ΨΑΛΜΟΙ - Salmi - Psalms 139

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 εις το τελος ψαλμος τω δαυιδ	1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem,
2 εξελου με κυριε εξ ανθρωπου πονηρου απο ανδρος αδικου ρυσαι με	2 tudod, ha leülök és ha fölkelek. Messziről ismered gondolataimat,
3 οιτινες ελογισαντο αδικιας εν καρδια ολην την ημεραν παρετασσοντο πολεμους	3 szemmel tartod akár járok-kelek, akár pihenek. Előre ismered minden utamat.
4 ηκονησαν γλωσσαν αυτων ωσει οφεως ιος ασπιδων υπο τα χειλη αυτων διαψαλμα	4 Még nyelvemen sincs a szó, és te már érted egészen, Uram.
5 φυλαξον με κυριε εκ χειρος αμαρτωλου απο ανθρωπων αδικων εξελου με οιτινες ελογισαντο υποσκελισαι τα διαβηματα μου	5 Minden oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet.
6 εκρυψαν υπερηφανοι παγιδα μοι και σχοινια διετειναν παγιδας τοις ποσιν μου εχομενα τριβου σκανδαλον εθεντο μοι διαψαλμα	6 Oly nagy, oly csodálatos nekem ez a tudás: ésszel föl sem érhetem!
7 ειπα τω κυριω θεος μου ει συ ενωτισαι κυριε την φωνην της δεησεως μου	7 Hová mehetnék lelked elől, hová bújhatnék színed elől?
8 κυριε κυριε δυναμις της σωτηριας μου επεσκιασας επι την κεφαλην μου εν ημερα πολεμου	8 Ha fölmennék az ég magasába, te ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy.
9 μη παραδως με κυριε απο της επιθυμιας μου αμαρτωλω διελογισαντο κατ' εμου μη εγκαταλιπης με μηποτε υψωθωσιν διαψαλμα	9 Ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék,
10 η κεφαλη του κυκλωματος αυτων κοπος των χειλεων αυτων καλυψει αυτους	10 ott is a te kezed vezetne, és jobbod tartana engem.
11 πεσουνται επ' αυτους ανθρακες εν πυρι καταβαλεις αυτους εν ταλαιπωριαις ου μη υποστωσιν	11 Mondhatnám: »Borítson be a sötétség, s váljon éjszakává köröttem a fény«,
12 ανηρ γλωσσωδης ου κατευθυνθησεται επι της γης ανδρα αδικον κακα θηρευσει εις διαφθοραν	12 de neked nem sötét a sötétség, s az éj mint a nappal, oly világos előtted. Fény és sötétség közt neked nincs különbség.
13 εγνων οτι ποιησει κυριος την κρισιν του πτωχου και την δικην των πενητων	13 Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem.
14 πλην δικαιοι εξομολογησονται τω ονοματι σου και κατοικησουσιν ευθεις συν τω προσωπω σου	14 Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom jól, milyen csodálatos minden műved!
	15 Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam.
	16 Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem. Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam: napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük.
	17 Milyen tiszteletreméltók előttem gondolataid, Istenem, milyen hatalmas a számuk!
	18 Megszámlálnám őket, de számosabbak a homokszemeknél, s ha végükre is érnék, még mindig csak nálad tartanék.
	19 Bárcsak megsemmisítenéd a gonoszokat, Istenem, és eltávolítanád tőlem a vérszomjas embereket,
	20 akik gonoszul beszélnek: hiába kelnek föl ellened.
	21 Ne gyűlöljem, Uram azokat, akik gyűlölnek téged, ne utáljam ellenségeidet?
	22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeim lettek.
	23 Vizsgálj meg Istenem és ismerd meg szívemet; tégy próbára és ismerd meg utaimat,
	24 lásd, vajon a gonoszok útján járok-e, és vezess az örökkévalóság útján engem.