Daniel 3

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 König Nebukadnezzar ließ ein goldenes Standbild machen, sechzig Ellen hoch und sechs Ellen breit, und ließ es in der Ebene von Dura in der Provinz Babel aufstellen.	1 Nebukadnezár király egy hatvan könyök magas, hat könyök széles aranyszobrot készíttetett, és azt felállíttatta Dúra mezején, Babilon tartományában.
2 Dann berief König Nebukadnezzar die Satrapen, Präfekten und Statthalter ein, die Räte, Schatzmeister, Richter und Polizeiobersten und alle anderen hohen Beamten der Provinzen; sie sollten zur Einweihung des Standbildes kommen, das König Nebukadnezzar errichtet hatte.	2 Aztán követeket küldött Nebukadnezár király, hogy gyűjtsék össze a szatrapákat, a hivatalnokokat, a bírákat, a vezéreket, a fejedelmeket, a főembereket és a tartományok összes kormányzóját, hogy jöjjenek össze a szobor felavatására, amit Nebukadnezár király állíttatott.
3 Da versammelten sich die Satrapen, Präfekten und Statthalter, die Räte, Schatzmeister, Richter und Polizeiobersten und alle anderen hohen Beamten der Provinzen zur Einweihung des Standbildes, das König Nebukadnezzar errichtet hatte. Sie stellten sich vor dem Standbild auf, das König Nebukadnezzar errichtet hatte.	3 Ekkor összegyűltek a szatrapák, a hivatalnokok, a bírák, a vezérek, a fejedelmek, a hatalmon levő főemberek és a tartományok összes kormányzója, hogy együtt legyenek a szobor felavatásán, amit Nebukadnezár király állíttatott. Mikor aztán felálltak a szobor előtt, amit Nebukadnezár király állíttatott,
4 Nun verkündete der Herold mit mächtiger Stimme: Ihr Männer aus allen Völkern, Nationen und Sprachen, hört den Befehl!	4 a hírnök hangosan így kiáltott: »Parancs szól hozzátok, népek, törzsek és nyelvek!
5 Sobald ihr den Klang der Hörner, Pfeifen und Zithern, der Harfen, Lauten und Sackpfeifen und aller anderen Instrumente hört, sollt ihr niederfallen und das goldene Standbild anbeten, das König Nebukadnezzar errichtet hat.	5 Mihelyt meghalljátok a harsona, a fuvola, a citera, a lant, a hárfa, a koboz és a többi hangszer szavát, boruljatok tüstént le és imádjátok az aranyszobrot, amit Nebukadnezár király állíttatott!
6 Wer aber nicht niederfällt und es anbetet, wird noch zur selben Stunde in den glühenden Feuerofen geworfen.	6 Aki pedig nem borul le és nem imádja, az tüstént az égő tüzes kemencébe vettetik!«
7 Sobald daher alle Völker den Klang der Hörner, Pfeifen und Zithern, der Harfen, Lauten und Sackpfeifen und der anderen Instrumente hörten, fielen die Männer aus allen Völkern, Nationen und Sprachen sogleich nieder und beteten das goldene Standbild an, das König Nebukadnezzar errichtet hatte.	7 Ettől fogva tehát, mihelyt meghallották az összes népek a harsona, a fuvola, a citera, a lant, a hárfa, a koboz és a többi hangszer szavát, tüstént leborult minden nép, törzs és nyelv, és imádták az aranyszobrot, amit Nebukadnezár király állíttatott.
8 Sogleich traten einige Chaldäer auf und verklagten die Juden.	8 De ugyanabban az időben hamarosan káld férfiak álltak elő és bevádolták a zsidókat.
9 Sie sagten zum König Nebukadnezzar: O König, mögest du ewig leben.	9 Azt mondták Nebukadnezár királynak: »Király, örökké élj!
