Psalmi 105

Biblija Hrvatski	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Aleluja! Hvalite Jahvu, prizivajte mu ime, navješćujte među narodima djela njegova!	1 ALLELUJA! Áldjátok az Urat, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek a nemzetek közt műveit!
2 Pjevajte mu, svirajte mu, pripovijedajte sva njegova čudesa!	2 Énekeljetek és zengjetek zsoltárt neki, beszéljétek el minden csodatettét.
3 Dičite se svetim imenom njegovim, neka se raduje srce onih što traže Jahvu!	3 Dicsekedjetek szent nevével, örvendezzen azoknak a szíve, akik az Urat keresik.
4 Tražite Jahvu i njegovu snagu, tražite svagda njegovo lice!	4 Keressétek az Urat és erejét, keressétek szüntelenül arcát.
5 Sjetite se čudesa koja učini, njegovih čuda i sudova usta njegovih!	5 Emlékezzetek meg csodatetteiről, amelyeket művelt, jeleiről és szája ítéleteiről,
6 Abrahamov rod sluga je njegov, sinovi Jakovljevi njegovi izabranici!	6 ti, az ő szolgájának, Ábrahám utódai, választottjának, Jákobnak fiai.
7 On je Jahve, Bog naš; po svoj su zemlji njegovi sudovi!	7 Ő, az Úr, a mi Istenünk, az egész földön ő ítélkezik.
8 On se uvijek sjeća svojega Saveza, riječi koju dade tisući naraštaja:	8 Örökké gondol szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre adott,
9 Saveza koji sklopi s Abrahamom i zakletve svoje Izaku.	9 arra, amit Ábrahámmal megkötött, amire megesküdött Izsáknak.
10 Ustanovi je kao zakon Jakovu, Izraelu vječni savez,	10 Amit Jákobnak törvényül hagyott, örök szövetségül Izraelnek,
11 govoreći: »Tebi ću dati kanaansku zemlju kao dio u baštinu vašu.«	11 mondván: »Neked adom Kánaán földjét, mint kötéllel kimért örökségteket.«
12 Kad ih još bješe malo na broju, vrlo malo, i kad bjehu pridošlice u njoj,	12 Pedig csekély számmal voltak igen kevesen és jövevények azon a földön,
13 išli su od naroda do naroda, iz jednoga kraljevstva k drugom narodu,	13 és nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másikba.
14 ali ne dopusti nikom da ih tlači, kažnjavaše zbog njih kraljeve:	14 Nem engedte, hogy bárki is ártson nekik, sőt királyokat fenyített meg miattuk:
15 »Ne dirajte u moje pomazanike, ne nanosite zla mojim prorocima!«	15 »Fölkentjeimhez ne nyúljatok, ne bántsátok prófétáimat!«
16 I on pozva glad na zemlju, sve zalihe uništi krušne.	16 Amikor éhséget bocsátott az országra, s összetörte kenyértartó botjukat.
17 Pred njima čovjeka posla: Josip u ropstvo bijaše prodan.	17 Elküldött előttük egy férfit, rabszolgának adták el Józsefet.
18 Sputaše uzama noge njegove, u gvožđe mu vrat staviše,	18 Béklyóba szorították lábát, vas került a nyakára,
19 dok se ne ispuni proroštvo njegovo, Jahvina ga riječ potvrdi.	19 amíg szava be nem teljesedett: az Úr igéje ugyanis igazolta őt.
20 Kralj naredi da ga driješe, nárôdâ poglavar oslobodi njega.	20 A király elküldött és megszabadíttatta, a népek fejedelme szabadon engedte;
21 Za domaćina ga stavi kući svojoj, za nadstojnika sveg imanja svoga,	21 Háza urává tette őt és minden jószágának parancsolójává,
22 da velikaše njegove po volji uči i starce njegove mudrosti da vodi.	22 hogy főembereit tetszése szerint kormányozza, és bölcsességre tanítsa véneit.
