1 אֲנִי הַגֶּבֶר רָאָה עֳנִי בְּשֵׁבֶט עֶבְרָתֹו | 1 Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott haragjának vesszeje miatt. |
2 אֹותִי נָהַג וַיֹּלַךְ חֹשֶׁךְ וְלֹא־אֹור | 2 Engem hajtott és vezetett sötétségbe és nem világosságba. |
3 אַךְ בִּי יָשֻׁב יַהֲפֹךְ יָדֹו כָּל־הַיֹּום׃ ס | 3 Igen, ellenem fordítja kezét újra meg újra, egész nap. |
4 בִּלָּה בְשָׂרִי וְעֹורִי שִׁבַּר עַצְמֹותָי | 4 Elsorvasztotta húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat. |
5 בָּנָה עָלַי וַיַּקַּף רֹאשׁ וּתְלָאָה | 5 Körülbástyázott és bekerített engem méreggel és gyötrelemmel. |
6 בְּמַחֲשַׁכִּים הֹושִׁיבַנִי כְּמֵתֵי עֹולָם׃ ס | 6 Sötétségben adott nekem lakást, mint az örök halottaknak. |
7 גָּדַר בַּעֲדִי וְלֹא אֵצֵא הִכְבִּיד נְחָשְׁתִּי | 7 Falat emelt körém, és nem mehetek ki, súlyossá tette bilincsemet. |
8 גַּם כִּי אֶזְעַק וַאֲשַׁוֵּעַ שָׂתַם תְּפִלָּתִי | 8 Ha kiáltok és könyörgök is, elnémítja imádságomat. |
9 גָּדַר דְּרָכַי בְּגָזִית נְתִיבֹתַי עִוָּה׃ ס | 9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, ösvényeimet görbévé tette. |
10 דֹּב אֹרֵב הוּא לִי [אַרְיֵה כ] (אֲרִי ק) בְּמִסְתָּרִים | 10 Olyan hozzám, mint a leselkedő medve, mint oroszlán a rejtekben. |
11 דְּרָכַי סֹורֵר וַיְפַשְּׁחֵנִי שָׂמַנִי שֹׁמֵם | 11 Útjaimat eltérítette, és széttépett, elpusztított engem. |
12 דָּרַךְ קַשְׁתֹּו וַיַּצִּיבֵנִי כַּמַּטָּרָא לַחֵץ׃ ס | 12 Megfeszítette íját, és odaállított célpontul a nyílnak. |
13 הֵבִיא בְּכִלְיֹותָי בְּנֵי אַשְׁפָּתֹו | 13 Veséimbe eresztette tegzének nyilait. |
14 הָיִיתִי שְּׂחֹק לְכָל־עַמִּי נְגִינָתָם כָּל־הַיֹּום | 14 Nevetség tárgya lettem egész népemnek, gúnydaluk tárgya egész nap. |
15 הִשְׂבִּיעַנִי בַמְּרֹורִים הִרְוַנִי לַעֲנָה׃ ס | 15 Jóltartott engem keserűséggel, megittasított ürömmel. |
16 וַיַּגְרֵס בֶּחָצָץ שִׁנָּי הִכְפִּישַׁנִי בָּאֵפֶר | 16 Kitörte kaviccsal fogaimat, lenyomott engem a hamuba. |
17 וַתִּזְנַח מִשָּׁלֹום נַפְשִׁי נָשִׁיתִי טֹובָה | 17 Kitaszította a békességből lelkemet, elfelejtettem a jólétet. |
18 וָאֹמַר אָבַד נִצְחִי וְתֹוחַלְתִּי מֵיְהוָה׃ ס | 18 Azt mondtam: »Elveszett dicsőségem és reménységem az Úrban.« |
19 זְכָר־עָנְיִי וּמְרוּדִי לַעֲנָה וָרֹאשׁ | 19 Emlékezz nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre! |
20 זָכֹור תִּזְכֹּור [וְתָשִׁיחַ כ] (וְתָשֹׁוחַ ק) עָלַי נַפְשִׁי | 20 Jól emlékszik és elcsügged bennem a lelkem. |
21 זֹאת אָשִׁיב אֶל־לִבִּי עַל־כֵּן אֹוחִיל׃ ס | 21 De azt fontolgatom szívemben, azért reménykedem: |
22 חַסְדֵי יְהוָה כִּי לֹא־תָמְנוּ כִּי לֹא־כָלוּ רַחֲמָיו | 22 az Úr kegyelme, hogy nem vesztünk el, mert nem fogyott el irgalma: |
