Deuteronomium 10

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In tempore illo dixit Dominus ad me : Dola tibi duas tabulas lapideas, sicut priores fuerunt, et ascende ad me in montem : faciesque arcam ligneam,	1 Ugyanabban az időben azt mondta nekem az Úr: ‘Faragj magadnak két ugyanolyan kőtáblát, mint az elsők voltak, s készíts egy faládát, s gyere fel hozzám a hegyre.
2 et scribam in tabulis verba quæ fuerunt in his qui ante confregisti : ponesque eas in arca.	2 E táblákra majd ráírom azokat az igéket, amelyek azokon a táblákon voltak, amelyeket a múltkor összetörtél, aztán tedd őket a ládába.’
3 Feci igitur arcam de lignis setim. Cumque dolassem duas tabulas lapideas instar priorum, ascendi in montem, habens eas in manibus.	3 Csináltam tehát akácfából egy ládát, s miután faragtam két ugyanolyan kőtáblát, mint az elsők voltak, felmentem a hegyre, kezemben a táblákkal.
4 Scripsitque in tabulis, juxta id quod prius scripserat, verba decem, quæ locutus est Dominus ad vos in monte de medio ignis, quando populus congregatus est : et dedit eas mihi.	4 Rá is írta a táblákra úgy, ahogy először írta, azt a tíz igét, amelyet az Úr a hegyen, a tűz közepéből, a nép egybegyűltekor mondott nektek, s aztán ideadta azokat nekem.
5 Reversusque de monte, descendi, et posui tabulas in arcam, quam feceram, quæ hucusque ibi sunt, sicut mihi præcepit Dominus.	5 Erre megfordultam, lejöttem a hegyről, s beletettem a táblákat abba a ládába, amelyet csináltam – ott is vannak mostanáig –, amint az Úr parancsolta nekem.
6 Filii autem Israël moverunt castra ex Beroth filiorum Jacan in Mosera, ubi Aaron mortuus ac sepultus est, pro quo sacerdotio functus est Eleazar filius ejus.	6 Amikor aztán Izrael fiai elindították a tábort, Jákán fiainak Berótjából Mószerbe, ott meghalt Áron, s ott el is temették. Helyette fia, Eleazár vette át a papságot.
7 Inde venerunt in Gadgad : de quo loco profecti, castrametati sunt in Jetebatha, in terra aquarum atque torrentium.	7 Innen Gidgádba jutottak, majd elindultak onnan és Jetebátában, a vizek és patakok földjén ütöttek tábort.
8 Eo tempore separavit tribum Levi, ut portaret arcam fœderis Domini, et staret coram eo in ministerio, ac benediceret in nomine illius usque in præsentem diem.	8 Ugyanabban az időben kiválasztotta az Úr Lévi törzsét, hogy hordozza az Úr szövetségének ládáját, álljon előtte a szolgálatban, s áldást adjon az ő nevében, mint ahogy mind a mai napig van.
9 Quam ob rem non habuit Levi partem, neque possessionem cum fratribus suis : quia ipse Dominus possessio ejus est, sicut promisit ei Dominus Deus tuus.	9 Ezért nem jutott Lévinek osztályrész és birtok a testvérei között; maga az Úr ugyanis az ő birtoka, amint az Úr, a te Istened megígérte neki.
10 Ego autem steti in monte, sicut prius, quadraginta diebus ac noctibus : exaudivitque me Dominus etiam hac vice, et te perdere noluit.	10 Én tehát ott álltam a hegyen, miként először, negyven nap és negyven éjen át, s az Úr ezúttal is meghallgatott engem: nem akart elveszteni téged.
11 Dixitque mihi : Vade, et præcede populum, ut ingrediatur, et possideat terram, quam juravi patribus eorum ut traderem eis.	11 Aztán azt mondta nekem: ‘Eredj, s menj a nép élére, hogy elérje és elfoglalja azt a földet, amely felől megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom.’
12 Et nunc Israël, quid Dominus Deus tuus petit a te, nisi ut timeas Dominum Deum tuum, et ambules in viis ejus, et diligas eum, ac servias Domino Deo tuo in toto corde tuo, et in tota anima tua :	12 Nos tehát, Izrael, mi mást kíván az Úr, a te Istened tőled, mint azt, hogy féld az Urat, a te Istenedet, az ő útjain járj, szeresd őt és szolgálj az Úrnak, a te Istenednek teljes szívedből és teljes lelkedből,
13 custodiasque mandata Domini, et cæremonias ejus, quas ego hodie præcipio tibi, ut bene sit tibi ?	13 s tartsd meg az Úr parancsait és szertartásait, amelyeket ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen.
14 En Domini Dei tui cælum est, et cælum cæli, terra, et omnia quæ in ea sunt :	14 Íme, az Úré, a te Istenedé az ég s az ég ege, a föld s mindaz, ami rajta van,
15 et tamen patribus tuis conglutinatus est Dominus, et amavit eos, elegitque semen eorum post eos, id est, vos, de cunctis gentibus, sicut hodie comprobatur.	15 mégis a ti atyáitokhoz ragaszkodott az Úr, s őket szerette s az ő utódaikat, vagyis titeket választott ki minden nép közül, miként ez ma nyilvánvaló.
16 Circumcidite igitur præputium cordis vestri, et cervicem vestram ne induretis amplius :	16 Metéljétek tehát körül szívetek előbőrét, s ne keményítsétek meg többé nyakatokat,
17 quia Dominus Deus vester ipse est Deus deorum, et Dominus dominantium, Deus magnus, et potens, et terribilis, qui personam non accipit, nec munera.	17 mert az Úr, a ti Istenetek az istenek Istene s az urak Ura, nagy, hatalmas és félelmetes Isten, aki nem néz sem személyre, sem ajándékra,
18 Facit judicium pupillo et viduæ ; amat peregrinum, et dat ei victum atque vestitum.	18 igazságot szolgáltat árvának és özvegynek, szereti a jövevényt, s ad neki eledelt és ruházatot.
19 Et vos ergo amate peregrinos, quia et ipsi fuistis advenæ in terra Ægypti.	19 Szeressétek tehát ti is a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén.
20 Dominum Deum tuum timebis, et ei soli servies : ipsi adhærebis, jurabisque in nomine illius.	20 Az Urat, a te Istenedet féljed, csak őneki szolgálj, őhozzá ragaszkodj, s az ő nevére esküdj.
21 Ipse est laus tua, et Deus tuus, qui fecit tibi hæc magnalia et terribilia, quæ viderunt oculi tui.	21 Ő a te dicsőséged és a te Istened, ő művelte veled azokat a nagy és félelmetes dolgokat, amelyeket tulajdon szemed látott.
22 In septuaginta animabus descenderunt patres tui in Ægyptum, et ecce nunc multiplicavit te Dominus Deus tuus sicut astra cæli.	22 Hetven lélekkel mentek le atyáid Egyiptomba, s íme, most úgy megsokasított téged az Úr, a te Istened, mint az ég csillagait.