Job 6

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 But Job, responding, said:	1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:
2 I wish that my sins, for which I deserve wrath, and the calamity that I endure, were weighed out on a balance.	2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,
3 Compared to the sand of the sea, they would appear heavier, and so my words are full of sorrow.	3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!
4 For the arrows of the Lord are in me, my spirit drinks of their indignation, and the terrors of the Lord are soldiers against me.	4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.
5 Will the wild ass bray when he has grass? Or will the ox bellow when he stands before a full manger?	5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?
6 Or can one eat bland food, which is not seasoned with salt? Or can anyone taste that which, if tasted, causes death?	6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?
7 The things that my soul was unwilling to touch before, now, because of anguish, are my foods.	7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!
8 Who will grant that my petition may arrive and that God may bestow on me what I expect,	8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,
9 and that he who, at first, had crushed me, will let loose his hand and cut me down?	9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!
10 And may this be my consolation, that in afflicting me with sorrow, although he might not be lenient with me, I still do not contradict the words of the Holy One.	10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.
11 For what is my strength, that I may continue? Or what is my goal, so that I may act patiently?	11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?
12 My strength is not the strength of stones, nor is my flesh made of bronze.	12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?
13 Behold, there is no help for me in myself, and my loved ones also have withdrawn from me.	13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.
14 He who takes away mercy from his friend, abandons the fear of the Lord.	14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.
15 My brethren have disregarded me, like a torrent that passes swiftly through the steep valleys.	15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;
16 Those who fear frost, snow will rush over them.	16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;
17 At that time, when they are scattered, they will perish, and when it becomes hot, they will be freed from their place.	17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;
18 The paths of their steps are entangled; they will walk in vain and will perish.	18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.
19 Consider the paths of Thema, the ways of Saba, and wait a little while.	19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,
20 They have been thrown into confusion, just as I had hoped; they have even come to me and are overwhelmed with shame.	20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.
21 Now you have arrived, and merely by seeing my affliction, you are afraid.	21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!
22 Did I say: “Bring to me and give to me from your necessities?”	22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?
23 or, “Free me from the hand of the enemy and rescue me from the hand of the strong?”	23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?
24 Teach me, and I will be silent, and if by chance I have been ignorant of anything, instruct me.	24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!
25 Why have you diminished the words of truth, when there is none of you who is able to offer proof against me?	25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?
26 You prepare speeches as so much noise, and you offer words into the wind.	26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;
27 You encroach upon the orphan, and you strive to undermine your friend.	27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.
28 Such is true, so finish what you have begun. Listen closely, and see if I lie.	28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?
29 Respond, I beg you, without contention, and, speaking what is just, pass judgment.	29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,
30 And you will not find iniquity on my tongue, nor will foolishness resound in my throat.	30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!