10 Du, König, hast doch selbst den Befehl erlassen: Jeder soll niederfallen und das goldene Standbild anbeten, wenn er den Klang der Hörner, Pfeifen und Zithern, der Harfen, Lauten und Sackpfeifen und aller anderen Instrumente hört.	10 Te, király, parancsot adtál ki, hogy minden ember, aki meghallja a harsona, a fuvola, a citera, a lant, a hárfa, a koboz és a többi hangszer szavát, boruljon le és imádja az aranyszobrot;
11 Wer aber nicht niederfällt und es anbetet, wird in den glühenden Feuerofen geworfen.	11 aki pedig nem borul le és nem imádja, azt vessék az égő tüzes kemencébe.
12 Nun sind da einige Juden, denen du die Verwaltung der Provinz Babel anvertraut hast: Schadrach, Meschach und Abed- Nego. Diese Männer missachten dich, König. Sie verehren deine Götter nicht und beten das goldene Standbild, das du errichtet hast, nicht an.	12 Nos, vannak itt zsidó férfiak, akiket te Babilon tartományának ügyei fölé állítottál, Sidrák, Misák és Abdenágó; ezek a férfiak megvetik, király, a te parancsodat, nem tisztelik isteneidet és nem imádják az aranyszobrot, amit állíttattál.«
13 Da befahl Nebukadnezzar voll Zorn und Wut, Schadrach, Meschach und Abed-Nego herbeizuholen. Man führte die Männer also vor den König.	13 Ekkor Nebukadnezár dühében és haragjában megparancsolta, hogy hozzák elő Sidrákot, Misákot és Abdenágót. Tüstént a király színe elé is vezették őket.
14 Nebukadnezzar sagte zu ihnen: Ist es wahr, Schadrach, Meschach und Abed-Nego: Ihr verehrt meine Götter nicht und betet das goldene Standbild nicht an, das ich errichtet habe?	14 Azt mondta ekkor Nebukadnezár nekik: »Igaz-e, Sidrák, Misák és Abdenágó, hogy nem tisztelitek isteneimet és nem imádjátok az aranyszobrot, amit állíttattam?
15 Nun, wenn ihr bereit seid, sobald ihr den Klang der Hörner, Pfeifen und Zithern, der Harfen, Lauten und Sackpfeifen und aller anderen Instrumente hört, sofort niederzufallen und das Standbild anzubeten, das ich habe machen lassen, ist es gut; betet ihr es aber nicht an, dann werdet ihr noch zur selben Stunde in den glühenden Feuerofen geworfen. Welcher Gott kann euch dann aus meiner Gewalt erretten?	15 Nos tehát vagy készen vagytok arra, hogy mihelyt meghalljátok a harsona, a fuvola, a citera, a lant, a hárfa, a koboz és a többi hangszer szavát, leborultok és imádjátok a szobrot, amelyet készíttettem, vagy pedig, ha nem imádjátok, tüstént az égő tüzes kemencébe vettetlek titeket; és ki az az isten, aki kezemből megszabadíthatna titeket?«
16 Schadrach, Meschach und Abed-Nego erwiderten dem König Nebukadnezzar: Wir haben es nicht nötig, dir darauf zu antworten:	16 Így felelt erre Sidrák, Misák és Abdenágó Nebukadnezár királynak: »Nem szükséges, hogy feleljünk erre neked,
17 Wenn überhaupt jemand, so kann nur unser Gott, den wir verehren, uns erretten; auch aus dem glühenden Feuerofen und aus deiner Hand, König, kann er uns retten.	17 mert íme, a mi Istenünk, akit tisztelünk, ki tud ragadni minket az égő tüzes kemencéből és ki tud szabadítani minket, ó király, a kezedből.
18 Tut er es aber nicht, so sollst du, König, wissen: Auch dann verehren wir deine Götter nicht und beten das goldene Standbild nicht an, das du errichtet hast.	18 De ha ezt nem akarná is, tudd meg, király, hogy isteneidet akkor sem tiszteljük, és az aranyszobrot, amit állíttattál, nem imádjuk.«
19 Da wurde Nebukadnezzar wütend; sein Gesicht verzerrte sich vor Zorn über Schadrach, Meschach und Abed- Nego. Er ließ den Ofen siebenmal stärker heizen, als man ihn gewöhnlich heizte.	19 Erre Nebukadnezár eltelt haraggal, és arcának színe elváltozott Sidrák, Misák és Abdenágó miatt, és megparancsolta, hogy hétszerte jobban fűtsék be a kemencét, mint ahogy befűteni szokták.