23 חֲדָשִׁים לַבְּקָרִים רַבָּה אֱמוּנָתֶךָ | 23 megújul minden reggel. Nagy a te hűséged! |
24 חֶלְקִי יְהוָה אָמְרָה נַפְשִׁי עַל־כֵּן אֹוחִיל לֹו׃ ס | 24 »Osztályrészem az Úr – mondja a lelkem –, azért remélek benne.« |
25 טֹוב יְהוָה לְקֹוָו לְנֶפֶשׁ תִּדְרְשֶׁנּוּ | 25 Jó az Úr azokhoz, akik benne bíznak, a lélekhez, amely őt keresi. |
26 טֹוב וְיָחִיל וְדוּמָם לִתְשׁוּעַת יְהוָה | 26 Jó csendben várni az Úr szabadítására. |
27 טֹוב לַגֶּבֶר כִּי־יִשָּׂא עֹל בִּנְעוּרָיו׃ ס | 27 Jó a férfinak, ha igát hordoz már ifjúkorában. |
28 יֵשֵׁב בָּדָד וְיִדֹּם כִּי נָטַל עָלָיו | 28 Üljön egymagában, és hallgasson, mert ő tette rá azt! |
29 יִתֵּן בֶּעָפָר פִּיהוּ אוּלַי יֵשׁ תִּקְוָה | 29 Tegye a porba száját, talán van remény! |
30 יִתֵּן לְמַכֵּהוּ לֶחִי יִשְׂבַּע בְּחֶרְפָּה׃ ס | 30 Tartsa oda arcát annak, aki üti, teljék el gyalázattal! |
31 כִּי לֹא יִזְנַח לְעֹולָם אֲדֹנָי | 31 Mert nem taszít el örökre az Úr. |
32 כִּי אִם־הֹוגָה וְרִחַם כְּרֹב [חַסְדֹּו כ] (חֲסָדָיו׃ ק) | 32 Ha megszomorított is, irgalmaz nagy kegyessége szerint. |
33 כִּי לֹא עִנָּה מִלִּבֹּו וַיַּגֶּה בְּנֵי־אִישׁ׃ ס | 33 Mert nem szívéből alázza meg és szomorítja el az emberek fiait. |
34 לְדַכֵּא תַּחַת רַגְלָיו כֹּל אֲסִירֵי אָרֶץ | 34 Amikor lábbal tiporják az ország összes foglyát, |
35 לְהַטֹּות מִשְׁפַּט־גָּבֶר נֶגֶד פְּנֵי עֶלְיֹון | 35 amikor elferdítik az ember jogát a Fölséges színe előtt, |
36 לְעַוֵּת אָדָם בְּרִיבֹו אֲדֹנָי לֹא רָאָה׃ ס | 36 amikor megcsalják az embert perében, az Úr ezt nem látja? |
37 מִי זֶה אָמַר וַתֶּהִי אֲדֹנָי לֹא צִוָּה | 37 Ki az, aki csak szólt, és megtörtént? Nem az Úr parancsolta-e meg? |
38 מִפִּי עֶלְיֹון לֹא תֵצֵא הָרָעֹות וְהַטֹּוב | 38 Nem a Fölséges szájából ered-e a rossz és a jó is? |
39 מַה־יִּתְאֹונֵן אָדָם חָי גֶּבֶר עַל־ [חֶטְאֹו כ] (חֲטָאָיו׃ ק) ס | 39 Miért panaszkodik az élő ember, a férfi a vétkei miatt? |
40 נַחְפְּשָׂה דְרָכֵינוּ וְנַחְקֹרָה וְנָשׁוּבָה עַד־יְהוָה | 40 »Vizsgáljuk meg útjainkat, kutassuk át, és térjünk vissza az Úrhoz! |
41 נִשָּׂא לְבָבֵנוּ אֶל־כַּפָּיִם אֶל־אֵל בַּשָּׁמָיִם | 41 Emeljük fel szívünket kezünkkel együtt Istenhez, aki az égben van! |
42 נַחְנוּ פָשַׁעְנוּ וּמָרִינוּ אַתָּה לֹא סָלָחְתָּ׃ ס | 42 Mivel mi vétkeztünk és lázadoztunk, te nem bocsátottál meg. |
43 סַכֹּתָה בָאַף וַתִּרְדְּפֵנוּ הָרַגְתָּ לֹא חָמָלְתָּ | 43 Haragba burkolóztál, és üldöztél minket, öltél, s nem kíméltél. |
44 סַכֹּותָה בֶעָנָן לָךְ מֵעֲבֹור תְּפִלָּה | 44 Felhőbe burkolóztál, hogy ne hatoljon át az imádság. |
