| 1 Tendo, ao terceiro dia, chegado Davide e os seus a Siceleg, os Amalecltas tinham pela banda do meio-dia feito uma incursão sobre Siceleg, que tomaram e queimaram | 1 Mire harmadnapra Dávid és emberei Szikelegbe jutottak, az amalekiták betörtek a Délvidékről Szikelegbe, feldúlták és lángba borították Szikeleget, |
| 2 Tinham levado dali cativas as mulheres (e todos os habitantes), desde o mais pequeno até ao maior; não tinham matado ninguém, mas tinham levado tudo consigo, e voltavam pelo seu caminho. | 2 fogságba hurcolták belőle az aprajától a nagyjáig a nőket – nem öltek meg senkit, hanem csak elvitték őket magukkal –, s útjukra mentek. |
| 3 Quando Davide e a sua gente chegaram à cidade, e a encontraram queimada, quando viram que suas mulheres filhos e filhas foram levados cativos, | 3 Amikor Dávid és emberei a városhoz jutottak, s látták, hogy felgyújtották, feleségeiket, fiaikat s lányaikat pedig fogságba hurcolták, |
| 4 levantaram as suas vozes e choraram até se lhes esgotarem as lágrimas. | 4 zokogni kezdett Dávid és a nép, amely vele volt, és addig sírtak, amíg el nem apadtak könnyeik. |
| 5 Também tinham ido cativas as duas mulheres de Davide, Aquinoão de Jezrael, e Abigail, viúva de Nabal do Carmelo. | 5 Dávid két feleségét ugyanis, a jezreeli Ahinoámot és Abigailt, a kármeli Nábál volt feleségét szintén fogságba hurcolták. |
| 6 Davide afligiu-se em extremo, porque o povo queria apedrejá-lo, estando todos amargurados em seu coração por causa de seus filhos e filhas, mas Davide confortou-se no Senhor seu Deus. | 6 Dávid nagyon elszomorodott, mert a nép meg akarta kövezni, mivel kinek-kinek elkeseredett a lelke a fiaiért s a lányaiért. Ám Dávid erőt nyert az Úrtól, az ő Istenétől, |
| 7 Disse ao sacerdote Abiatar, filho de Aquimelec: Traze-me o éfode. Abiatar levou o éfode a Davide, | 7 és azt mondta Abjatár papnak, Ahimelek fiának: »Hozd ide hozzám az efódot!« Abjatár oda is vitte Dávidhoz az efódot, |
| 8 Davide consultou o Senhor, dizendo: Perseguirei eu estes ladrões e apanhá-los-ei, ou não? O Senhor respondeu-lhe: Persegue-os, porque indubitàvelmente os apanharás, e os esbuIharás da presa. | 8 s Dávid megkérdezte az Urat: »Üldözzem-e ezeket a rablókat, elérem-e őket vagy sem?« Az Úr azt felelte neki: »Üldözd őket, mert biztosan eléred őket, és visszaszerzed a zsákmányt.« |
| 9 Partiu Davide, com os seiscentos homens que o acompanhavam, e foram até à torrente de Besor; alguns, que iam cansados, fizeram alto. | 9 El is indult Dávid s az a hatszáz ember, aki vele volt. Amikor a Beszór patakhoz jutottak, azok, akik elfáradtak, megálltak. |
| 10 Prosseguiu Davide com quatrocentos homens, porque duzentos tinham ficado atrás, os quais, estando muito cansados, não podiam passar a torrente de Besor. | 10 Dávid azonban négyszáz emberrel tovább folytatta az üldözést; kétszázan álltak meg ugyanis, mert úgy elfáradtak, hogy nem kelhettek át a Beszór patakon. |
| 11 Encontraram no campo um Egípcio, levaram-no a Davide, deram-lhe pão a comer, água a beber, | 11 A mezőn aztán egy egyiptomi emberre akadtak, s azt elvitték Dávidhoz, s adtak neki kenyeret, hogy egyen és vizet, hogy igyon, |
