Deuteronomium 21

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Quando inventum fuerit in terra, quam Dominus Deus tuus daturus est tibi, hominis cadaver occisi, et ignorabitur cædis reus,	1 Ha meggyilkolt ember holttestére bukkannak azon a földön, amelyet neked az Úr, a te Istened adni fog, s nem tudni, ki a gyilkos:
2 egredientur majores natu, et judices tui, et metientur a loco cadaveris singularum per circuitum spatia civitatum :	2 akkor menjenek ki véneid és bíráid, s mérjék meg a holttest helyétől a körülötte levő városok távolságát,
3 et quam viciniorem ceteris esse perspexerint, seniores civitatis illius tollent vitulam de armento, quæ non traxit jugum, nec terram scidit vomere,	3 s amelyiket a legközelebbinek találják, annak a városnak a vénei vegyenek egy üszőt a csordából, amelyik igát még nem húzott, s földet ekevassal nem hasított,
4 et ducent eam ad vallem asperam atque saxosam, quæ numquam arata est, nec sementem recepit : et cædent in ea cervices vitulæ :	4 s vigyék ki egy zordon és köves völgybe, amelyet még soha fel nem szántottak és be nem vetettek és ott szegjék nyakát az üszőnek.
5 accedentque sacerdotes filii Levi, quos elegerit Dominus Deus tuus ut ministrent ei, et benedicant in nomine ejus, et ad verbum eorum omne negotium, et quidquid mundum, vel immundum est, judicetur.	5 Aztán járuljanak oda a papok, Lévi fiai, akiket az Úr, a te Istened kiválasztott, hogy neki szolgáljanak, nevében áldjanak, s az ő szavuk alapján ítéljenek meg minden ügyet, s minden tiszta vagy tisztátalan dolgot,
6 Et venient majores natu civitatis illius ad interfectum, lavabuntque manus suas super vitulam, quæ in valle percussa est,	6 s annak a városnak a vénei lépjenek a meggyilkolthoz, mossák meg kezüket a völgyben leütött üsző felett
7 et dicent : Manus nostræ non effuderunt sanguinem hunc, nec oculi viderunt :	7 és mondják: ‘A mi kezünk nem ontotta ezt a vért, s a mi szemünk nem látta a gyilkosságot.
8 propitius esto populo tuo Israël, quem redemisti, Domine, et ne reputes sanguinem innocentem in medio populi tui Israël. Et auferetur ab eis reatus sanguinis :	8 Légy kegyelmes, Uram, népedhez, Izraelhez, amelyet megszabadítottál, s ne ródd fel ezt az ártatlan vért népednek, Izraelnek.’ Erre ők mentesülnek a vér vádjától.
9 tu autem alienus eris ab innocentis cruore, qui fusus est, cum feceris quod præcepit Dominus.	9 Így mentesítsd magadat a kiontott ártatlan vértől, megtéve azt, amit az Úr parancsolt.
10 Si egressus fueris ad pugnam contra inimicos tuos, et tradiderit eos Dominus Deus tuus in manu tua, captivosque duxeris,	10 Ha hadba mégy ellenségeid ellen, s az Úr, a te Istened a kezedbe adja őket és foglyokat ejtesz,
11 et videris in numero captivorum mulierem pulchram, et adamaveris eam, voluerisque habere uxorem,	11 s a foglyok között meglátsz egy szép asszonyt, s azt megszereted, s feleségül akarod venni:
12 introduces eam in domum tuam : quæ radet cæsariem, et circumcidet ungues,	12 akkor vidd be házadba, s ő nyírja le haját, vágja le körmeit,
13 et deponet vestem, in qua capta est : sedensque in domo tua, flebit patrem et matrem suam uno mense : et postea intrabis ad eam, dormiesque cum illa, et erit uxor tua.	13 vesse le azt a ruhát, amelyben fogságba jutott, lakjék a házadban és sirassa atyját és anyját egy hónapig; akkor aztán bemehetsz hozzá, hálhatsz vele és a feleséged lehet.
14 Si autem postea non sederit animo tuo, dimittes eam liberam, nec vendere poteris pecunia, nec opprimere per potentiam : quia humiliasti eam.	14 Ha azonban később nem tetszik neked, akkor szabadon kell bocsátanod: sem pénzért el nem adhatod, sem hatalmaskodással nem sanyargathatod, minthogy megaláztad.
15 Si habuerit homo uxores duas, unam dilectam, et alteram odiosam, genuerintque ex eo liberos, et fuerit filius odiosæ primogenitus,	15 Ha valakinek két felesége van, egy kedves meg egy gyűlölt, s azok fiúkat szülnek tőle, s a gyűlöltnek a fia lesz az elsőszülött:
16 volueritque substantiam inter filios suos dividere, non poterit filium dilectæ facere primogenitum, et præferre filio odiosæ :	16 akkor, amikor el akarja osztani vagyonát a fiai között, a kedvesnek a fiát nem teheti elsőszülötté, s nem helyezheti a gyűlöltnek a fia elé,
17 sed filium odiosæ agnoscet primogenitum, dabitque ei de his quæ habuerit cuncta duplicia : iste est enim principium liberorum ejus, et huic debentur primogenita.	17 hanem a gyűlöltnek a fiát kell elismernie elsőszülöttéül, s annak kell kettős részt adnia mindabból, amije van, mert az az ő gyermekeinek zsengéje, s azt illeti az elsőszülöttség.
18 Si genuerit homo filium contumacem et protervum, qui non audiat patris aut matris imperium, et coërcitus obedire contempserit :	18 Ha valakinek nyakas és makacs fia van, aki nem hallgat apja és anyja parancsára, s bár megfenyítik, mégsem akar engedelmeskedni:
19 apprehendent eum, et ducent ad seniores civitatis illius, et ad portam judicii,	19 akkor fogják meg, s vigyék városának véneihez, az ítélkezés kapujához,
20 dicentque ad eos : Filius noster iste protervus et contumax est : monita nostra audire contemnit, comessationibus vacat, et luxuriæ atque conviviis :	20 s mondják nekik: ‘Ez a mi fiunk nyakas és makacs, intéseinkre hallgatni nem akar, lakmározásnak, tobzódásnak, s ivásnak adja magát.’
21 lapidibus eum obruet populus civitatis, et morietur, ut auferatis malum de medio vestri, et universus Israël audiens pertimescat.	21 Erre kövezze meg őt a város népe és haljon meg, hogy eltávolítsátok a gonoszságot magatok közül, s egész Izrael hallja és féljen.
22 Quando peccaverit homo quod morte plectendum est, et adjudicatus morti appensus fuerit in patibulo :	22 Ha valaki főbenjáró bűnt követ el, s kivégzik, s akasztófára függesztik:
23 non permanebit cadaver ejus in ligno, sed in eadem die sepelietur : quia maledictus a Deo est qui pendet in ligno : et nequaquam contaminabis terram tuam, quam Dominus Deus tuus dederit tibi in possessionem.	23 holtteste ne maradjon a fán, hanem még aznap temessék el, mert Isten átkozottja az, aki a fán függ: semmiképpen se tedd tisztátalanná földedet, amelyet neked az Úr, a te Istened birtokul adni fog.