Giobbe 24

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 All'Onnipotente i tempi non sono ascosi; ma quelli, che lo conoscono i giorni di lui non conoscono:	1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.
2 Altri trasportarono i termini, predarono i greggi, e li conducono a pascolare.	2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;
3 Menaron via l'asino dei pupilli, per pegno si presero il bue della vedova.	3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,
4 Gettaron per terra i disegni de' poverelli, e oppressero tutti i mansueti della terra.	4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.
5 Altri quasi asini salvatici del deserto se ne vanno al loro lavoro; vigilanti a rubare approntano il pane pe' lor figliuoli.	5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,
6 Mietono il campo altrui, e vendemmian la vigna di quelli, che furon da loro oppressi con violenza.	6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,
7 Lasciano ignudi gli uomini, togliendo le vesti a quelli, che non hanno altro per ripararsi dal freddo,	7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.
8 I quali restan bagnati dalle piogge dei monti, e non avendo onde coprirsi si rintanano nei massi.	8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.
9 Depredarono violentemente i pupilli, e spogliarono la turba de' poveri.	9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.
10 Rubarono delle spighe a gente ignuda, e che sen va senza vestito, e soffre la fame.	10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,
11 Passano il meriggio tralle ammassate robbe di quelli, i quali pigiando le loro uve soffron la sete.	11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,
12 Fecero sospirare gli uomini nelle città, e il sangue degli uccisi gettò le strida; e Dio non lascia tali cose impunite.	12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.
13 Essi furono ribelli alla luce, non conobbero le vie di Dio, né rientrarono nelle sue strade.	13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:
14 Di gran mattino si alza l'omicida, uccide il meschino, e il povero; e di notte la fa da ladrone.	14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.
15 L'occhio dell'adultero sta attento al crepuscolo, e dice: Occhio non mi vedrà; e imbacucca il suo capo.	15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’
16 Sforzano al buio le case, come il giorno eran rimasi d'accordo, e odiano, la luce.	16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.
17 Se repentinamente spunta l'aurora, la credono un'ombra di morte, e cosi vanno di notte, come di giorno.	17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.
18 Egli è più mobile, che la superficie dell'acqua; maledetta sia sopra la terra la sua eredità, ed ei non passeggi per le sue vigne.	18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.
19 Dalle acque di neve passi agli eccessivi calori, e il peccato di lui va sino, all'inferno.	19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.
20 Si scordi di lui la misericordia: sua delizia siano i vermi; non se ne faccia memoria, ma egli sia fatto in pezzi, come pianta, che non da frutto.	20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.
21 Perocché egli ha divorata la sterile, che non fa figliuoli, e non fece del bene alla vedova.	21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.
22 Ha gettati per terra i forti colla sua possanza; ma quando starà meglio in piedi, non si terrà sicuro della sua vita.	22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.
23 Diegli Dio tempo di penitenza, ed ei ne abusa a divenir più superbo: ma egli tien fissi gli occhi su' suoi andamenti.	23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.
24 Si sono alzati in alto per poco tempo, e non dureranno, e saranno umiliati come tutti gli altri, saran tolti via, e recisi, come i capi delle spighe.	24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’
25 Che se la bisogna non va così, chi potrà convincermi di menzogna, e accusare le mie parole dinanzi a Dio?	25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«