Iudicum 1

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Post mortem Josue, consuluerunt filii Israël Dominum, dicentes : Quis ascendet ante nos contra Chananæum, et erit dux belli ?	1 Józsue halála után megkérdezték Izrael fiai az Urat: »Ki vonuljon fel közülünk elsőként a kánaániak ellen, hogy megkezdje a harcot?«
2 Dixitque Dominus : Judas ascendet : ecce tradidi terram in manus ejus.	2 Az Úr azt felelte: »Júda menjen fel, íme, kezébe adtam a földet.«
3 Et ait Judas Simeoni fratri suo : Ascende mecum in sortem meam, et pugna contra Chananæum, ut et ego pergam tecum in sortem tuam. Et abiit cum eo Simeon.	3 Azt mondta erre Júda Simeonnak, a testvérének: »Jöjj fel velem sorsszabta földemre, és hadakozz a kánaániak ellen, hogy aztán én is elmenjek veled sors szabta földedre!« Simeon el is ment vele.
4 Ascenditque Judas, et tradidit Dominus Chananæum ac Pherezæum in manus eorum : et percusserunt in Bezec decem millia virorum.	4 Felvonult tehát Júda, és az Úr a kezükbe adta a kánaániakat és a perizitákat, úgyhogy Bezeknél megvertek tízezer embert.
5 Inveneruntque Adonibezec in Bezec, et pugnaverunt contra eum, ac percusserunt Chananæum et Pherezæum.	5 Meglepték ugyanis Bezeknél Adonibezeket, hadakoztak ellene, és megverték a kánaániakat és a perizitákat.
6 Fugit autem Adonibezec : quem persecuti comprehenderunt, cæsis summitatibus manuum ejus ac pedum.	6 Adonibezek megfutamodott, de üldözőbe vették és megfogták, és levágták a keze és lába ujjait.
7 Dixitque Adonibezec : Septuaginta reges amputatis manuum ac pedum summitatibus colligebant sub mensa mea ciborum reliquias : sicut feci, ita reddidit mihi Deus. Adduxeruntque eum in Jerusalem, et ibi mortuus est.	7 Azt mondta ekkor Adonibezek: »Hetven király szedegette asztalom alatt az étkek hulladékait, akiknek levágattam kezük s lábuk ujjait. Ahogy én cselekedtem, úgy fizetett nekem Isten.« Aztán elvitték Jeruzsálembe, és ott meghalt.
8 Oppugnantes ergo filii Juda Jerusalem, ceperunt eam, et percusserunt in ore gladii, tradentes cunctam incendio civitatem.	8 Júda fiai ugyanis hadakoztak Jeruzsálem ellen, bevették, lakóit kardélre hányták, és az egész várost felgyújtották.
9 Et postea descendentes pugnaverunt contra Chananæum, qui habitabat in montanis, et ad meridiem, et in campestribus.	9 Aztán lementek, és azok ellen a kánaániak ellen hadakoztak, akik a Hegyvidéken, a Délvidéken és az Alföldön laktak.
10 Pergensque Judas contra Chananæum, qui habitabat in Hebron (cujus nomen fuit antiquitus Cariath Arbe), percussit Sesai, et Ahiman, et Tholmai :	10 Elment ugyanis Júda azok ellen a kánaániak ellen, akik Hebronban laktak – ennek neve régente Kirját-Arbe volt –, és megverte Sesájt, Áhimánt és Talmájt.
11 atque inde profectus abiit ad habitatores Dabir, cujus nomen vetus erat Cariath Sepher, id est, civitas litterarum.	11 Onnan aztán tovább ment és Debir lakói ellen vonult. Ennek régi neve Kirját-Széfer (azaz Írások-városa) volt.
12 Dixitque Caleb : Qui percusserit Cariath Sepher, et vastaverit eam, dabo ei Axam filiam meam uxorem.	12 Azt mondta ekkor Káleb: »Aki megveri és elpusztítja Kirját-Széfert, annak odaadom lányomat, Áxát feleségül.«
13 Cumque cepisset eam Othoniel filius Cenez frater Caleb minor, dedit ei Axam filiam suam conjugem.	13 Amikor aztán Otoniel, Kenez fia, Káleb öccse bevette, neki adta Áxát, a lányát feleségül.
14 Quam pergentem in itinere monuit vir suus ut peteret a patre suo agrum. Quæ cum suspirasset sedens in asino, dixit ei Caleb : Quid habes ?	14 Az pedig, amikor hozzáment, rábeszélte a férjét, hogy kérjen az apjától szántóföldet. A férfi leszállt a szamaráról, mire Káleb megkérdezte tőle: »Mi lelt?«
15 At illa respondit : Da mihi benedictionem, quia terram arentem dedisti mihi : da et irriguam aquis. Dedit ergo ei Caleb irriguum superius, et irriguum inferius.	15 Ő így felelt: »Adj nekem búcsúajándékot, mert száraz földet juttattál nekem: adj vízzel öntözöttet is.« Erre Káleb neki adta a felső forrás és az alsó forrás vidékét.
16 Filii autem Cinæi cognati Moysi ascenderunt de civitate palmarum cum filiis Juda, in desertum sortis ejus, quod est ad meridiem Arad, et habitaverunt cum eo.	16 Mózes kenita rokonának fiai is felmentek a Pálmák városából Júda fiaival Júda osztályrészének arra a pusztájára, amely Aradtól délre van, és az amalekitákkal laktak.