| 12 um pedaço de torta de figos secos e dois cachos de uva passa. Depois que comeu, cobrou alento e recuperou as forças, porque havia três dias e três noites que não tinha comido pão, nem bebido água. | 12 sőt egy csomó száraz fügét és két füzér aszúszőlőt is. Amikor megette, magához tért, s felüdült – három nap és három éjjel nem evett ugyanis kenyeret és nem ivott vizet. |
| 13 Disse-lhe então Davide: De quem és tu? Donde (vem) e para onde vais? Ele disse: Eu sou um jovem Egípcio, escravo dum Amalecita; o meu senhor, porém , abandonou-me, porque adoeci há três dias. | 13 Dávid megkérdezte tőle: »Kié vagy, honnan való vagy, és hova mégy?« Az azt felelte: »Egyiptomi legény vagyok, egy amalekita embernek a rabszolgája, de a gazdám elhagyott, mert harmadnapja megbetegedtem. |
| 14 Nós fizemos uma incursão para a banda meridional de Cereti, para a banda de Judá e para o meio-dia de Caleb, e pusemos fogo a Siceleg. | 14 Betörtünk ugyanis a keretiek Délvidékére, továbbá Júdába és Káleb Délvidékére, és lángba borítottuk Szikeleget.« |
| 15 Davide disse-lhe: Poderás tu guiar-me até onde está essa quadrilha? Ele respondeu: Jura-me por Deus, que me não matarás e que me não entregarás nas mãos do meu senhor, e eu te guiarei até onde está essa quadrilha. Davide jurou-lhe. | 15 Azt mondta erre neki Dávid: »El tudsz-e vezetni engem ahhoz a csapathoz?« Az azt mondta: »Ha megesküszöl nekem Istenre, hogy nem ölsz meg, s nem adsz a gazdám kezébe, akkor elvezetlek ahhoz a csapathoz.« Dávid megesküdött neki. |
| 16 Tendo-o guiado, viram que (os Amalecitas) estavam recostados em terra por todo o campo, comendo, bebendo e dançando, por causa dos grandes despojos que tinham tomado do País dos Filisteus e do país de Judá. | 16 Erre ő odavezette, s íme, azok éppen szanaszét hevertek az egész vidéken, ettek és ittak, és szinte ünnepet ültek amiatt a sok préda és zsákmány miatt, amelyet a filiszteusok földjén és Júda földjén szereztek. |
| 17 Davide deu sobre eles, desde aquela tarde até á tarde do outro dia, e nenhum deles escapou, excepto quatrocentos jovens, que montaram nos camelos e fugiram | 17 Dávid másnap reggeltől estig úgy megverte őket, hogy senki sem menekült meg közülük, csak négyszáz fiatal ember, aki tevére ugrott és elmenekült. |
| 18 Recobrou Davide, pois, tudo o que os Amalecitas tinham tomado, e libertou as suas duas mulheres. | 18 Így Dávid visszaszerezte mindazt, amit az amalekiták elvittek, visszaszerezte két feleségét is, |
| 19 Não faltou coisa alguma nem pequena nem grande, assim de filhos como de filhas, e do despojo; tudo o que tinham apanhado, Davide o recuperou. | 19 úgyhogy nem hiányzott semmi sem, sem kicsiny, sem nagy, sem a fiúk, sem a lányok közül, sem a zsákmányból. Aztán mindazt, amit elraboltak, visszavitte Dávid, |
| 20 Davide tomou todos os rebanhos e manadas, e os fez caminhar com os seus homens, que diziam; Esta é a presa de Davide. | 20 sőt vett valamennyi nyájat és csordát és maga előtt hazatereltette, miközben az emberek azt mondták: »Ez Dávid zsákmánya.« |
