A zsoltárok könyve 12

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 A karvezetőnek. Nyolcadra. Dávid zsoltára.	1 Salmo di Davide, dato al capo de’ Musici, sopra Seminit SALVA, Signore; perciocchè gli uomini pii son venuti meno, Ed i veraci son mancati fra i figliuoli degli uomini.
2 Segíts meg, Uram, mert pusztulnak a szentek, az emberek fiai között a hűséges megfogyatkozott.	2 Ciascuno parla con menzogna col suo prossimo, Con labbra lusinghiere; Parlano con un cuor doppio.
3 Hiábavalóságot mond mindenki a felebarátjának, álnok szájjal, kétszínűen beszélnek.	3 Il Signore ricida tutte le labbra lusinghiere, La lingua che parla altieramente;
4 Pusztítson el az Úr minden álnok szájat, és kevélyen beszélő nyelvet!	4 Di coloro che dicono: Noi sarem padroni colle nostre lingue; Le nostre labbra sono appo noi; Chi è signore sopra noi?
5 Akik így szólnak: »Nyelvünkkel diadalmaskodunk, velünk van a mi szánk: ki lesz rajtunk úrrá?«	5 Per la desolazione de’ poveri afflitti, per le strida de’ bisognosi, Ora mi leverò, dice il Signore; Io metterò in salvo quelli contro a cui coloro parlano audacemente.
6 »A szűkölködők nyomora és a szegények sóhaja miatt fölkelek – mondja az Úr –, és megszabadítom a megvetettet.«	6 Le parole del Signore son parole pure, Argento affinato nel fornello di terra, Purgato per sette volte.
7 Az Úr szava tiszta szó, tűzben megpróbált ezüst, salaktól elválasztva, hétszeresen megtisztítva.	7 Tu, Signore, guarda coloro; Preservali da questa generazione in perpetuo.
8 Uram, te megőrzöl és megoltalmazol minket, e nemzedéktől mindörökre.	8 Gli empi vanno attorno, Quando i più vili d’infra i figliuoli degli uomini sono innalzati
9 körös-körül istentelenek járnak, mert a szennyet magasztalják fel az emberek fiai.