A példabeszédek könyve 27

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Ne dicsekedjél a holnappal, hisz nem tudod, mit hoz az eljövendő nap!	1 Non gloriarti del giorno di domani; Perciocchè tu non sai ciò che il giorno partorirà
2 Más dicsérjen téged, ne a saját szád, idegen valaki, és ne a saját ajkad!	2 Loditi lo strano, e non la tua propria bocca; Lo straniero, e non le tue proprie labbra
3 Nehéz a kő, súlyos a homok, de mindegyiknél terhesebb a bosszúság a balga miatt.	3 Le pietre son pesanti, e la rena è grave; Ma l’ira dello stolto è più pesante che amendue quelle cose.
4 Kegyetlen a harag és féktelen a dühöngés, de a féltékeny támadását ki állhatja ki?	4 La collera è una cosa crudele, e l’ira una cosa strabocchevole; E chi potrà durar davanti alla gelosia?
5 Leplezetlen korholás többet ér eltitkolt szeretetnél.	5 Meglio vale riprensione palese, Che amore occulto.
6 Többet érnek sebek baráttól, mint álnok csókok ellenségtől.	6 Le ferite di chi ama son leali; Ma i baci di chi odia sono simulati
7 Aki jóllakott, a lépes mézet is lábbal tapossa, az éhes pedig a keserűt is édesnek találja.	7 La persona satolla calca il favo del miele; Ma alla persona affamata ogni cosa amara è dolce
8 Mint a fészkéből elköltöző madár, olyan a férfi, aki elhagyja otthonát.	8 Quale è l’uccelletto, che va ramingo fuor del suo nido, Tale è l’uomo che va vagando fuor del suo luogo
9 Olaj és tömjénillat gyönyörűség a szívnek, a barát jótanácsa pedig édesség a léleknek.	9 L’olio odorifero e il profumo rallegrano il cuore; Così fa la dolcezza dell’amico dell’uomo per consiglio cordiale.
10 Ne hagyd el barátodat és atyád barátját, és ne menj testvéred házába nyomorúságod napján. Jobb a szomszéd a közelben, mint a testvér a távolban.	10 Non lasciare il tuo amico, nè l’amico di tuo padre; E non entrare in casa del tuo fratello nel giorno della tua calamità; Meglio vale un vicino presso, che un fratello lontano
11 Tanulj bölcsességet, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhess az ócsárlónak.	11 Figliuol mio, sii savio, e rallegra il mio cuore; Ed io avrò che rispondere a colui che mi farà vituperio
12 Az élelmes meglátja a bajt, és elrejtőzik, a korlátoltak pedig tovább mennek, és kárt vallanak.	12 L’uomo avveduto, veggendo il male, si nasconde; Ma gli scempi passano oltre, e ne portano la pena
13 Csak vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, végy zálogot tőle idegenek miatt!	13 Prendi pure il vestimento di chi ha fatta sicurtà per lo strano; E prendi pegno da lui per la straniera
14 Aki társát már kora reggel nagy hangon áldja, hasonlít az átkozóhoz.	14 Chi benedice il suo prossimo ad alta voce, Levandosi la mattina a buon’ora, Ciò gli sarà reputato in maledizione
15 A beázott tető esős napon és a házsártos asszony hasonlók egymáshoz:	15 Un gocciolar continuo in giorno di gran pioggia, E una donna rissosa, è tutt’uno.
16 aki magánál tartja, szelet tartogat, és olaj után fog kiáltani a jobbja.	16 Chi vuol tenerla serrata, pubblica di voler serrar del vento, E dell’olio nella sua man destra
17 Vasat vassal élesítenek, és mindenki a társa személyét csiszolja.	17 Il ferro si pulisce col ferro; Così l’uomo pulisce la faccia del suo prossimo
18 Aki fügefát gondoz, gyümölcsét is élvezi, aki urának gondját viseli, annak megbecsülés jár érte.	18 Chi guarda il fico ne mangia il frutto; Così chi guarda il suo signore sarà onorato
19 Amint a vízben tükröződik a belenéző arca, úgy az emberek szíve is tárva van az okosak előtt.	19 Come l’acqua rappresenta la faccia alla faccia; Così il cuor dell’uomo rappresenta l’uomo all’uomo
20 Az alvilág és az enyészet nem tud jóllakni sohasem, az ember szeme is telhetetlen.	20 Il sepolcro, e il luogo della perdizione, non son giammai satolli; Così anche giammai non si saziano gli occhi dell’uomo
21 Az ezüstöt a tégely, az aranyat a kemence teszi próbára, a férfit pedig a száj, amely dicséri. Az igaztalannak szíve gonoszságot firtat, az igaznak szíve pedig tudást keres.	21 La coppella è per l’argento, e il fornello per l’oro; Ma l’uomo è provato per la bocca che lo loda
22 Zúzhatod az ostobát – akár a darát – mozsárban törővel, mégsem hagyja el a balgasága.	22 Avvegnachè tu pestassi lo stolto in un mortaio, Col pestello, per mezzo del grano infranto, La sua follia non si dipartirebbe però da lui
23 Törődjél aprómarhád állapotával, és tartsd szemmel nyájaidat,	23 Abbi diligentemente cura delle tue pecore, Metti il cuor tuo alle mandre.
24 mert a vagyon nem tart örökké, és a gazdagság nem száll nemzedékről nemzedékre.	24 Perciocchè i tesori non durano in perpetuo; E la corona è ella per ogni età?
25 Ha kihajt a rét, zöldell a fű, és begyűjtik a szénát a hegyekről,	25 Il fieno nasce, e l’erbaggio spunta, E le erbe de’ monti son raccolte.
26 a juhok megadják neked a ruhát, s a bakok árán szántót vehetsz,	26 Gli agnelli son per lo tuo vestire, E i becchi sono il prezzo di un campo.
27 a kecskék elegendő tejet adnak élelmedre és házi szükségedre, és szolgáló leányaid eledelére.	27 E l’abbondanza del latte delle capre è per tuo cibo, E per cibo di casa tua, E per lo vitto delle tue serventi