui dit: "Ton frère va se relever.”	23 Jézus azt felelte neki: »Testvéred fel fog támadni.«
24 Marthe lui dit: "Je sais qu’il se relèvera au dernier jour, celui de la résurrection.”	24 Márta így szólt hozzá: »Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.«
25 Jésus lui dit: "C’est moi qui suis la résurrection et la vie. Celui qui croit en moi, même s’il vient à mourir, vivra.	25 Jézus azt mondta neki: »Én vagyok a föltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is halt, élni fog,
26 Le vivant, celui qui croit en moi, ne mourra pas pour toujours. Crois-tu cela?”	26 és mindaz, aki él és hisz bennem, nem hal meg soha. Hiszed ezt?«
27 Elle répondit: "Oui Seigneur, je crois que tu es le Christ, le Fils de Dieu, celui qui vient dans le monde.”	27 Márta azt felelte neki: »Igen, Uram, hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, aki a világba jön.«
28 Ayant dit cela, elle alla appeler sa sœur Marie et lui dit à voix basse: "Le Maître est là et il t’appelle.”	28 Miután ezt mondta, elment és hívta a nővérét, Máriát, és odasúgta neki: »A Mester itt van és hív téged.«
29 Quand elle l’apprit, elle se leva aussitôt et vint à la rencontre de Jésus.	29 Amikor az meghallotta ezt, gyorsan fölkelt, és hozzá sietett.
30 Jésus n’était pas encore entré dans le village, il était là où Marthe l’avait rencontré.	30 Jézus ugyanis még nem ért a faluba, hanem azon a helyen volt, ahol Márta eléje ment.
31 En voyant Marie se lever précipitamment et sortir, les Juifs qui étaient avec elle à la maison pour la consoler la suivirent, car ils pensaient qu’elle allait pleurer à la tombe.	31 A zsidók pedig, akik a házban vele voltak és őt vigasztalták, amikor látták, hogy Mária gyorsan fölkelt és kiment, utánamentek, mert azt gondolták: »A sírhoz megy, hogy ott sírjon.«
32 Mais lorsque Marie arriva là où était Jésus, dès qu’elle le vit elle tomba à ses pieds. Elle lui dit: "Seigneur, si tu avais été ici, mon frère ne serait pas mort.”	32 Amikor Mária odaért, ahol Jézus volt, és meglátta őt, lábaihoz borult, és azt mondta neki: »Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.«
33 Quand Jésus la vit qui se lamentait, et tous les Juifs qui reprenaient la lamentation, son esprit en fut secoué et il se troubla.	33 Jézus pedig, látva, hogy sír, és hogy a vele érkező zsidók is sírnak, a lelke mélyéig megindult és megrendült.
34 Il dit: "Où l’avez-vous mis?” Ils répondirent: "Seigneur, viens voir.”	34 Megkérdezte: »Hová tettétek őt?« Azt felelték neki: »Uram, jöjj és lásd!«
35 Et Jésus pleura.	35 Jézus könnyezett.
36 Les Juifs firent cette réflexion: "Voyez comme il l’aimait!”	36 Erre a zsidók azt mondták: »Íme, mennyire szerette őt!«
37 Pourtant certains d’entre eux dirent: "S’il a ouvert les yeux de l’aveugle, ne pouvait-il pas faire que celui-ci ne meure pas?”	37 De voltak köztük, akik így szóltak: »Ő, aki megnyitotta a vak szemeit, nem tehette volna meg, hogy ez meg ne haljon?«
38 De nouveau Jésus frémit et il alla vers la tombe. C’était une caverne avec une pierre posée sur l’entrée.	38 Jézus, lelkében még mindig megindulva a sírhoz ment. Egy barlang volt az, és kővel volt befedve.
39 Jésus dit: "Soulevez la pierre.” Marthe, la sœur du mort, lui dit: "Seigneur, il en est à son quatrième jour et il sent déjà.”	39 Jézus így szólt: »Vegyétek el a követ!« Márta, a megholt nővére azt mondta neki: »Uram, már szaga van, hiszen negyednapos!«
40 Jésus lui dit: "Ne t’ai-je pas dit que si tu crois, tu verras la gloire de Dieu?”	40 Jézus azt felelte neki: »Nem azt mondtam neked, hogy ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét?«
41 On soulève donc la pierre. Jésus lève les yeux au ciel et dit: "Père, je te rends grâces car tu m’as écouté.	41 A követ tehát elvették. Jézus pedig fölemelte szemeit, és így szólt: »Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál.
