1 Allora Giobbe, ripigliando la sua parabola, aggiunse: | 1 És Jób folytatta szavait és így szólt: |
2 « Viva Iddio il quale ha abbandonata la mia causa, l'Onnipotente che ha immersa l'anima mia nell'amarezza. | 2 »Az élő Istenre mondom, aki megrövidített igazamban, s a Mindenhatóra, aki keserűséggel illette lelkemet, |
3 Finchè avrò fiato, finché il soffio di Dio sarà nelle mie nari, | 3 hogy amíg lélegzet van bennem, s az Isten lehelete van orromban, |
4 le mie labbra nulla diranno d'ingiusto, e la mia iingua non proferirà menzogna. | 4 ajkam nem beszél gonoszat, és nyelvem nem kohol hamisságot. |
5 Lungi da me il pensiero di stimarvi giusti: fino all'ultimo respiro sosterrò la mia innocenza, | 5 Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak nektek! Mindhalálig nem tágítok abból, hogy ártatlan vagyok. |
6 non rinunzierò alla mia giustificazione che ho incominciata; perchè il mio cuore non mi rimprovera nulla in tutta la mia vita. | 6 Ragaszkodom igazamhoz, nem tágítok tőle; nem is vádolt engem a szívem teljes életemben! |
7 Il mio nemico sia come l'empio, il mio avversai io sia come l'iniquo. | 7 Úgy járjon az ellenségem, mint a gonosz, s aki ellenem támad, mint az igaztalan. |
8 E qual'è la speranza dell'ipocrita, se rapisce per avarizia e Dio non libera l'anima di lui? | 8 Mert mi az istentelen reménye, mikor harácsol, s az Isten nem menti meg lelkét? |
9 Forse Dio darà ascolto al suo grido, quando piomberà sopra di lui la sventura? | 9 Meghallja-e Isten az ő kiáltását, ha eljön rá a szorongatás? |
10 O potrà egli trovar diletto nell'Onnipotente e invocare Dio in ogni tempo? | 10 Örömét lelheti-e a Mindenhatóban, kiálthat-e Istenhez bármikor? |
11 V'insegnerò, coll'aiuto di Dio, quel che faccia l'Onnipotente, non lo nasconderò. | 11 Megmutatom nektek Isten kezét, nem tartom titokban a Mindenható szándékát! |
12 Ma voi tutti già lo sapete, e allora perchè vi perdete senza ragione in vani discorsi? | 12 Íme, ti mindnyájan tudjátok, miért beszéltek tehát ok nélkül hiábavalókat? |
13 Ecco ciò che tocca all'empio davanti a Dio, l'eredità che i violenti riceveranno dall'onnipotente. | 13 Ez a gonosz ember része Istentől, és a zsarnokok örökrésze, amelyet a Mindenhatótól vesznek: |
14 Se i suoi figli si moltiplicano, saran per la spada, e i suoi nipoti non saran satollati di pane. | 14 fiai, ha sokasodnak, kard élére hányják őket, és sarjadéka nem lakhat jól kenyérrel. |
15 Quelli che di lui resteranno saran sepolti nella rovina, e le sue vedove non piangeranno. | 15 Maradékait a döghalál viszi sírba, és özvegyeik nem siratják őket. |
16 Ammucchi pure come polvere l'argento, ammassi i vestimenti come fango; | 16 Hordjon bár össze annyi ezüstöt, mint a homok, szerezzen bár annyi ruhát, mint az agyag, |
17 egli li preparerà, ma il giusto se li vestirà, e l'innocente distribuirà il suo argento. | 17 megszerzi ugyan, de az igaz ölti magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik. |
18 Come tignola fabbricò la sua casa come guardiano di vigne il suo capanno. | 18 Házát csak pók módjára építi, csak olyan az, mint a csősz kunyhója. |
19 Il ricco quando s'addormenterà con sè non porterà via nulla; aprirà i suoi occhi e non troverà niente. | 19 A gazdag, ha aludni tér, nem visz magával semmit sem, ha kinyitja szemét, semmit sem talál; |
20 L'indigenza lo sorprenderà come inondazione, durante la notte l'opprimerà la tempesta. | 20 mint az ár, úgy tör rá a szegénység, elragadja éjjel a förgeteg. |
21 Un vento infuocato lo travolgerà, lo porterà via e come turbine lo spazzerà dal suo luogo. | 21 Felkapja őt a perzselő szél és elviszi, s mint a forgószél, elfújja helyéről. |
22 Dio lo dardeggerà senza risparmiarlo, mentre egli si sforzerà di fuggirgli di mano. | 22 És rá lő kímélet nélkül, úgy, hogy futva menekül keze elől. |
23 Sopra di lui si batteran le mani, sopra di lui si fischierà, vedendo il luogo dov'era». | 23 Összecsapja fölötte kezét, és pisszeg fölötte, amint helyére néz. |