20 Dann befahl er, einige der stärksten Männer aus seinem Heer sollten Schadrach, Meschach und Abed-Nego fesseln und in den glühenden Feuerofen werfen.	20 Megparancsolta továbbá serege legerősebb férfiainak, hogy kötözzék meg Sidrák, Misák és Abdenágó lábát, és vessék őket az égő tüzes kemencébe.
21 Da wurden die Männer, wie sie waren - in ihren Mänteln, Röcken und Mützen und den übrigen Kleidungsstücken - gefesselt und in den glühenden Feuerofen geworfen.	21 Azonnal meg is kötözték ezeket a férfiakat, és nadrágban, süvegben, saruban, ruhástól bedobták őket az égő tüzes kemence közepébe.
22 Nach dem strengen Befehl des Königs war aber der Ofen übermäßig geheizt worden und die herausschlagenden Flammen töteten die Männer, die Schadrach, Meschach und Abed-Nego hingebracht hatten.	22 Mivel pedig a király szigorú parancsa szerint a kemence nagyon be volt fűtve, a tűz lángja megölte azokat a férfiakat, akik Sidrákot, Misákot és Abdenágót belevetették.
23 Die drei Männer aber, Schadrach, Meschach und Abed-Nego, fielen gefesselt in den glühenden Feuerofen.	23 Ez a három férfi pedig, vagyis Sidrák, Misák és Abdenágó, megkötözve beleesett az égő tüzes kemence közepébe.
24 Doch sie gingen mitten in den Flammen umher, lobten Gott und priesen den Herrn.	24 Ők azonban jártak-keltek a láng közepén, dicsérték Istent és áldották az Urat.
25 Asarja blieb stehen, öffnete den Mund und sprach mitten im Feuer folgendes Gebet:	25 Azarja pedig ott állt, és a tűz közepén imádságra nyitotta ajkát és így szólt:
26 Gepriesen und gelobt bist du, Herr, Gott unserer Väter; herrlich ist dein Name in alle Ewigkeit.	26 »Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene, és neved dicséretre méltó és dicsőséges mindörökké!
27 Denn du bist gerecht in allem, was du getan hast. All deine Taten sind richtig, deine Wege gerade. Alle deine Urteile sind wahr.	27 Mert igazságos vagy mindenben, amit velünk tettél, és minden cselekedeted igaz, útjaid egyenesek, és minden ítéleted igaz.
28 Du hast gerechte Strafen verhängt, in allem, was du über uns gebracht hast und über Jerusalem, die heilige Stadt unserer Väter. Ja, nach Wahrheit und Recht hast du all dies wegen unserer Sünden herbeigeführt.	28 Igaz ítéletet hoztál ugyanis mindenben, amit ránk és atyáink szent városára, Jeruzsálemre hoztál; igaz ítélettel hoztad ránk mindazt a mi bűneink miatt.
29 Denn wir haben gesündigt und durch Treubruch gefrevelt und haben in allem gefehlt.	29 Mert bűnt követtünk el, gonoszat cselekedtünk; eltávoztunk tőled és vétkeztünk mindenben;
30 Wir haben deinen Geboten nicht gehorcht, haben weder beachtet noch getan, was du uns zu unserem Wohl befohlen hast.	30 parancsaidra nem hallgattunk, nem tartottuk azokat, és nem cselekedtünk úgy, amint meghagytad nekünk, hogy jó dolgunk legyen.
31 Alles, was du uns geschickt hast, alles, was du uns getan hast, das hast du nach deiner gerechten Entscheidung getan.	31 Igazságos ítélettel cselekedted tehát mindazt, amit ránk hoztál, és mindazt, amit velünk tettél:
32 Du hast uns der Gewalt gesetzloser Feinde und gehässiger Verräter preisgegeben und einem ungerechten König, dem schlimmsten König der ganzen Welt.	32 átadtál minket igazságtalan, gonosz és hitszegő ellenségeink kezébe, és az egész föld legigazságtalanabb és leggonoszabb királyának.
