A zsoltárok könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 A karvezetőnek. Hárfára. Dávid zsoltára.	1 Allorché io lo invocai esaudimmi il Dio di mia giustizia: tu nella tribolazione mi apristi strada spaziosa. Abbi pietà di me, ed esaudisci la mia preghiera.
2 Meghallgatott igazságom Istene, amikor segítségül hívtam. Szorongatásomban tágas teret adtál nekem. Könyörülj rajtam, hallgasd meg imámat!	2 Figliuoli degli uomini, e fino a quando avrete stupido il cuore? E perché amate voi la vanità, e andate dietro alla menzogna?
3 Emberek fiai, meddig lesz nehéz a szívetek? Miért szerettek hiábavalóságot, hajszoltok hazugságot?	3 Or ponete mente, come il Signore ha renduto mirabile il suo santo: il Signore mi esaudirà quando io alzerò verso di lui la mia voce.
4 Tudjátok meg: az Úr csodát művel szentjével, meghallgat az Úr, ha hozzá kiáltok.	4 Adiratevi, ma guardatevi dal peccare: pentitevi ne' vostri letti delle cose, che andate dicendo ne' vostri cuori.
5 Bár haragudtok, ne vétkezzetek, rejtsétek azt szívetekbe nyugvóhelyeiteken, és békéljetek meg.	5 Sagrificate sagrifizio di giustizia, e confidate nel Signore: molti dicono: Chi farà a noi vedere il bene?
6 Áldozzatok igaz áldozatokat és bizalmatokat az Úrba vessétek.	6 La luce della tua faccia è impressa sopra di noi: tu nel cuor mio infondesti letizia.
7 Sokan mondják: »Ki mutat jót nekünk?« Ragyogtasd ránk jelként arcod fényességét, Uram!	7 Per la copia del loro frumento, del vino, e dell'olio si sono moltiplicati.
8 Több örömöt öntöttél szívembe, mint amikor a búza és a bor bőven terem.	8 In pace insieme io dormirò, e mi riposerò;
9 Éppen azért békében alszom és megnyugszom, mert te, Uram, különösen megerősítettél a reménységben engem.	9 Perocché tu solo, o Signore, mi hai fondato nella speranza.