| 1 Senhor, Todo-poderoso, Deus de Israel, é uma alma angustiada e um coração atormentado que clama a vós: | 1 Most tehát, mindenható Úr, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád. |
| 2 Escutai, Senhor! Tende piedade! Porque pecamos contra vós. | 2 Hallgass meg, Urunk, és irgalmazz, mert irgalmas Isten vagy. Könyörülj meg rajtunk, mert vétkeztünk ellened. |
| 3 Estais sentado sobre um trono eterno, e nós caminhamos para um definitivo aniquilamento. | 3 Te ugyanis trónolsz örökké, és mi elvesszünk örökre? |
| 4 Senhor, Todo-poderoso, Deus de Israel, escutai a prece dos mortos de Israel, dos filhos daqueles que pecaram contra vós, que não atenderam à voz do Senhor, seu Deus, e por isso foram levados à desgraça. | 4 Mindenható Úr, Izrael Istene, hallgasd meg most Izrael halottainak és fiaiknak imádságát, akik vétkeztek ellened és nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, s ezért ránk halmozódtak a csapások. |
| 5 Não mais tomeis em conta os crimes de nossos pais; lembrai-vos, apenas, nesta hora, do poder de vosso nome. | 5 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságairól, hanem emlékezzél meg tulajdon kezedről és nevedről ebben az időben, |
| 6 Sois o Senhor, nosso Deus, e nós queremos louvar-vos, Senhor. | 6 mert te, az Úr vagy a mi Istenünk, és mi, Urunk, dicsérünk majd téged! |
| 7 Por esse motivo é que nos inspirastes o temor a vós e a necessidade de vos invocar. Agora, em nosso exílio, vos louvamos, já que o nosso coração renunciou às iniquidades de nossos pais, que contra vós pecaram. | 7 Hiszen azért adtad a szívünkbe azt, hogy féljünk téged és segítségül hívjuk nevedet és dicsérjünk téged fogságunkban, mert megtértünk atyáink gonoszságából, akik vétkeztek ellened. |
| 8 Olhai! Aqui vivemos em um exílio, para onde nos dispersastes, a fim de sermos objeto de opróbrio, de insultos e maldições, e para carregarmos o peso das culpas de nossos pais, que haviam abandonado o Senhor, nosso Deus. | 8 Íme, ma abban a fogságunkban vagyunk, amelybe szétszórtál minket: gyalázatra, átokra, a bűn büntetéséül, atyáink minden gonoszságáért, akik eltávoztak tőled, Urunk, Istenünk!« |
| 9 Escuta, Israel, os mandamentos de vida; medita, a fim de que aprendas a prudência. | 9 Halld meg, Izrael, az élet parancsait, figyelj, hogy okosságot tanulj! |
| 10 Donde vem, Israel, donde vem, que te encontras em terra inimiga, que definhas em solo estranho, passas por imundo, qual cadáver, | 10 Hogy van az, Izrael, hogy ellenség földjén vagy? |
| 11 e és contado entre os ocupantes dos túmulos? | 11 Megvénültél az idegen földön, fertőzött vagy, mint a halottak, azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba. |
| 12 Negligenciaste a fonte da sabedoria. | 12 Elhagytad a bölcsesség forrását! |
| 13 Se houvesses caminhado pelas sendas de Deus, poderias habitar para sempre na paz. | 13 Ha Isten útján jártál volna, bizonnyal örökké békében lakhatnál! |
| 14 Aprende onde se acha a prudência, a força e a inteligência, a fim de que saibas, ao mesmo tempo, onde se encontram a vida longa e a felicidade, o fulgor dos olhos e a paz. | 14 Tanuld meg, hogy hol az okosság, hol az erő, hol az értelem – hogy azt is megtanuld: hol van a hosszú élet és a jólét, hol a ragyogó szem és a béke? |
| 15 Quem jamais encontrou sua morada, e penetrou em seus domínios? | 15 Ki találta meg annak helyét, és ki hatolt be kincseibe? |
| 16 Onde estão os chefes das nações que domavam os animais da terra, | 16 Hol vannak a nemzetek fejedelmei, a föld vadállatainak urai, |
| 17 e brincavam com as aves do céu, que entesouravam prata e ouro, em quem os homens confiavam, e cujos bens são inesgotáveis? | 17 akik az ég madaraival játszanak, |