33 Und jetzt dürfen wir nicht einmal den Mund auftun. Schande und Schmach kam über deine Diener und Verehrer.	33 Most a szánkat sem nyithatjuk ki; szégyellnek és gyaláznak minket szolgáid és tisztelőid.
34 Um deines Namens willen verwirf uns nicht für immer; löse deinen Bund nicht auf!	34 Kérünk, ne szolgáltass ki minket végleg a te nevedért, ne semmisítsd meg szövetségedet,
35 Versag uns nicht dein Erbarmen, deinem Freund Abraham zuliebe, deinem Knecht Isaak und Israel, deinem Heiligen,	35 ne vond meg tőlünk irgalmadat kedveltedért, Ábrahámért, és szolgádért, Izsákért, és szentedért, Izraelért,
36 denen du Nachkommen verheißen hast so zahlreich wie die Sterne am Himmel und wie der Sand am Ufer des Meeres.	36 akiknek azt mondtad és ígérted, hogy megsokasítod ivadékukat mint az ég csillagait, és mint a tengerpart fövenyét;
37 Ach, Herr, wir sind geringer geworden als alle Völker. In aller Welt sind wir heute wegen unserer Sünden erniedrigt.	37 mert kisebbek lettünk, Urunk, minden népnél, és meg vagyunk ma alázva bűneinkért az egész földön.
38 Wir haben in dieser Zeit weder Vorsteher noch Propheten und keinen, der uns anführt, weder Brandopfer noch Schlachtopfer, weder Speiseopfer noch Räucherwerk, noch einen Ort, um dir die Erstlingsgaben darzubringen und um Erbarmen zu finden bei dir.	38 Nincs ez időben fejedelem, vezér vagy próféta, sem égő-, sem étel-, sem hála-, sem illatáldozat, sem hely a zsengeáldozatok számára előtted,
39 Du aber nimm uns an! Wir kommen mit zerknirschtem Herzen und demütigem Sinn.	39 hogy elnyerhessük irgalmadat; de fogadd kegyesen megtört szívünket és alázatos lelkünket!
40 Wie Brandopfer von Widdern und Stieren, wie Tausende fetter Lämmer, so gelte heute unser Opfer vor dir und verschaffe uns bei dir Sühne. Denn wer dir vertraut, wird nicht beschämt.	40 Mint kosokból, bikákból és ezernyi kövér bárányból álló égőáldozat, olyan kedves legyen előtted ma a mi áldozatunk, hiszen akik benned bíznak, meg nem szégyenülnek.
41 Wir folgen dir jetzt von ganzem Herzen, fürchten dich und suchen dein Angesicht.	41 Most teljes szívvel követünk és félünk téged, és keressük kedvedet.
42 Überlass uns nicht der Schande, sondern handle an uns nach deiner Milde, nach deinem überreichen Erbarmen!	42 Ne engedd, hogy szégyent valljunk, hanem tégy velünk kegyességed és nagy irgalmasságod szerint.
43 Errette uns, deinen wunderbaren Taten entsprechend; verschaff deinem Namen Ruhm, Herr!	43 Szabadíts meg minket csodáiddal, és dicsőítsd meg, Urunk, nevedet!
44 Doch alle, die deinen Dienern Böses tun, sollen beschämt werden. Sie sollen zuschanden werden und ihre Herrschaft verlieren. Ihre Stärke soll zerschlagen werden.	44 Szégyenüljenek meg mindazok, akik gonoszságot tanúsítanak szolgáid iránt; szégyenüljenek meg mindenhatóságod által, és semmisüljön meg erejük;
45 Sie sollen erkennen, dass du allein der Herr und Gott bist, ruhmreich auf der ganzen Erde.	45 hadd tudják meg, hogy te, az Úr, vagy egyedül Isten, és dicsőséges a föld kerekségén!«
46 Die Knechte des Königs, die die drei Männer in den Ofen geworfen hatten, hörten inzwischen nicht auf, den Ofen mit Harz und Werg, Pech und Reisig zu heizen.	46 A király szolgái pedig, akik bedobták őket, nem szűntek meg a kemencét fűteni kőolajjal, kóccal, szurokkal és venyigével,
47 So schlugen die Flammen bis zu neunundvierzig Ellen hoch aus dem Ofen heraus.	47 úgyhogy a láng negyvenkilenc könyöknyire kicsapott a kemencéből;
48 Sie griffen um sich und verbrannten jeden Chaldäer, den sie im Umkreis des Ofens erfassen konnten.	48 de amikor kitört, elégette mindazokat, akiket a káldeaiak közül a kemence közelében talált.