| 21 Foi Davide juntar-se com os duzentos homens, que, de cansados, tinham parado, e não puderam seguir Davide, aos quais tinha dado ordem de ficar junto da torrente de Besor. Eles foram ao encontro de Davide e dos que o acompanhavam. Davide, ao aproximar-se deles, saudou-os amigavelmente. | 21 Amikor aztán eljutott Dávid ahhoz a kétszáz emberhez, akik elfáradva megálltak, s nem tudták követni Dávidot, s akiknek megparancsolta, hogy maradjanak a Beszór pataknál, azok kimentek Dávid s a vele lévő nép elé. Amikor Dávid odaért e néphez, köszöntötte őket békességgel. |
| 22 Porém, todos os malvados e perversos, dentre aqueles que tinham ido com Davide, começaram a dizer: Visto que eles não foram conosco, não lhe havemos de dar nada da presa que tomámos; contente-se cada um com reaver sua mulher e filhos; e, logo que os receberem, vão-se. | 22 Megszólalt azonban ekkor minden gaz és gonosz ember azok közül az emberek közül, akik elmentek Dáviddal. Ezt mondták »Mivel ezek nem jöttek velünk, ne adjunk nekik semmit sem a zsákmányból, amelyet visszaszereztünk, hanem elégedjék meg mindegyikük a feleségével s a gyermekeivel, s ha azokat megkapták, távozzanak.« |
| 23 Mas Davide disse: Não fareis assim, meus irmãos, do que o Senhor nos entregou; ele nos conservou, e entregou em nossas mãos esses ladrões, que se tinham lançado sobre nós. | 23 Ám Dávid azt felelte: »Ne járjatok el így, testvéreim, azzal, amit az Úr adott nekünk, mert ő oltalmazott minket, s ő adta kezünkbe azokat a rablókat, akik ránk törtek. |
| 24 Ninguém dará ouvidos a essa proposta que fazeis; tanto o que pelejou, como o que ficou guardando a bagagem, terão igual parte na presa: ela se dividirá igualmente. | 24 Senki sem fog rátok hallgatni ebben a dologban, mert egyenlő rész jár annak, aki lement a harcba és annak, aki a holminál maradt: egyformán kell az osztozkodást megejteni.« |
| 25 Isto foi posto em prática desde aquele dia, e daí por diante foi considerado como uma lei em Israel, até ao dia de hoje. | 25 Ettől a naptól kezdve ez rendelet, szabály és törvény lett Izraelben mind a mai napig. |
| 26 Chegou Davide a Siceleg, e da presa mandou dons aos anciães de Judá, seus amigos, dizendo: Aceitai este presente dos despojos dos inimigos do Senhor. | 26 Amikor aztán Dávid eljutott Szikelegbe, ajándékokat küldött a zsákmányból Júda hozzá közel álló véneinek ezzel az üzenettel: »Fogadjátok el ezt az áldomást az Úr ellenségeinek zsákmányából.« |
| 27 (Mandou também) aos que viviam em Betei, aos de Ramot para o meio-dia, aos de Jeter, | 27 Küldött a bételieknek, a délvidéki rámótiaknak, a jeterieknek, |
| 28 aos de Aroer, aos de Sefamot, aos de Estamo, | 28 az ároerieknek, a szefámótiaknak, az estemóiaknak, |
| 29 aos de Racal, aos das cidades de Jerameel, aos das cidades de Ceni, | 29 a rakáliaknak, a Jerameél városaiban levőknek, a Keni városaiban levőknek, |
| 30 aos de Aram a, aos do lago de Asan, aos de Atac, | 30 az arámaiaknak, az Ásán tónál levőknek, az atákiaknak, |
| 31 aos de Hebron, e a todos os outros que viviam naqueles lugares em que Davide tinha morado com os seus. | 31 a hebroniaknak, és a többieknek, akik azokon a helyeken laktak, ahol Dávid és emberei megfordultak. |
