Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 - Le veglie [per brama] di ricchezza coniuman le carni, e la preoccupazione di essa allontana il sonno.
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 La cura vigilante toglie il dormire, e come una grave malattia allontana il sonno.
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 Fatica il ricco nell'accumulare averi, e nel suo riposo si sazia de' suoi beni.
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 Fatica il povero per mancanza di sostentamento, e quando smette, è nella miseria.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 Chi ama l'oro non sarà giusto, e chi corre dietro alla corruzione, ne avrà a sazietà.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Molti furon mandati a precipizio [a caglon] dell'oro, e nel suo splendore fu la loro rovina.
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 Legno d'inciampo è l'oro per quelli che ad esso sacrificano, guai a coloro che gli van dietro!, e ogni insensato perirà per esso.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Beato il ricco ch'è trovato senza, macchia, e che dietro all'oro non è andato, nè ha sperato nel danaro e ne' tesori.
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 Chi è costui, e lo proclameremo beato? Perchè ha fatto meraviglie in vita sua!
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 Egli è stato provato con Poro e trovato integro; avrà gloria imperitura; egli poteva prevaricare e non ha prevaricato, fare il male e non l'ha fatto.
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 Perciò son consolidati i suoi beni nel Signore, e le sue limosine racconterà tutta l'adunanza dei santi.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 Siedi a lauta mensa? non spalancarci su la tua gola per il primo.
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Non dire: « Molta è la roba che c'è sopra! ».
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Ricordati che triste [cosa] è l'occhio invidioso:
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 c'è nulla di più invidioso dell'occhio tra le cose create? Perciò lagrima da tutta la sua faccia! Dov'esso guarda,
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 non stender la tua mano per primo, perchè, contaminato dall'invidia, tu non abbia ad arrossire:
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 non far ressa durante il convito.
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 Giudica i desiderii del tuo vicino dai tuoi stessi,[e in tutto quel che fai, usa riflessione].
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 Serviti da uomo per bene di quelle cose che ti son messe innanzi, affinchè, mangiando a crepa pancia, tu non ti renda odioso.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 Cessa per il primo, per motivo d'educazione, e non esser insaziabile per non offendere.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 E se siedi in mezzo a molti, non stender la mano prima di loro, nè per primo chiedi da bere.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 Il poco vino è sufficiente all'uomo educato e nel dormire non ne sarai travagliato, nè sentirai malessere.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 L''nsonnia, il vomito e i dolori son per l'uomo insaziabile.
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 Il sonno salubre è per l'uomo parco: dorme sino al mattino e l'anima sua s'allieterà con lui.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 E se sarai stato costretto a mangiar troppo, levati di mezzo, vomita e n'avrai sollievo, e non procaccerai al tuo corpo una malattia.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 Ascoltami, o figliuolo, e non mi disprezzare, e da ultimo troverai [ch'eran vere] le mie parole.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 in tutto quel che fai sii svelto [e diligente], e nessuna malattia t'incoglierà.
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 Chi è splendido nell'imbandire, lo lodan le labbra di molti e la testimonianza alla sua generosità è verace.
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 Contro chi è spilorcio a mensa, mormora la città, e la testimonianza alla sua spilorceria è verace.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 Gli amanti del vino non provocare, che molti ha rovinato il vino.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 Il fuoco prova l'acciaio temprato, così il vino, bevuto fino all'ubriachezza, mette a nudo i cuori dei superbi.
	32 Buona vita per gli uomini è il vino con sobrietà: se lo bevi con moderazione sarai sobrio.
	33 Qual vita fa colui che manca di vino?
	34 Cos'è che toglie la vita? La morte!
	35 Il vino fu creato per la giocondità [dell'uomo] e non per l'ubriachezza, da principio.
	36 Esultanza dell'anima e [letizia] del cuore è il vino bevuto [a tempo e] moderatamente:
	37 salute dell'anima e del corpo è il bere sobrio.
	38 Il vino bevuto con eccesso causa l'irritazione, lo sdegno e molte rovine:
	39 amarezza dell'anima è il vino bevuto con eccesso.
	40 L'eccitazione dell'ebbrezza [provoca] l'offesa dell'insensato: scema le forze e produce ferite.
	41 In un simposio di vino non rimproverare il vicino, e non lo disprezzare nella sua allegria.
	42 parole d'ingiuria non gli dire, e non l'angustiare col richiedergli [quel che ti deve].