49 Aber der Engel des Herrn war zusammen mit Asarja und seinen Gefährten in den Ofen hinabgestiegen. Er trieb die Flammen des Feuers aus dem Ofen hinaus	49 Azarjával és társaival azonban leszállt az Úr angyala a kemencébe, és kiverte a tűz lángját a kemencéből.
50 und machte das Innere des Ofens so, als wehte ein taufrischer Wind. Das Feuer berührte sie gar nicht; es tat ihnen nichts zuleide und belästigte sie nicht.	50 Olyanná tette a kemence belsejét, mintha harmatos szellő fújdogált volna benne, s a tűz egyáltalán nem érintette őket, sem fájdalmat, sem bármiféle bántódást nem okozott nekik.
51 Da sangen die drei im Ofen wie aus einem Mund, sie rühmten und priesen Gott mit den Worten:	51 Ekkor ezek mind a hárman egy szájjal dicsérték és magasztalták és áldották Istent a kemencében. Ezt mondták:
52 Gepriesen bist du, Herr, du Gott unserer Väter, gelobt und gerühmt in Ewigkeit. Gepriesen ist dein heiliger, herrlicher Name, hoch gelobt und verherrlicht in Ewigkeit.	52 »Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene! Dicséretre méltó, dicsőséges és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott a te dicsőséges szent neved, dicséretre méltó, és mindenekfölött magasztos mindörökké!
53 Gepriesen bist du im Tempel deiner heiligen Herrlichkeit, hoch gerühmt und verherrlicht in Ewigkeit.	53 Áldott vagy dicsőséged szent templomában, mindenekfölött dicséretre méltó és mindenekfölött dicsőséges mindörökké!
54 Gepriesen bist du, der in die Tiefen schaut und auf Kerubim thront, gelobt und gerühmt in Ewigkeit.	54 Áldott vagy királyi trónodon, mindenekfölött dicséretes és mindenekfölött magasztos mindörökké!
55 Gepriesen bist du auf dem Thron deiner Herrschaft, hoch gerühmt und gefeiert in Ewigkeit.	55 Áldott vagy, aki a mélységeket szemléled s a kerubok fölött trónolsz, dicséretre méltó és mindenekfölött magasztos mindörökké!
56 Gepriesen bist du am Gewölbe des Himmels, gerühmt und verherrlicht in Ewigkeit.	56 Áldott vagy az ég erősségében, dicséretre méltó és dicsőséges mindörökké!
57 Preist den Herrn, all ihr Werke des Herrn; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	57 Áldjátok az Urat az Úrnak művei mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
58 Preist den Herrn, ihr Himmel; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	58 Áldjátok az Urat az Úr angyalai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
59 Preist den Herrn, ihr Engel des Herrn; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	59 Áldjátok az Urat egek, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
60 Preist den Herrn, all ihr Wasser über dem Himmel; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	60 Áldjátok az Urat vizek mind az ég felett, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
61 Preist den Herrn, all ihr Mächte des Herrn; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	61 Áldjátok az Urat az Úr erői mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
62 Preist den Herrn, Sonne und Mond; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	62 Áldjátok az Urat nap és hold, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
63 Preist den Herrn, ihr Sterne am Himmel; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	63 Áldjátok az Urat ég csillagai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
64 Preist den Herrn, aller Regen und Tau; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	64 Áldjátok az Urat minden záporeső és harmat, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
65 Preist den Herrn, all ihr Winde; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	65 Áldjátok az Urat Isten szelei mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
66 Preist den Herrn, Feuer und Glut; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	66 Áldjátok az Urat, tűz és forróság, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
67 Preist den Herrn, Frost und Hitze; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	67 Áldjátok az Urat hideg és forróság, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
68 Preist den Herrn, Tau und Schnee; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	68 Áldjátok az Urat harmat és dér, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
69 Preist den Herrn, Eis und Kälte; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	69 Áldjátok az Urat fagy és hideg, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
70 Preist den Herrn, Raureif und Schnee; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	70 Áldjátok az Urat jég és hó, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
71 Preist den Herrn, ihr Nächte und Tage; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	71 Áldjátok az Urat éj és nap, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
72 Preist den Herrn, Licht und Dunkel; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	72 Áldjátok az Urat világosság és sötétség, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
73 Preist den Herrn, ihr Blitze und Wolken; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	73 Áldjátok az Urat villámok és fellegek, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
74 Die Erde preise den Herrn; sie lobe und rühme ihn in Ewigkeit.	74 Áldja az Urat a föld, dicsérje és mindenekfölött magasztalja őt mindörökké!
