1 Jesus pôs-se novamente a ensinar, à beira do mar, e aglomerou-se junto dele tão grande multidão, que ele teve de entrar numa barca, no mar, e toda a multidão ficou em terra na praia. | 1 Később ismét tanítani kezdett a tenger mellett. Nagy tömeg gyülekezett köré, ő pedig a bárkába szállva leült a tavon, a tömeg pedig a parton maradt. |
2 E ensinava-lhes muitas coisas em parábolas. Dizia-lhes na sua doutrina: | 2 Példabeszédekben sok mindenre tanította őket: |
3 Ouvi: Saiu o semeador a semear. | 3 »Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni. |
4 Enquanto lançava a semente, uma parte caiu à beira do caminho, e vieram as aves e a comeram. | 4 Amint vetett, az egyik mag az útfélre esett. Jöttek az ég madarai és fölkapkodták. |
5 Outra parte caiu no pedregulho, onde não havia muita terra; o grão germinou logo, porque a terra não era profunda; | 5 Egy másik köves helyre esett, ahol nem sok földje volt. Hamarosan kikelt, mert nem volt mélyen a földben, |
6 mas, assim que o sol despontou, queimou-se e, como não tivesse raiz, secou. | 6 de mikor kisütött a nap, elfonnyadt, s mivel nem volt gyökere, elszáradt. |
7 Outra parte caiu entre os espinhos; estes cresceram, sufocaram-na e o grão não deu fruto. | 7 Ismét másik a tövisek közé esett, és amikor felnőttek a tövisek, elfojtották, és nem hozott termést. |
8 Outra caiu em terra boa e deu fruto, cresceu e desenvolveu-se; um grão rendeu trinta, outro sessenta e outro cem. | 8 A többi azonban jó földbe esett. Ezek felnőttek és gyarapodtak, végül termést hoztak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik pedig százszorosat.« |
9 E dizia: Quem tem ouvidos para ouvir, ouça! | 9 Majd ezt mondta: »Akinek van füle a hallásra, hallja meg.« |
10 Quando se acharam a sós, os que o cercavam e os Doze indagaram dele o sentido da parábola. | 10 Mikor egyedül maradt, a vele lévők és a tizenkettő megkérdezte őt a példabeszéd felől. |
11 Ele disse-lhes: A vós é revelado o mistério do Reino de Deus, mas aos que são de fora tudo se lhes propõe em parábolas. | 11 Ezt mondta nekik: »Nektek adatott, hogy ismerjétek az Isten országa titkát, azoknak pedig, akik kívül vannak, minden példabeszédekben hangzik el, |
12 Desse modo, eles olham sem ver, escutam sem compreender, sem que se convertam e lhes seja perdoado. | 12 hogy nézvén nézzenek és ne lássanak, hallván halljanak és ne értsenek; nehogy megtérjenek és bűneik bocsánatot nyerjenek« . |
13 E acrescentou: Não entendeis essa parábola? Como entendereis então todas as outras? | 13 Majd így folytatta: »Nem értitek ezt a példabeszédet? Hát hogyan értitek meg majd a többi példabeszédet? |
14 O semeador semeia a palavra. | 14 A magvető az igét veti. |
15 Alguns se encontram à beira do caminho, onde ela é semeada; apenas a ouvem, vem Satanás tirar a palavra neles semeada. | 15 Akiknél az ige az útszélre esik, azok, amikor hallják azt, mindjárt jön a sátán, és elviszi az igét, amely a szívükbe hullott. |
16 Outros recebem a semente em lugares pedregosos; quando a ouvem, recebem-na com alegria; | 16 Hasonlóképpen amelyek köves helyre hullanak, azok, amikor hallják az igét, mindjárt befogadják örömmel, |
17 mas não têm raiz em si, são inconstantes, e assim que se levanta uma tribulação ou uma perseguição por causa da palavra, eles tropeçam. | 17 de nem ver bennük gyökeret, hanem csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkoznak. |
18 Outros ainda recebem a semente entre os espinhos; ouvem a palavra, | 18 Mások pedig, amelyek a tövisek közé hullanak, azok, akik az igét hallják, |
19 mas as preocupações mundanas, a ilusão das riquezas, as múltiplas cobiças sufocam-na e a tornam infrutífera. | 19 de a világi gondok, a csalóka gazdagság és más dolgok kívánsága betölti őket, s ezek elfojtják az igét, így az terméketlen marad. |
20 Aqueles que recebem a semente em terra boa escutam a palavra, acolhem-na e dão fruto, trinta, sessenta e cem por um. | 20 A jó földbe vetett magok pedig azok, akik az igét meghallják, befogadják és termést hoznak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik pedig százszorosat.« |
21 Dizia-lhes ainda: Traz-se porventura a candeia para ser colocada debaixo do alqueire ou debaixo da cama? Não é para ser posta no candeeiro? | 21 Aztán így szólt hozzájuk: »Vajon arra való a lámpa, hogy véka alá tegyék vagy az ágy alá? Nem arra, hogy a tartóra tegyék? |
