Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 El insomnio por la riqueza consume las carnes, las preocupaciones que trae ahuyentan el sueño.
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 Las preocupaciones del día impiden dormir, la enfermedad grave quita el sueño.
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 Se afana el rico por juntar riquezas, y cuando descansa, se hastía de sus placeres.
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 Se afana el pobre por falta de sustento, y cuando descansa, se acaba en la indigencia.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 El que ama el oro no se verá justificado, el que anda tras el lucro se extraviará en él.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Muchos se arruinaron por causa del oro, su perdición la tenían delante.
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 Es leño de tropiezo para los que le ofrecen sacrificios, y todo insensato queda preso en él.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Feliz el rico que fue hallado intachable, que tras el oro no se fue.
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 ¿Quién es, y le felicitaremos?, pues obró maravillas en su pueblo.
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 ¿Quién sufrió esta prueba y fue hallado perfecto? será para él motivo de gloria. ¿Quién pudo prevaricar y no prevaricó, hacer mal y no lo hizo?
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 Sus bienes se consolidarán, y la asamblea hablará de sus bondades.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 ¿En mesa suntuosa te has sentado?, no abras hacia ella tus fauces, no digas: «¡Qué de cosas hay aquí!»
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Recuerda que es cosa mala tener un ojo ávido, ¿qué ha sido creado peor que el ojo? por eso, por cualquier cosa llora.
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Donde mire tu huésped no extiendas tú la mano, y no te eches sobre el plato al tiempo que él.
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 Juzga al prójimo como a ti mismo, y en todo asunto actúa con reflexión.
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 Come como hombre bien educado lo que tienes delante, no te muestres glotón, para no hacerte odioso.
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 Termina el primero por educación, no seas insaciable, y no tendrás tropiezo.
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 Si en medio de muchos te has sentado a la mesa, no alargues tu mano antes que ellos.
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 ¡Qué poco le basta a un hombre bien educado!, y luego en el lecho no resuella.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 A vientre moderado, sueño saludable, se levanta temprano y es dueño de sí. Insomnio, vómitos y cólicos le esperan al hombre insaciable.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 Si te viste obligado a comer demasiado, levántate, vomítalo lejos, y quedarás tranquilo.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 Oyeme, hijo, y no me desprecies, al fin comprenderás mis palabras. En todo lo que hagas sé moderado, y no te vendrá enfermedad alguna.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 Al espléndido en las comidas le bendicen los labios, el testimonio de su munificencia es firme.
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 Al mezquino en la comida le murmura la ciudad, el testimonio de su mezquindad es minucioso.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 Con el vino no te hagas el valiente, porque a muchos ha perdido el vino.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 El horno prueba el temple del acero, así el vino a los corazones en disputa de orgullosos.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 Como la vida es el vino para el hombre, si lo bebes con medida. ¿Qué es la vida a quien le falta el vino, que ha sido creado para contento de los hombres?
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 Regocijo del corazón y contento del alma es el vino bebido a tiempo y con medida.
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 Amargura del alma, el vino bebido con exceso por provocación o desafío.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 La embriaguez acrecienta el furor del insensato hasta su caída, disminuye la fuerza y provoca las heridas.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 En banquete no reproches a tu prójimo, no le desprecies cuando está contento, palabra injuriosa no le digas ni le molestes reclamándole dinero.