75 Preist den Herrn, ihr Berge und Hügel; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	75 Áldjátok az Urat, hegyek és halmok, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
76 Preist den Herrn, all ihr Gewächse auf Erden; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	76 Áldjátok az Urat föld terményei mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
77 Preist den Herrn, ihr Quellen; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	77 Áldjátok az Urat források, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
78 Preist den Herrn, ihr Meere und Flüsse; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	78 Áldjátok az Urat tengerek és folyamok, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
79 Preist den Herrn, ihr Tiere des Meeres und alles, was sich regt im Wasser; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	79 Áldjátok az Urat nagy halak, és minden, ami a vizekben mozog, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
80 Preist den Herrn, all ihr Vögel am Himmel; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	80 Áldjátok az Urat az ég madarai mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
81 Preist den Herrn, all ihr Tiere, wilde und zahme; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	81 Áldjátok az Urat vadak és barmok mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
82 Preist den Herrn, ihr Menschen; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	82 Áldjátok az Urat emberek fiai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
83 Preist den Herrn, ihr Israeliten; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	83 Áldja Izrael az Urat, dicsérje és mindenekfölött magasztalja őt mindörökké!
84 Preist den Herrn, ihr seine Priester; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	84 Áldjátok az Urat az Úr papjai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
85 Preist den Herrn, ihr seine Knechte; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	85 Áldjátok az Urat az Úr szolgái, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
86 Preist den Herrn, ihr Geister und Seelen der Gerechten; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	86 Áldjátok az Urat igazak szellemei és lelkei, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
87 Preist den Herrn, ihr Demütigen und Frommen; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit!	87 Áldjátok az Urat szentek és alázatos szívűek, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké!
88 Preist den Herrn, Hananja, Asarja und Mischaël; lobt und rühmt ihn in Ewigkeit! Denn er hat uns der Unterwelt entrissen und aus der Gewalt des Todes errettet. Er hat uns aus dem lodernden Ofen befreit, uns mitten aus dem Feuer erlöst.	88 Áldjátok az Urat Ananja, Azarja, Misaél, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok őt mindörökké, mert kiragadott minket az alvilágból, kimentett a halál kezéből, megszabadított az égő láng belsejéből, és kiragadott a tűz közepéből.
89 Dankt dem Herrn, denn er ist gütig; denn seine Huld währt ewig.	89 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert irgalma örökkévaló.
90 Preist alle den Herrn, ihr seine Verehrer, preist den Gott der Götter; singt ihm Lob und Dank; denn ewig währt seine Güte.	90 Áldjátok az Urat, az istenek Istenét, jámborok mindnyájan, dicsérjétek és adjatok hálát neki, mert irgalma örökkön örökké tart.«
91 Da erschrak der König Nebukadnezzar; er sprang auf und fragte seine Räte: Haben wir nicht drei Männer gefesselt ins Feuer geworfen? Sie gaben dem König zur Antwort: Gewiss, König!	91 Megdöbbent ekkor Nebukadnezár király, sietve felkelt és így szólt főembereihez: »Nem három megkötözött férfit dobattunk a tűz közepébe?« Azok ezt felelték a királynak: »Úgy van, király!«
92 Er erwiderte: Ich sehe aber vier Männer frei im Feuer umhergehen. Sie sind unversehrt und der vierte sieht aus wie ein Göttersohn.	92 Ő pedig így szólt : »Íme, én négy férfit látok, és azok szabadok, s a tűz közepén járnak-kelnek és semmi bántódásuk nincsen; a negyediknek olyan alakja van, mint egynek Isten fiai közül.«
93 Dann ging Nebukadnezzar zu der Tür des glühenden Ofens und rief: Schadrach, Meschach und Abed-Nego, ihr Diener des höchsten Gottes, steigt heraus, kommt her! Da kamen Schadrach, Meschach und Abed-Nego aus dem Feuer heraus.	93 Nebukadnezár azután odament az égő tüzes kemence ajtajához és így szólt: »Sidrák, Misák és Abdenágó, a fölséges Isten szolgái, gyertek ki és jöjjetek ide!« Erre Sidrák, Misák és Abdenágó mindjárt kijött a tűz közepéből.