| 18 Onde estão aqueles que trabalham a prata com dificuldade? Nada resta de suas obras. | 18 akik ezüstöt halmoznak össze meg aranyat, amelyben bíznak az emberek, és amely után vég nélkül törtetnek? Akik ezüstért fáradtak, érte szorgoskodtak, és kiknek cselekedetei érthetetlenek? |
| 19 Desapareceram, desceram à habitação dos mortos, e outros subiram ao lugar deles; | 19 Eltűntek ők, leszálltak az alvilágba, és mások léptek a helyükbe. |
| 20 os mais jovens viram o dia e habitaram a terra; não descobriram, porém, o caminho da sabedoria, | 20 Ifjabbak látták meg a napvilágot és laktak a földön, de a fegyelem útját nem ismerték, |
| 21 nem conheceram a senda que a ela conduz. Também seus filhos não a alcançaram e longe permaneceram de seu caminho. | 21 és nem értették meg ösvényeit; fiaik sem tudták felfogni, távol maradt az tőlük is. |
| 22 Dela não se ouviu falar em Canaã nem foi vista em Temã. | 22 Nem hallottak róla Kánaán földjén, Temánban sem látták. |
| 23 Mesmo os filhos de Agar, à procura de prudência terrestre, e os negociantes de Mercã e Temã, os amigos de provérbios e os desejosos de prudência, não puderam conhecer o caminho da sabedoria, nem dela obter informações sobre sua pista. | 23 Hágár fiai, akik a földi okosságot kutatják, Merra és Temán kereskedői, a mesemondók, akik kutatják az okosságot és az értelmet, szintén nem ismerték fel a bölcsesség útját, és nem gondoltak ösvényeire. |
| 24 Ó Israel, quão imensa é a casa de Deus; como é vasta a extensão de seus domínios! | 24 Ó Izrael, mily nagy az Isten háza, mily nagy az ő birtokának helye! |
| 25 Sim, é vasta, imensa, ampla, ilimitada. | 25 Nagy és határtalan, fölséges és megmérhetetlen! |
| 26 Lá nasceram os famosos gigantes antigos, de estatura imensa e alma de guerreiros. | 26 Ott vannak azok a hírneves óriások, akik az ősidőkben éltek, hatalmas termetűek, hadakozáshoz értők. |
| 27 Não os escolheu Deus, nem lhes mostrou o caminho da sabedoria. | 27 Nem őket választotta ki az Úr, és nem ők találták meg a tudás útját. Elvesztek, |
| 28 E por falta de sagacidade pereceram, vítimas da própria estultícia. | 28 mert nem volt bölcsességük, elvesztek a saját oktalanságuk miatt. |
| 29 Quem escalou o céu a fim de procurar a sabedoria, e a trouxe para baixo das nuvens? | 29 Ki ment fel az égbe, hogy birtokba vegye, és ki hozta le a fellegekből? |
| 30 Quem atravessou o mar para encontrá-la, e a adquiriu, a preço de ouro mais puro? | 30 Ki kelt át a tengeren, hogy rátaláljon, és elhozza színaranyért? |
| 31 Ninguém conhece o caminho que a ela conduz, nem sabe a pista que lá o possa levar. | 31 Nincs senki sem, aki ismerhetné útjait, sem olyan, aki fel tudná kutatni ösvényeit; |
| 32 Somente aquele que tudo sabe a conhece, e por efeito de sua prudência a descobre; aquele que criou a terra para tempos que não findam; aquele que de animais a povoou; | 32 csak a Mindenható ismeri, és találta meg okosságával: ő, aki örök időre megalapította a földet, és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal. |
| 33 aquele que lança o relâmpago e o faz brilhar, que o chama e ele, bramindo, obedece. | 33 Aki elküldi a fényt, s az elmegy, és ha hívja, az remegve engedelmeskedik neki. |
| 34 Brilham em seus postos as estrelas e se alegram; | 34 A csillagok örömmel ragyognak őrhelyükön, |
| 35 e as chama, e respondem: “Aqui estamos”. E jubilosas refulgem para o seu Criador. | 35 ha hívja őket, azt mondják: »Itt vagyunk!«, és készséggel ragyognak alkotójuknak. |
| 36 É ele o nosso Deus, com ele nenhum outro se compara. | 36 Ő a mi Istenünk, hozzá senki sem hasonlítható. |
| 37 Conhece a fundo os caminhos que conduzem à sabedoria, galardoando com ela Jacó, seu servo, e Israel, seu favorecido. | 37 Ő ismeri a bölcsességnek minden útját, s azt szolgájának, Jákobnak adta át, Izraelnek, az ő kedveltjének. |
| 38 Foi então que ela apareceu sobre a terra, onde permanece entre os homens. | 38 Ezután megjelent a földön, s az emberekkel társalgott. |
