Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 La vigilia della onestade macererae le carni; e il pensiero di lei toglie il sonno.
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 Il pensiero della prescienza stravolge il senno; e la grande infermitade fece l'anima sobria (e ricordarsi di Dio).
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 Affaticossi il ricco in radunare avere; nell'ozio suo riempierae di beni (temporali).
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 Affaticossi il povero nella diminuzione del mangiare (e bere e vestire), e nella fine sarà bisognoso.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 Colui che ama oro, non sarà giustificato; e colui che sèguita il consumamento, si niempierà, di quello.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Molti sono dati nelli cadimenti dell' oro; e nella speranza dell' oro si è fatto il perdimento loro.
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 Legno d' offensione sì è sacrificare oro; guai a coloro che il sèguitano, e ciascuno [imprudente] perirà in quello.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Beato è il ricco che è trovato sanza macula, e che non andoe dietro all' oro, e che non speroe nelli tesori della pecunia.
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 Chi è costui, e loderemo lui? però ch' egli fece maraviglie in sua vita.
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 Chi è stato provato in quello, è stato trovato perfetto, e sarà lui in gloria eterna; chi potee travalicare, e non travalicoe (i comandamenti di Dio), e potè fare male, e non lo fece.
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 Però li beni suoi sono stabiliti nel Signore, e ogni chiesa di santi parlerae le limosine di colui.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 Sedesti alla grande mensa? non essere il primo che apra la bocca sopra quella.
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Non dire che le cose, che sono sopra quella, sono sì molte.
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Ricorditi che l'occhio reo è malvagio.
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 Quale cosa è più rea che l' occhio (malvagio)? però (che) da ogni faccia lacrimerae, quand' egli vederà.
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 Non sarai tu primo a stendere la mano, ne poi per invidia contaminato tu ti vergogni.
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 Non essere oppresso nel convito (dal vino).
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 Considera le cose del prossimo tuo da te medesimo.
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 Usa quelle cose che ti sono messe inanzi, sì come uomo deve usare; e non divorare, acciò che tu non sii molto odiato.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 Resta prima per cagione di disciplina; e non essere troppo lungo (mangiatore), acciò che tu non offenda alli altri.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 E se tu sedesti nel mezzo di molti, non istendere tu prima che coloro la mano, e non domandare tu prima bere.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 Oh come poco vino basta all' uomo ammaestrato! e non sarai gravato dormendo da quello (uno poco), e non sentirai dolore.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 Vigilia é collera e tortura nel sonno all' uomo sfrenato;
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 lo sonno della sanità sarà nell' uomo temperato; elli dormirà infino alla mattina, e l'anima sua diletterassi con lui.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 E se tu sarai costretto pure un dì di molto mangiare, lièvati di mezzo di loro, getta fuori, e refrigera il corpo tuo; e non accumulerai al corpo tuo infermitadi.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 Odimi, figliuolo, e non mi dispregiare; e in fine troverai le parole mie vere.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 Sia veloce in tutte le (buone) opere tue, e nulla infirmità ti si farà incontro.
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 Le lingue di molti benediceranno colui che sarà splendente nel pane; e ...
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 ... e la testimonianza di colui (della malizia) sarà vera.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 Non provocare coloro che sono solleciti al vino; però che il vino molti ne stermina.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 Sì come il fuoco prova il duro ferro, così il vino bevuto in ebbrezza batte li cuori de' superbi.
	32 Ben complessionata vita è alli uomini bere il vino temperatamente; se tu il berai temperatamente, sarai sobrio.
	33 Che vita è quella che si diminuisce per lo vino?
	34 Che è quello che defrauda la vita? la morte.
	35 Dal cominciamento fu creato il vino per allegrare, non per inebriare.
	36 Il vino bevuto temperatamente sì allegra l'anima e il corpo.
	37 Il temperato bere sì è sanitade dell' anima e del corpo.
	38 Il vino molto bevuto fae commovimento e ira e rovine molte.
	39 Il molto bere è amaritudine dell' anima.
	40 La animosità della ebrietà, dello imprudente (e dello sciocco) è offensione, scemante la forza, e che fa ferite.
	41 Nel convito del vino non riprendere il prossimo, e nella gioconditade sua nollo dispregiare.
	42 E non li dire parole di reo uomo, e non lo stringere in ripetere.