94 Nun drängten auch die Satrapen, Präfekten, Statthalter und die königlichen Räte herbei. Sie sahen sich die Männer an und fanden, dass das Feuer keine Macht über ihren Körper gehabt hatte. Kein Haar auf ihrem Kopf war versengt. Ihre Mäntel waren unversehrt und nicht einmal Brandgeruch haftete ihnen an.	94 A szatrapák, a hivatalnokok, a bírák és a király hatalmasai összegyűltek, és látták azokon a férfiakon, hogy a tűznek semmi hatalma sem volt testükön, és fejüknek egyetlen haja szála sem perzselődött meg, nadrágjuk sem sérült meg, sőt a tűz szaga sem járta át őket.
95 Da rief Nebukadnezzar aus: Gepriesen sei der Gott Schadrachs, Meschachs und Abed-Negos. Denn er hat seinen Engel gesandt und seine Diener gerettet. Im Vertrauen auf ihn haben sie lieber den Befehl des Königs missachtet und ihr Leben dahingegeben, als dass sie irgendeinen anderen als ihren eigenen Gott verehrten und anbeteten.	95 Megszólalt ekkor Nebukadnezár, és azt mondta: »Áldott legyen az ő Istenük, azaz Sidráké, Misáké és Abdenágóé, aki elküldte angyalát és megszabadította szolgáit, akik benne bíztak és nem hallgattak a király szavára, és kockára tették testüket, hogy ne kelljen Istenükön kívül más istent szolgálniuk és imádniuk!
96 Darum ordne ich an: Jeder, der vom Gott des Schadrach, Meschach und Abed-Nego verächtlich spricht, zu welcher Völkerschaft, Nation oder Sprache er auch gehört, soll in Stücke gerissen und sein Haus soll in einen Trümmerhaufen verwandelt werden. Denn es gibt keinen anderen Gott, der auf diese Weise retten kann.	96 Ezért parancsban elrendelem, hogy minden nép, törzs és nyelv, amely káromolja Sidrák, Misák és Abdenágó Istenét, vesszen el, a házát pedig rombolják le, mert nincs is más Isten, aki így tudna szabadulást hozni.«
97 Darauf sorgte der König dafür, dass es Schadrach, Meschach und Abed-Nego in der Provinz Babel gut ging.	97 Akkor a király nagy tisztességre emelte Sidrákot, Misákot és Abdenágót Babilon tartományában.
98 Der König Nebukadnezzar an alle Völker, Nationen und Sprachen auf der ganzen Erde: Friede sei mit euch in Fülle.	98 Nebukadnezár király minden népnek, nemzetnek és nyelvnek, amely az egész országban lakik: »Békességtek bőségben legyen!
99 Es ist mir eine Freude, die Zeichen und Wunder zu verkünden, die der höchste Gott an mir getan hat.	99 Jeleket és csodákat művelt velem a fölséges Isten; azért tetszett nekem, hogy hirdessem:
100 Wie groß sind seine Zeichen, wie gewaltig seine Wunder! Sein Reich ist ein ewiges Reich; seine Herrschaft überdauert alle Generationen.	100 Az ő jelei mily nagyok, és csodái mily hatalmasok. Országa örökkévaló ország, és hatalma nemzedékről nemzedékre fennmarad.«