42 Je savais bien que toujours tu m’écoutes, mais je le dis en pensant à ces gens qui m’entourent, car ils pourront croire que tu m’as envoyé.”	42 Én ugyan tudtam, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló népért mondtam, hogy higgyék, hogy te küldtél engem.«
43 Puis Jésus appelle d’une voix forte: "Lazare, dehors, viens ici!”	43 Miután ezeket mondta, hangosan ezt kiáltotta: »Lázár, jöjj ki!«
44 Et voilà que sort celui qui était mort; ses mains et ses pieds sont liés avec les bandes, et son visage est encore enveloppé du couvre-tête. Alors Jésus leur dit: "Déliez-le, et qu’il puisse marcher!”	44 S az, aki halott volt, kijött. A lába és a keze pólyával volt körülkötve, és az arcát kendő födte. Jézus azt mondta nekik: »Oldozzátok ki, és hagyjátok elmenni!«
45 Beaucoup de Juifs qui étaient venus chez Marie crurent en Jésus après avoir vu ce qu’il avait fait.	45 Sokan a zsidók közül, akik Máriához és Mártához jöttek, és látták, amit tett, hittek benne.
46 Mais certains d’entre eux allèrent dire aux Pharisiens ce que Jésus avait fait.	46 De néhányan közülük elmentek a farizeusokhoz, és elmondták nekik, hogy Jézus miket cselekedett.
47 Les Pharisiens et les chefs des prêtres appelèrent à un conseil, et là ils dirent: "Où en sommes-nous? Cet homme fait quantité de miracles.	47 Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és azt mondták: »Mit csináljunk? Ez az ember ugyanis sok csodajelet művel.
48 Si nous le laissons faire, tous vont croire en lui. Les Romains vont alors intervenir, et ils sont capables de tout détruire: nous-mêmes, le Temple et la nation.”	48 Ha hagyjuk ezt neki, mindnyájan hinni fognak benne. Akkor eljönnek a rómaiak, és elveszik tőlünk földünket és népünket.«
49 À ce moment l’un d’eux intervint: c’était Caïphe, le Grand Prêtre pour cette année-là, et il dit: "Vous ne savez pas vous y prendre.	49 Egyikük pedig, Kaifás, aki abban az esztendőben főpap volt, azt mondta nekik: »Ti nem tudtok semmit,
50 Faites le compte: il vaut mieux qu’un seul homme meure pour tout le peuple, plutôt que de voir la ruine de toute la nation.”	50 s arra sem gondoltok, hogy jobb nektek, ha egy ember hal meg a népért, mint ha az egész nemzet elvész!«
51 Caïphe n’a pas dit cela de lui-même; il était le Grand Prêtre de cette année-là, et il était prophète quand il disait que Jésus allait mourir pour la nation.	51 Ezt pedig nem magától mondta, hanem, főpap lévén abban az esztendőben, megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a nemzetért,
52 En fait, ce n’était pas seulement pour la nation mais aussi pour rassembler dans l’unité les enfants de Dieu dispersés.	52 és nemcsak a nemzetért, hanem hogy az Isten szétszórt gyermekeit egybegyűjtse.
53 Ce jour-là ils décidèrent de le tuer.	53 Attól a naptól tehát elhatározták, hogy megölik őt.
54 Pour cette raison Jésus ne pouvait plus circuler sans danger chez les Juifs. Il s’éloigna vers le désert et il demeura avec ses disciples dans une ville nommée Éphraïm.	54 Ezért Jézus már nem járt nyilvánosan a zsidók közt. Elment onnan a puszta melletti vidékre, egy Efraim nevű városba, és ott tartózkodott a tanítványaival együtt.
55 La Pâque des Juifs était proche et beaucoup montèrent de leurs campagnes à Jérusalem avant la Pâque pour se purifier.	55 Közel volt a zsidók Pászkája, és vidékről sokan mentek föl Jeruzsálembe Húsvét előtt, hogy megszenteljék magukat.
56 Ils cherchaient Jésus et, quand ils se retrouvaient dans le Temple, ils disaient: "Qu’en pensez-vous? Êtes-vous sûrs qu’il ne viendra pas à la fête?”	56 Keresték Jézust, és a templomban azt mondogatták egymásnak: »Mit gondoltok? Vajon eljön-e az ünnepre?«
57 Pour leur part, les grands prêtres et les Pharisiens avaient donné des instructions: si quelqu’un savait où il était, il devait le dénoncer pour qu’on l’arrête.	57 A főpapok és a farizeusok pedig parancsot adtak, hogy ha valaki megtudja, hol van, jelentse, és elfogják őt.