Psalms 124

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 To thee have I lifted up my eyes, who dwellest in heaven.	1 Zarándok-ének. Dávidtól. Ha nem az Úr lett volna velünk, – vallja meg most Izrael, –
2 Behold as the eyes of the servants are on the hands of their masters, As the eyes of the handmaid are on the hands of her mistress: so are our eyes unto the Lord our God, until he have mercy on us.	2 ha nem az Úr lett volna velünk, amikor az emberek fölkeltek ellenünk,
3 Have mercy on us, O Lord, have mercy on us: for we are greatly filled with contempt.	3 talán elevenen nyeltek volna el minket, amikor haragjuk felgerjedt ellenünk.
4 For our soul is greatly filled: we are a reproach to the rich, and contempt to the proud.	4 Talán elnyeltek volna minket a vizek, rohanó patak árasztott volna el minket,
	5 talán elborítottak volna a felbőszült vizek.
	6 Áldott az Úr, aki nem engedte meg, hogy fogaik martaléka legyünk!
	7 Megszabadultunk, mint a madár, a vadászok csapdájától. A csapda összetört és mi megszabadultunk.
	8 Az Úr nevében van a mi segítségünk, aki az eget és a földet alkotta.