Giobbe 37

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Per questo tremò a me il cuore, e mi sbalzò dalla sua sede.	1 Az én szívem is megremeg miatta és felriad helyéről.
2 Attentamente ascoltate la tremenda voce di lui, e il suono, che parte dalla sua bocca.	2 Halljátok csak hangja dörgését, s a morajt, amely szájából kijön!
3 Egli porta il suo pensiero alle cose di sotto de' cieli, e la sua luce fino alle estremità della terra.	3 Kiengedi az egész ég alatt, és villámát a föld szélei fölött;
4 Dietro a lui un suono di ruggito, egli tuona colla voce di sua Maestà, e udita che sia la sua voce, aggiungervi non si potrà.	4 utána hangja bömböl, ő zeng fölséges szavával, és nem tartja azt vissza, amikor hangja megzendül.
5 Mirabilmente rimbomba nel tuono la voce di Dio, che fa cose grandi, e imperscrutabili.	5 Csodásan mennydörög szavával Isten, olyan nagyokat művel, hogy fel nem foghatjuk.
6 Egli comanda alla neve di calar sulla terra, e alle pioggie d'inverno, e alle sue impetuose procelle.	6 Azt mondja a hónak: Hullj a földre! S a téli esőnek és zápornak: Szakadjatok!
7 Egli nella mano d'ogni uomo pone un segno, affinchè ciascuno conosca le opere sue.	7 Pecsét alá helyezi minden ember kezét, hogy mindannyian megismerjék műveit.
8 La fiera si ritira nella sua tana, e si sta ferma nel suo covile.	8 Behúzódik a vad a búvóhelyére, és barlangjában marad.
9 Da' luoghi reconditi la tempesta vien fuora, e il freddo da settentrione.	9 Előjön a fergeteg a kamrákból, s a hideg a sarkcsillag felől.
10 Al soffio di Dio il gelo si addensa, e si spandono dipoi le acque da tutte parti.	10 Jég áll össze Isten fuvallatától, s a vizek tágassága összeszorul,
11 Il frumento brama le nuvole, e le nuvole gettan la loro luce.	11 a felhő jégesőt hullat, s a felleg az ő villámait szórja:
12 Elle van girando all'intorno dovunque le guidi il volere di lui, che le governa, ad eseguire i suoi ordini per tutte le parti della terra,	12 ide-oda cikáznak, amerre akarata irányítja őket, hogy megtegyék mindazt, amit nekik meghagyott, szerte a föld kerekségén,
13 Sia in una data tribù, sia nella terra di lui, o in qualunque altro luogo, dove alla bontà di lui piacerà, che elle si trovino.	13 akár fenyítő pálcának földje számára, akár kegyelemnek szánja őket bárhová.
14 Ascolta queste cose, o Giobbe, levati su, e considera le meraviglie di Dio.	14 Figyelj csak rám, Jób! Állj meg és ügyelj Isten csodáira!
15 Sai tu forse quando Dio abbia comandato alle piogge di fare apparire la luce dalle sue nuvole?	15 Érted-e, hogyan rendelkezik Isten az esővel, hogy villogtassa felhője fényét?
16 Hai tu conosciute le vie delle nuvole, e quel grande, e perfetto sapere?	16 Érted-e a felhő nagy útjait, a tudásban Tökéletesnek csodáit?
17 Non son elleno calde le tue vestimenta, allorché l'austro soffia sopra la terra?	17 Nemde ruháid melegek, amikor a földet megfújja a déli szél!
18 Tu forse insieme con lui fabbricasti i cieli, i quali sono saldissimi, come se fosser gettati in bronzo?	18 Talán vele együtt te feszíted ki az egeket, amelyek szilárdak, mintha ércből lennének öntve?
19 Insegna tu a noi quello, che abbiamo da dire a lui; perocché noi siamo avvolti nelle tenebre.	19 Jelentsd meg nekünk, mit mondjunk neki! Mert mi sötétségtől vagyunk körülvéve!
20 Chi ridirà a lui quello, ch'io dico? Se un uomo ardirà di parlarne, resterà oppresso.	20 Ki mondhatja neki, hogy ‘beszélni akarok’? Ha mondaná is valaki, bizony megsemmisülne!
21 Ma adesso gli uomini non veggon la luce; l'aria subitamente comprimesi in nuvole, ma un vento, che passa le mette in fuga.	21 De most sohasem látott fény ragyog föl hirtelen az ég felhőiben, és szél kerekedik, amely elhajtja azokat;
22 L'oro vien da settentrione, e a Dio laude diasi con timore.	22 aranyos fény jő észak felől, félelmetes dicsfény van Isten körül.
23 Noi non siam degni di raggiungerlo, egli è grande in sua possanza, ne' suoi giudizj, e nella giustizia, ed è ineffabile.	23 A Mindenható, akit nem tudunk méltóképpen felfogni! Nagy ő erőben és igazságban, igazságos nagyon, akit nem lehet leírni!
24 Per questo gli uomini lo temeranno, e nissuno di quelli, che si credono saggi ardirà di contemplarlo.	24 Ezért félnek tőle az emberek! Nem mernek rátekinteni mind, akik bölcseknek tartják magukat!«