A zsoltárok könyve 122

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Zarándok-ének. Dávidtól. Örvendeztem, amikor azt mondták nekem: »Az Úr házába megyünk.«	1 Canto de peregrinación. De David. ¡Qué alegría cuando me dijeron: «Vamos a la Casa del Señor»!
2 És lábunk már itt áll udvaraidban, Jeruzsálem!	2 Nuestros pies ya están pisando tus umbrales, Jerusalén.
3 Jeruzsálem városnak épült, részei pompásan egybeillenek.	3 Jerusalén, que fuiste construida como ciudad bien compacta y armoniosa.
4 Oda járnak fel a törzsek, az Úr törzsei, hogy Izrael törvénye szerint hálát adjanak az Úr nevének.	4 Allí suben las tribus, las tribus del Señor –según es norma en Israel– para celebrar el nombre del Señor.
5 Ott állnak a bírói székek, Dávid házának székei.	5 Porque allí está el trono de la justicia, el trono de la casa de David.
6 Kívánjatok békességet Jeruzsálemnek: »Bőségben éljenek, akik szeretnek téged!	6 Auguren la paz a Jerusalén: «¡Vivan seguros los que te aman!
7 Békesség legyen falaid között és bőség tornyaidban!«	7 ¡Haya paz en tus muros y seguridad en tus palacios!».
8 Testvéreimért és a hozzám közelállókért mondom: »Béke legyen veled!«	8 Por amor a mis hermanos y amigos, diré: «La paz esté contigo».
9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért jót kívánok neked.	9 Por amor a la Casa del Señor, nuestro Dios, buscaré tu felicidad.