Canticle of Canticles 1

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Let him kiss me with the kiss of his mouth: for thy breasts are better than wine,	1 Az Énekek Éneke Salamontól.
2 Smelling sweet of the best ointments. Thy name is as oil poured out: therefore young maidens have loved thee.	2 Csókoljon engem szája csókjával! Hisz szerelmed bornál is édesebb!
3 Draw me: we will run after thee to the odour of thy ointments. The king hath brought me into his storerooms: we will be glad and rejoice in thee, remembering thy breasts more than wine: the righteous love thee.	3 Keneteid illata kellemes, neved kiöntött olaj, ezért szeretnek téged a lányok!
4 I am black but beautiful, O ye daughters of Jerusalem, as the tents of Cedar, as the curtains of Solomon.	4 Vonj engem magad után, siessünk keneteid illata után! Vezess, ó király, a kamrádba, vigadjunk és örvendezzünk veled, magasztaljuk szerelmedet, amely bornál is édesebb! Méltán szeretnek téged!
5 Do not consider me that I am brown, because the sun hath altered my colour: the sons of my mother have fought against me, they have made me the keeper in the vineyards: my vineyard I have not kept.	5 Lebarnult vagyok, mégis szép, Jeruzsálem leányai! Olyan, mint Kedár sátrai, mint Salamon kárpitjai.
6 Shew me, O thou whom my soul loveth, where thou feedest, where thou liest in the midday, lest I begin to wander after the flocks of thy companions.	6 Ne csodáljatok azért, hogy lebarnultam, hogy a nap megbarnított! Anyám fiai nehezteltek rám, szőlőt őriztettek velem, a magam szőlőjét azonban nem őriztem!
7 If thou know not thyself, O fairest among women, go forth, and follow after the steps of the flocks, and feed thy kids beside the tents of the shepherds.	7 Mondd meg nekem, lelkem szerelmese, hol legeltetsz, merre delelteted nyájadat, hogy ne kelljen kóborolnom társaid nyájai körül!
8 To my company of horsemen, in Pharao's chariots, have I likened thee, O my love.	8 Ha nem tudsz eligazodni, te legszebb a nők közt, indulj és menj el a nyáj nyomán, és legeltesd gidáidat a pásztorok sátrai mellett! –
9 Thy cheeks are beautiful as the turtledove's, thy neck as jewels.	9 A fáraó szekerébe fogott lovaimhoz hasonlítalak téged, kedvesem!
10 We will make thee chains of gold, inlaid with silver.	10 Szépek orcáid, mint a gerlicéé, és nyakad, mint a gyöngyfüzér!
11 While the king was at his repose, my spikenard sent forth the odour thereof.	11 Aranyláncocskát készítünk számodra ezüstszemekkel kirakva. –
12 A bundle of myrrh is my beloved to me, he shall abide between my breasts.	12 Miközben a király nyugvóhelyén pihen, nárduszom illatát árasztja.
13 A cluster of cypress my love is to me, in the vineyards of Engaddi.	13 Olyan a kedvesem hozzám, mint a mirhatáska: a keblemen pihen az éjjel.
14 Behold thou art fair, O my love, behold thou art fair, thy eyes are as those of doves.	14 Olyan a kedvesem hozzám, mint a ciprusfürt Engedi szőlőhegyén. –
15 Behold thou art fair, my beloved, and comely. Our bed is flourishing.	15 De szép vagy, szerelmem, de szép vagy! Szemeid olyanok, mint a galambok. –
16 The beams of our houses are of cedar, our rafters of cypress trees.	16 De szép vagy, kedvesem, milyen gyönyörűséges! Üde zöld a fekvőhelyünk,
	17 cédrusok a házunk gerendái, ciprus borítja falunkat.