17 Abiit autem Judas cum Simeone fratre suo, et percusserunt simul Chananæum qui habitabat in Sephaath, et interfecerunt eum. Vocatumque est nomen urbis, Horma, id est, anathema.	17 Júda viszont elment Simeonnal, a testvérével, s közösen megverték azokat a kánaániakat, akik Szefaátban laktak. Megölték őket, ezért a várost elnevezték Hormának (azaz Átkozottnak).
18 Cepitque Judas Gazam cum finibus suis, et Ascalonem, atque Accaron cum terminis suis.	18 Aztán Júda bevette Gázát, határával együtt, továbbá Askalont és Akkaront határukkal együtt.
19 Fuitque Dominus cum Juda, et montana possedit : nec potuit delere habitatores vallis, quia falcatis curribus abundabant.	19 Az Úr tehát Júdával volt, s ő elfoglalta a Hegyvidéket. A Völgy lakóit azonban nem tudta elpusztítani, mert azoknak sok kaszás-szekerük volt.
20 Dederuntque Caleb Hebron, sicut dixerat Moyses, qui delevit ex ea tres filios Enac.	20 Hebront Kálebnek adták, amint Mózes megparancsolta, s ő eltörölte belőle Enák három fiát.
21 Jebusæum autem habitatorem Jerusalem non deleverunt filii Benjamin : habitavitque Jebusæus cum filiis Benjamin in Jerusalem, usque in præsentem diem.	21 Benjamin fiai azonban nem pusztították el a jebuzitákat, Jeruzsálem lakóit, így a jebuziták ott maradtak Benjamin fiai között Jeruzsálemben mind a mai napig.
22 Domus quoque Joseph ascendit in Bethel, fuitque Dominus cum eis.	22 Felvonult József háza is Bétel ellen, és az Úr velük volt.
23 Nam cum obsiderent urbem, quæ prius Luza vocabatur,	23 Amikor ugyanis körülvették a várost – azt azelőtt Lúzának hívták –,
24 viderunt hominem egredientem de civitate, dixeruntque ad eum : Ostende nobis introitum civitatis, et faciemus tecum misericordiam.	24 megláttak egy embert, aki a városból jött ki, és azt mondták neki: »Mutasd meg nekünk a város bejáróját, akkor irgalmasságot cselekszünk veled.«
25 Qui cum ostendisset eis, percusserunt urbem in ore gladii : hominem autem illum, et omnem cognationem ejus, dimiserunt.	25 Amikor megmutatta nekik, kardélre hányták a várost, de azt az embert és egész rokonságát elbocsátották.
26 Qui dimissus, abiit in terram Hetthim, et ædificavit ibi civitatem, vocavitque eam Luzam : quæ ita appellatur usque in præsentem diem.	26 Amikor elbocsátották, az elment a hetiták földjére, ott várost épített, és elnevezte Lúzának; így is hívják azt mind a mai napig.
27 Manasses quoque non delevit Bethsan, et Thanac cum viculis suis, et habitatores Dor, et Jeblaam, et Mageddo cum viculis suis, cœpitque Chananæus habitare cum eis.	27 Manassze azonban nem törölte el Bétsánt, Tánákot és ezek leányvárosait, sem Dór lakóit meg Jeblaámot és Megiddót és ezek leányvárosait, így a kánaániak velük kezdtek lakni.
28 Postquam autem confortatus est Israël, fecit eos tributarios, et delere noluit.	28 Amikor aztán Izrael megerősödött, jobbágyaivá tette, de elpusztítani nem akarta őket.
29 Ephraim etiam non interfecit Chananæum, qui habitabat in Gazer, sed habitavit cum eo.	29 Efraim sem ölte meg azokat a kánaániakat, akik Gézerben laktak, hanem megtelepedett mellettük.
30 Zabulon non delevit habitatores Cetron, et Naalol : sed habitavit Chananæus in medio ejus, factusque est ei tributarius.	30 Zebulon nem pusztította el Keton és Naálol lakóit, hanem a kánaániak közöttük maradtak, és csak jobbágyaikká lettek.
31 Aser quoque non delevit habitatores Accho, et Sidonis, Ahalab, et Achazib, et Helba, et Aphec, et Rohob :	31 Áser sem pusztította el Akkó, Szidon, Ahaláb, Akázíb, Helba, Áfek és Rohób lakosait,
32 habitavitque in medio Chananæi habitatoris illius terræ, nec interfecit eum.	32 hanem megtelepedett a föld lakói, a kánaániak között, és nem ölte meg őket.
33 Nephthali quoque non delevit habitatores Bethsames, et Bethanath : et habitavit inter Chananæum habitatorem terræ, fueruntque ei Bethsamitæ et Bethanitæ tributarii.	33 Naftali sem pusztította el Bétsemes és Bétanát lakóit, hanem megtelepedett a föld lakói, a kánaániak között, a bétsemesiek és a bétanátiak pedig a jobbágyaik lettek.
34 Arctavitque Amorrhæus filios Dan in monte, nec dedit eis locum ut ad planiora descenderent :	34 Dán fiait az amoriták felszorították a Hegyvidékre, és nem adtak nekik helyet, hogy lejöhessenek a síkságra.
35 habitavitque in monte Hares, quod interpretatur testaceo, in Ajalon et Salebim. Et aggravata est manus domus Joseph, factusque est ei tributarius.	35 Az amoriták a Háresz hegyen, Ajjalonban és Sálebímben laktak. József házának a keze azonban rájuk nehezedett, és ők annak jobbágyaivá lettek.
36 Fuit autem terminus Amorrhæi ab ascensu Scorpionis, petra, et superiora loca.	36 Az amoritáké volt Skorpió-magaslattól, a Sziklától fölfelé eső terület.