23 Tad Izrael u Egipat uđe, Jakov došljak bješe u Kamovoj zemlji.	23 Erre Izrael Egyiptomba költözött, és Jákob jövevény lett Kám földjén.
24 Narod svoj umnoži veoma, učini ga jačim od dušmana.	24 Nagyon elszaporította népét az Úr, erősebbé tette ellenségeinél.
25 Okrenu im srce da zamrze narod njegov, da slugama njegovim opaki budu.	25 Majd megváltoztatta azok szívét, úgyhogy meggyűlölték népét, szolgáival álnokul bántak.
26 Mojsija posla, slugu svoga, Arona, kog odabra.	26 Erre elküldte szolgáját, Mózest és Áront, a választottját,
27 Činjahu među njima znake njegove i čudesa u Kamovoj zemlji.	27 és végbevitette velük beszédes jeleit és csodatetteit Kám földjén.
28 Posla tmine, i smrknu se, al’ prkosiše oni riječima njegovim.	28 Sötétséget küldött és homályt támasztott, mert lázongtak szava ellen.
29 U krv im vode prometnu i pobi ribe njihove.	29 Vizüket vérré változtatta, halaikat megölte.
30 Zemljom im žabe provrvješe, prodriješe i u dvore kraljevske.	30 Földjük békákat ontott királyaik szobáira.
31 Reče, i muhâ roj doletje i komarci u sve kraje njine.	31 Szavára legyek támadtak, szúnyogok lepték el egész határukat.
32 Mjesto kiše grad im dade, ognjene munje po njihovoj zemlji.	32 Esőjüket jégesővé tette, égő tüzet bocsátott földjükre.
33 Udari im lozu i smokve, polomi stabla u krajima njinim.	33 Elverte szőlőjüket, fügefáikat, összetörte földjükön a fákat.
34 Reče, i skakavci dođoše i bezbrojne gusjenice s njima.	34 Szavára szöcskék nyüzsögtek, és megszámlálhatatlan vándorsáska,
35 U zemlji im proždriješe svu bilinu, proždriješe rod njihovih njiva.	35 és megemésztett földjükön minden növényt, megette földjük minden gyümölcsét.
36 Pobi sve prvorođene u njihovoj zemlji, sve prvine snage njihove.	36 Megölte országuk minden elsőszülöttét, erejük minden zsengéjét.
37 Izvede ih sa srebrom i zlatom; u plemenima njinim bolesnih ne bješe.	37 Aztán kivezette őket ezüsttel-arannyal megrakottan, törzseikben senki sem volt beteg.
38 Odlasku njihovu Egipat se obradova, jer ga od njih strah spopade.	38 Egyiptom örült, hogy kivonultak, mert rájuk nehezedett a tőlük való félelem.
39 Rasprostro je oblak kao pokrov i oganj da se obnoć sja.	39 Oltalmukra felhőt terjesztett föléjük és tűzzel világított nekik éjszaka.
40 Zamoliše, i dovede prepelice, nebeskim ih kruhom tad nahrani.	40 Kérésükre fürjek jöttek, és mennyei kenyérrel lakatta jól őket.
41 Hrid rascijepi, i provri voda, pustinjom poteče kao rijeka.	41 Megnyitotta a sziklát és vizek fakadtak, folyók eredtek a sivatagban.
42 Tad se sjeti svete riječi svoje što je zada sluzi svome Abrahamu.	42 Mert megemlékezett szent szaváról, amelyet szolgájához, Ábrahámhoz intézett.
43 Puk svoj s klicanjem izvede i s veseljem izabrane svoje.	43 Kivezette népét ujjongásban, választottait vigasságban.
44 I dade im zemlje poganske, trud narodâ baštiniše,	44 Nekik adta a nemzetek országait, elfoglalták a népek tulajdonát,
45 da čuvaju naredbe njegove i zakone da mu paze. Aleluja!	45 hogy megtartsák rendeleteit, és kövessék törvényeit. Alleluja!