22 Porque nada há oculto que não deva ser descoberto, nada secreto que não deva ser publicado. | 22 Mert nincs rejtett dolog, amely ki ne tudódna, és nincs titok, amely nyilvánosságra ne jutna. |
23 Se alguém tem ouvidos para ouvir, que ouça. | 23 Akinek van füle a hallásra, hallja meg!« |
24 Ele prosseguiu: Atendei ao que ouvis: com a medida com que medirdes, vos medirão a vós, e ainda se vos acrescentará. | 24 Majd így folytatta: »Figyeljetek arra, amit hallotok. Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is, sőt ráadást is adnak nektek. |
25 Pois, ao que tem, se lhe dará; e ao que não tem, se lhe tirará até o que tem. | 25 Mert akinek van, annak még adnak; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.« |
26 Dizia também: O Reino de Deus é como um homem que lança a semente à terra. | 26 Ezután így szólt: »Az Isten országa olyan, mint amikor az ember magot szór a földbe. |
27 Dorme, levanta-se, de noite e de dia, e a semente brota e cresce, sem ele o perceber. | 27 Azután már akár alszik, akár fölkel éjjel és nappal, a mag kikel és növekszik, maga sem tudja, hogyan. |
28 Pois a terra por si mesma produz, primeiro a planta, depois a espiga e, por último, o grão abundante na espiga. | 28 Mert a föld magától termi meg először a hajtást, aztán a kalászt, majd a fejlett szemet a kalászban. |
29 Quando o fruto amadurece, ele mete-lhe a foice, porque é chegada a colheita. | 29 Mikor pedig megérett a termés, azonnal sarlót vág bele, mert elérkezett az aratás« . |
30 Dizia ele: A quem compararemos o Reino de Deus? Ou com que parábola o representaremos? | 30 Majd így szólt: »Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? |
31 É como o grão de mostarda que, quando é semeado, é a menor de todas as sementes. | 31 Olyan az, mint a mustármag. Amikor a földbe vetik, kisebb minden magnál, amely a földön van; |
32 Mas, depois de semeado, cresce, torna-se maior que todas as hortaliças e estende de tal modo os seus ramos, que as aves do céu podem abrigar-se à sua sombra. | 32 de ha elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél. Olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészkelhetnek az ég madarai .« |
33 Era por meio de numerosas parábolas desse gênero que ele lhes anunciava a palavra, conforme eram capazes de compreender. | 33 Sok ilyen példabeszédben hirdette nekik az igét, hogy meg tudják érteni. |
34 E não lhes falava, a não ser em parábolas; a sós, porém, explicava tudo a seus discípulos. | 34 Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk; tanítványainak azonban külön megmagyarázta mindegyiket. |
35 À tarde daquele dia, disse-lhes: Passemos para o outro lado. | 35 Amikor aznap beesteledett, így szólt hozzájuk: »Menjünk át a túlsó partra!« |
36 Deixando o povo, levaram-no consigo na barca, assim como ele estava. Outras embarcações o escoltavam. | 36 Erre azok elbocsátották a tömeget, őt pedig magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Több bárka is kísérte őket. |
37 Nisto surgiu uma grande tormenta e lançava as ondas dentro da barca, de modo que ela já se enchia de água. | 37 Nagy szélvész támadt, s a hullámok becsaptak a bárkába, úgy, hogy már-már megtelt. |
38 Jesus achava-se na popa, dormindo sobre um travesseiro. Eles acordaram-no e disseram-lhe: Mestre, não te importa que pereçamos? | 38 Ő pedig a bárka hátsó végében egy vánkoson aludt. Felkeltették, s ezt mondták neki: »Mester! Nem törődsz vele, hogy elveszünk?« |
39 E ele, despertando, repreendeu o vento e disse ao mar: Silêncio! Cala-te! E cessou o vento e seguiu-se grande bonança. | 39 Ő fölkelt, megfenyegette a szelet, és azt mondta a tengernek: »Csendesedj és némulj el!« Erre elállt a szél és nagy csendesség lett. |
40 Ele disse-lhes: Como sois medrosos! Ainda não tendes fé? | 40 Azután hozzájuk fordult: »Miért vagytok gyávák? Még mindig nincs hitetek?« |
41 Eles ficaram penetrados de grande temor e cochichavam entre si: Quem é este, a quem até o vento e o mar obedecem? | 41 Erre nagy félelem fogta el őket, és azt kérdezgették egymástól: »Ki ez, hogy a szél és tenger is engedelmeskedik neki?« |