| 1 Eu estava à disposição dos que não perguntavam por mim, deixava-me encontrar dos que me não buscavam. Eu disse a uma nação que não invocava o meu nome: Eis-me aqui, eis-me aqui! | 1 »Hagytam, hogy felkeressenek, akik nem kérdeztek engem; engedtem, hogy megtaláljanak, akik nem kerestek engem. ‘Íme, itt vagyok! Íme, itt vagyok!’ – mondtam a nemzetnek, mely nem szólította nevemet. |
| 2 Estendia as minhas mãos todo o dia para (Israel) um povo rebelde que andava por caminho mau, após os seus pensamentos, | 2 Egész nap kitártam kezemet a lázadó nép felé, amely nem jó úton jár, hanem a saját gondolatai után; |
| 3 para um povo que, cara a cara, sempre me provocava à ira, imolando vítimas nos jardins; sacrificando sobre tijolos, | 3 a nép felé, mely haragra ingerel engem, színem előtt, állandóan; véresáldozatot mutatnak be a kertekben, és tömjénáldozatot a téglákon; |
| 4 habitando nos sepulcros, passando a noite em esconderijos, comendo carne de porco e alimentos impuros nos seus pratos, | 4 a sírokban tartózkodnak, és a rejtekhelyeken éjszakáznak; megeszik a sertéshúst, és tisztátalan hús leve van edényeikben. |
| 5 dizendo: Afasta-te, não te aproximes de mim, porque eu te tornaria sagrado; esses são um fumo nas minhas narinas, um fogo que arde sempre. | 5 Azt mondják: ‘Húzódj vissza, ne közelíts hozzám, mert szentté teszlek!’ Ezek füst az orromban, egész nap égő tűz. |
| 6 Eis que isto está escrito diante de mim: Não me calarei até lhes dar a paga, até a lançar no seu seio. | 6 Íme, meg van írva színem előtt; nem hallgatok, csak ha visszafizettem; és vissza fogok fizetni az ölükbe, |
| 7 (Castigarei) as vossas iniquidades e as dos vossos pais, diz o Senhor, os quais sacrificaram sobre os montes e me ultrajaram sobre os outeiros. Lançarei no seu seio o salário merecido. | 7 bűneitekért és atyáitok bűneiért egyaránt, – mondja az Úr –, akik tömjéneztek a hegyeken, és a halmokon gyaláztak engem; kimérem korábbi tetteik fizetségét az ölükbe.« |
| 8 Eis o que diz o Senhor: Como quando se acha sumo num cacho de uvas, se diz: Não o destruas, porque nele há bênção - assim farei eu por amor de meus servos, não destruirei de todo (Israel). | 8 Így szól az Úr: »Mint amikor must található a szőlőfürtben, és azt mondják: ‘Ne pusztítsd el, mert áldás van benne!’, úgy teszek én szolgáimért: nem pusztítok el mindenkit. |
| 9 Farei sair de Jacob uma posteridade, e de Judá um herdeiro dos meus montes; os meus escolhidos possuirão esta terra, e os meus servos habitarão nela. | 9 Ivadékot hozok elő Jákobból és Júdából, aki örökli hegyeimet; választottaim fogják örökölni, és szolgáim laknak majd ott. |
| 10 Saron servirá de tapada de rebanhos, e o vale de Acor de logradouro de bois, para aqueles do meu povo que me buscaram. | 10 Sáron nyájak legelője lesz, és Ákor völgye csordák pihenőhelye, népem számára, mely engem keres. |
| 11 Quanto a vós, que abandonaste o Senhor, que vos esquecestes do meu santo monte, que pondes uma mesa à (deusa) Fortuna e fazeis libações ao Destino, | 11 Titeket azonban, akik elhagytátok az Urat, és elfeledkeztetek szent hegyemről; akik asztalt terítettetek a szerencseistennek, és fűszeres bort töltöttetek a sorsistennek: |
| 12 eu vos farei passar, um por um, ao fio da espada: todos perecereis nesta mortandade, porque eu chamei e vós não respondestes, falei e não ouvistes, fizestes o mal diante de meus olhos e escolhestes o que eu não queria. | 12 titeket a kard élére szántalak, és mindnyájan letérdeltek majd a leöléshez, mert kiáltottam, de nem válaszoltatok, szóltam, de nem hallottátok meg; azt tettétek, ami rossz a szememben, és ami nem tetszik nekem, azt választottátok.« |
