A zsoltárok könyve 75

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 A karvezetőnek. A »Ne pusztíts el« szerint. Ászáf zsoltára. Ének.	1 εις το τελος εν υμνοις ψαλμος τω ασαφ ωδη προς τον ασσυριον
2 Dicsérünk téged, Isten, dicsérünk, szólítjuk nevedet: csodáidat hirdetjük.	2 γνωστος εν τη ιουδαια ο θεος εν τω ισραηλ μεγα το ονομα αυτου
3 Ha eljön az ideje, igazságos ítéletet mondok.	3 και εγενηθη εν ειρηνη ο τοπος αυτου και το κατοικητηριον αυτου εν σιων
4 Olvadjon bár el a föld és minden lakója, én megszilárdítom oszlopait.	4 εκει συνετριψεν τα κρατη των τοξων οπλον και ρομφαιαν και πολεμον διαψαλμα
5 Azt mondom a kérkedőknek: »Ne kérkedjetek!« s a vétkezőknek: »Ne pöffeszkedjetek!	5 φωτιζεις συ θαυμαστως απο ορεων αιωνιων
6 Ne pöffeszkedjetek, ne beszéljetek Isten ellen gonoszat!«	6 εταραχθησαν παντες οι ασυνετοι τη καρδια υπνωσαν υπνον αυτων και ουχ ευρον ουδεν παντες οι ανδρες του πλουτου ταις χερσιν αυτων
7 Mert nem jön szabadulás sem napkeletről, sem napnyugatról, sem a puszta hegyek felől.	7 απο επιτιμησεως σου ο θεος ιακωβ ενυσταξαν οι επιβεβηκοτες τους ιππους
8 Mert Isten a bíró: az egyiket megalázza, a másikat fölmagasztalja.	8 συ φοβερος ει και τις αντιστησεται σοι απο τοτε η οργη σου
9 Mert serleg van az Úr kezében, teletöltve színtiszta borral. Tölt belőle mindenfelé; Még a seprőjét is inni fogják, issza majd minden bűnös a földön.	9 εκ του ουρανου ηκουτισας κρισιν γη εφοβηθη και ησυχασεν
10 Én pedig hirdetem ezt mindenkor, énekelek Jákob Istenének.	10 εν τω αναστηναι εις κρισιν τον θεον του σωσαι παντας τους πραεις της γης διαψαλμα
11 A pöffeszkedő bűnösöket összetöröm, s az igazakat fölmagasztalom.	11 οτι ενθυμιον ανθρωπου εξομολογησεται σοι και εγκαταλειμμα ενθυμιου εορτασει σοι
	12 ευξασθε και αποδοτε κυριω τω θεω υμων παντες οι κυκλω αυτου οισουσιν δωρα
	13 τω φοβερω και αφαιρουμενω πνευματα αρχοντων φοβερω παρα τοις βασιλευσι της γης .