Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 Le vigilie dell'avarizia consuman le carni, e le sue cure levano il sonno.
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 I pensieri dell'avvenire sturbano la quiete, come la grave malattia fa vegliar l'uomo.
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 Faticò il ricco per adunare ricchezze, e nel suo riposo è ricolmo di beni.
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 Lavora il povero per bisogno di vitto, e se fa fine di lavorare diventa mendico.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 Chi è amante dell'oro, non sarà giusto, e chi va dietro alla corruzione, di essa sarà ripieno.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Molti sono andati in precipizio a causa dell'oro, e la bellezza di lui fu la loro perdizione.
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 Legno d'inciampo è l'oro per quelli, che a lui fan sagrifizio: guai a quelli, che gli van dietro; ma tutti gli imprudenti periranno per esso.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Beato il ricco, che è trovato senza colpa, ed il quale non va dietro all'oro né sua speranza ripone nel denaro, e nei tesori.
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 Chi è costui, e gli darem lode? perché egli ha fatto cose mirabili nella sua vita.
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 Egli fu provato per mezzo dell'oro, e trovato perfetto; ed avranne gloria eterna. Egli potea peccare, e non peccò, far del male, e nol fece:
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 Per questo i beni di lui sono stabili nel Signore, e le sue limosine saran celebrate da tutta la congregazione de' santi.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 Se' tu assiso a splendida mensa? non essere tu ivi il primo a spalancare la gola.
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Non dire: molta è la roba, che è in tavola.
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Ricordati, che una mala cosa è l'occhio cattivo.
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 Non v'ha di peggio di quest'occhio tralle cose create? per questo egli in veggendo, piange con tutto il suo volto.
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 Non essere il primo a stendere la mano, affinchè maltrattato dall'invidioso tu non abbi ad arrossire.
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 Nel prendere le vivande non urtare cogli altri.
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 Giudica del genio del tuo prossimo dal tuo.
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 Serviti da uomo frugale di quelle cose, che li son messe davanti, affinchè non avvenga, che col molto mangiare tu ti renda odioso.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 Sii il primo a finire per verecondia, e non essere smoderato per non disgustare veruno.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 E se siedi in mezzo a molti, non istender la mano prima di quelli, e non essere il primo a chiedere da bere.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 Quanto poco vino è sufficiente ad un uomo bene educato! e in dormendo non ne sarai inquietato, e non ne sentirai incomodo.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 Le vigilie, la colica, e i dolori sono per l'uomo intemperante.
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 Il sonno salubre è per l'uomo parco: egli dorme sino al mattino, e l'anima di lui sarà lieta con esso.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 Che se tu se' stato forzato a mangiar molto, vattene dalla conversazione, vomita, e ti troverai sollevato, e non cagionerai malattia al tuo corpo.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 Figliuolo ascoltami, e non disprezzarmi, e da ultimo conoscerai quel, che siano le mie parole.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 In tutte le operazioni tue sii diligente, e non si accosterà a te nissun malore.
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 Colui, che è liberale nel dar del pane, è benedetto dalle labbra di molti e la testimonianza, che rendesi alla bontà di lui, è sicura.
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 Contro di chi è spilorcio nel dar del pane mormora tutta la città, e la testimonianza renduta alla spilorceria di lui è verace.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 Non provocare i bravi bevitori: perocché molti sono stati sterminati dal vino.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 Il fuoco prova la durezza del ferro; così il vino bevuto fino all'ebbrezza manifesta i cuori de' superbi.
	32 Buona vita per gli uomini è il vino usato con sobrietà: sarai sobrio, se ne berai con moderazione.
	33 Qual vita è quella di chi sta senza vino?
	34 Che è quello, che ci priva della vita? la morte.
	35 Il vino da principio fa creato per giocondità, non per l'ubbriachezza.
	36 Il vino bevuto moderatamente rallegra l'anima, e il cuore.
	37 Il ber temperato è salute dell'anima, e del corpo.
	38 Il troppo vino fa le contese, e l'ira, e molte rovine.
	39 Il vino bevuto in copia è l'amarezza dell'anima.
	40 L'ubbriacchezza fa ardito lo stolta ad offendere, snerva le forze, ed è cagion di ferite.
	41 In un convito dove si beve, non riprendere il prossimo, e noi disprezzare nella sua allegria:
	42 Non dirgli parola di ingiuria, e noi pressare col chiedergli il tuo.