45 סְחִי וּמָאֹוס תְּשִׂימֵנוּ בְּקֶרֶב הָעַמִּים׃ ס | 45 Megvetett söpredékké tettél minket a népek között. |
46 פָּצוּ עָלֵינוּ פִּיהֶם כָּל־אֹיְבֵינוּ | 46 Kitátotta ránk a száját minden ellenségünk. |
47 פַּחַד וָפַחַת הָיָה לָנוּ הַשֵּׁאת וְהַשָּׁבֶר | 47 Rettegés és verem lett a részünk, pusztulás és romlás.« |
48 פַּלְגֵי־מַיִם תֵּרַד עֵינִי עַל־שֶׁבֶר בַּת־עַמִּי׃ ס | 48 Patakzik a könny szememből népem leányának romlása miatt. |
49 עֵינִי נִגְּרָה וְלֹא תִדְמֶה מֵאֵין הֲפֻגֹות | 49 Szemem könnyezik, és nem nyugszik, mert nincs pihenés, |
50 עַד־יַשְׁקִיף וְיֵרֶא יְהוָה מִשָּׁמָיִם | 50 míg le nem tekint, és meg nem látja az Úr az égből. |
51 עֵינִי עֹולְלָה לְנַפְשִׁי מִכֹּל בְּנֹות עִירִי׃ ס | 51 Szemem fájdalmat okozott lelkemnek, látva városom minden leányát. |
52 צֹוד צָדוּנִי כַּצִּפֹּור אֹיְבַי חִנָּם | 52 Vadásztak rám, mint a madárra, ellenségeim ok nélkül. |
53 צָמְתוּ בַבֹּור חַיָּי וַיַּדּוּ־אֶבֶן בִּי | 53 A gödörbe taszították életemet, és követ hajigáltak rám. |
54 צָפוּ־מַיִם עַל־רֹאשִׁי אָמַרְתִּי נִגְזָרְתִּי׃ ס | 54 Összecsapott a víz fejem fölött, azt mondtam: »Elvesztem!« |
55 קָרָאתִי שִׁמְךָ יְהוָה מִבֹּור תַּחְתִּיֹּות | 55 Segítségül hívtam nevedet, Uram, a gödör mélyéből. |
56 קֹולִי שָׁמָעְתָּ אַל־תַּעְלֵם אָזְנְךָ לְרַוְחָתִי לְשַׁוְעָתִי | 56 Hangomat hallottad: »Ne fogd be füledet enyhületért való kiáltásom előtt!« |
57 קָרַבְתָּ בְּיֹום אֶקְרָאֶךָּ אָמַרְתָּ אַל־תִּירָא׃ ס | 57 Közel jöttél aznap, amikor hívtalak, s azt mondtad: »Ne félj!« |
58 רַבְתָּ אֲדֹנָי רִיבֵי נַפְשִׁי גָּאַלְתָּ חַיָּי | 58 Te folytattad, Uram, a pert lelkemért, s megváltottad életemet. |
59 רָאִיתָה יְהוָה עַוָּתָתִי שָׁפְטָה מִשְׁפָּטִי | 59 Láttad, Uram, sérelmemet, szolgáltass hát igazságot nekem! |
60 רָאִיתָה כָּל־נִקְמָתָם כָּל־מַחְשְׁבֹתָם לִי׃ ס | 60 Láttad összes bosszújukat, minden tervüket ellenem. |
61 שָׁמַעְתָּ חֶרְפָּתָם יְהוָה כָּל־מַחְשְׁבֹתָם עָלָי | 61 Hallottad gyalázkodásukat, Uram, minden tervüket ellenem. |
62 שִׂפְתֵי קָמַי וְהֶגְיֹונָם עָלַי כָּל־הַיֹּום | 62 Támadóim ajka és gondolata ellenem irányul egész nap. |
63 שִׁבְתָּם וְקִימָתָם הַבִּיטָה אֲנִי מַנְגִּינָתָם׃ ס | 63 Akár leülnek, akár felkelnek, nézd, én vagyok gúnydaluk tárgya. |
64 תָּשִׁיב לָהֶם גְּמוּל יְהוָה כְּמַעֲשֵׂה יְדֵיהֶם | 64 Fizess meg nekik, Uram, kezük műve szerint! |
65 תִּתֵּן לָהֶם מְגִנַּת־לֵב תַּאֲלָתְךָ לָהֶם | 65 Adj nekik megátalkodott szívet, átkod legyen rajtuk! |
66 תִּרְדֹּף בְּאַף וְתַשְׁמִידֵם מִתַּחַת שְׁמֵי יְהוָה׃ פ | 66 Üldözd haraggal, és pusztítsd el őket eged alól, Uram! |