| 13 Por esta causa o Senhor Deus diz isto: Eis que os meus servos comerão, e vós tereis fome; eis que os meus servos beberão, e vós tereis sede; | 13 Ezért így szól az Úristen: »Íme, szolgáim enni fognak, ti pedig majd éheztek; íme, szolgáim inni fognak, ti pedig majd szomjaztok; íme, szolgáim örvendezni fognak, ti pedig majd szégyenkeztek; |
| 14 eis que os meus servos se alegrarão, e vós sereis confundidos; eis que os meus servos cantarão louvores na alegria do seu coração, e vós dareis gritos na dor do vosso coração, uivareis na aflição do vosso espírito, | 14 íme, szolgáim ujjongani fognak szívük boldogságában, ti pedig majd kiáltoztok szívetek fájdalmában, és megtört lélekkel jajgattok! |
| 15 deixareis o vosso nome como imprecação aos meus escolhidos; O Senhor Deus te matará - entretanto que os meus servos receberão um nome novo. | 15 Neveteket átoknak hagyjátok választottaimra: ‘Öljön meg téged az Úristen!’ Szolgáinak pedig más nevet ad. |
| 16 Todo o que quiser ser abençoado sobre a terra, quererá ser abençoado pelo Deus da verdade, e o que jurar sobre a terra, jurará pelo Deus da verdade, porque foram postas em esquecimento as antigas angústias, desapareceram dos meus olhos. | 16 Aki áldást kér magára a földön, a hűség Istenének nevében kér majd áldást; és aki esküszik a földön, a hűség Istenére fog esküdni. Hisz feledésbe megy a hajdani nyomorúság, és rejtve lesz szemem elől. |
| 17 Porque vou criar novos céus e uma nova terra, e não persistirão na memória as coisas passadas, não voltarão mais ao espírito. | 17 Mert íme, én új eget és új földet teremtek; az elsőkre nem emlékeznek, nem is jutnak eszébe senkinek. |
| 18 Antes folgareis e exultareis para sempre naquelas coisas que vou criar porque vou fazer de Jerusalém uma cidade de júbilo, e do seu povo, um povo de alegria. | 18 De örvendjetek és ujjongjatok mindörökké annak, amit teremtek; mert íme, én Jeruzsálemet ujjongássá teremtem, népét pedig örömmé. |
| 19 Terei as minhas delícias em Jerusalém, e a minha alegria no meu povo; e não se ouvirá mais, ai, voz de choro nem voz de lamento. | 19 Ujjongok majd Jeruzsálemben, és örvendezem népemben; nem hallatszik többé benne sírás hangja és kiáltás hangja. |
| 20 Não haverá ali mais menino que viva poucos dias; nem velho que não complete os seus dias; será ainda novo o que morrer aos cem anos, e o pecador sòmente aos cem anos será amaldiçoado. | 20 Nem lesz ott többé néhány napig élő csecsemő, sem öreg, aki nem tölti be napjait; mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg, és aki nem éri meg századik évét, átkozottnak számít. |
| 21 Edificarão casas e habitarão nelas; plantarão vinhas e comerão o seu fruto. | 21 Házakat építenek, és bennük laknak, szőlőt ültetnek, és eszik gyümölcsét. |
| 22 Não edificarão casas para outrem as habitar, nem plantarão para outrem comer (o fruto). Os dias do meu povo serão como os dias das árvores (que duram muito), e os meus eleitos usufruirão das obras das suas mãos. | 22 Nem azért építenek, hogy más lakjék ott, nem azért ültetnek, hogy más egyék; mert népem életkora olyan lesz, mint a fák életkora, és kezük munkáját élvezik választottaim. |
| 23 Os meus escolhidos não trabalharão debalde, nem gerarão filhos para uma morte súbita, porque serão uma estirpe de abençoados do Senhor, eles e os seus descendentes. | 23 Nem fáradnak hiába, és nem a hirtelen pusztulásra szülnek; mert az Úrtól megáldott ivadékok ők, és sarjaik velük együtt. |
| 24 Antes que eles clamem, eu os ouvirei; estando eles ainda a falar eu os atenderei. | 24 Ez történik majd: mielőtt még kiáltanának, én válaszolok, ők még beszélnek, és én már meghallgatom. |
| 25 O lobo e o cordeiro pastarão juntos, o leão e o boi comerão palha; o pó será para a serpente o seu alimento. Não haverá quem faça mal nem cause dano em todo o meu santo monte, diz o Senhor. | 25 Farkas és bárány együtt legelnek majd, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szent hegyemen« – mondja az Úr. |
