A zsoltárok könyve 12

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 A karvezetőnek. Nyolcadra. Dávid zsoltára.	1 Ao mestre de canto. Uma oitava abaixo. Salmo de Davi. Salvai-nos, Senhor, pois desaparecem os homens piedosos, e a lealdade se extingue entre os homens.
2 Segíts meg, Uram, mert pusztulnak a szentek, az emberek fiai között a hűséges megfogyatkozott.	2 Uns não têm para com os outros senão palavras mentirosas; adulação na boca, duplicidade no coração.
3 Hiábavalóságot mond mindenki a felebarátjának, álnok szájjal, kétszínűen beszélnek.	3 Que o Senhor extirpe os lábios hipócritas e a língua insolente.
4 Pusztítson el az Úr minden álnok szájat, és kevélyen beszélő nyelvet!	4 Aqueles que dizem: Dominaremos pela nossa língua, nossos lábios trabalham para nós, quem nos será senhor?
5 Akik így szólnak: »Nyelvünkkel diadalmaskodunk, velünk van a mi szánk: ki lesz rajtunk úrrá?«	5 Responde, porém, o Senhor: Por causa da aflição dos humildes e dos gemidos dos pobres, levantar-me-ei para lhes dar a salvação que desejam.
6 »A szűkölködők nyomora és a szegények sóhaja miatt fölkelek – mondja az Úr –, és megszabadítom a megvetettet.«	6 As palavras do Senhor são palavras sinceras, puras como a prata acrisolada, isenta de ganga, sete vezes depurada.
7 Az Úr szava tiszta szó, tűzben megpróbált ezüst, salaktól elválasztva, hétszeresen megtisztítva.	7 Vós, Senhor, haveis de nos guardar, defender-nos-eis sempre dessa raça maléfica,
8 Uram, te megőrzöl és megoltalmazol minket, e nemzedéktől mindörökre.	8 porque os ímpios andam de todos os lados, enquanto a vileza se ergue entre os homens.
9 körös-körül istentelenek járnak, mert a szennyet magasztalják fel az emberek fiai.