Esther 1

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In diebus Assueri, qui regnavit ab India usque Æthiopiam super centum viginti septem provincias,	1 Artaxerxész idejében, aki Indiától Etiópiáig százhuszonhét tartományon uralkodott,
2 quando sedit in solio regni sui, Susan civitas regni ejus exordium fuit.	2 amikor már királyi trónján ült, birodalmának fővárosa pedig Szúza volt,
3 Tertio igitur anno imperii sui fecit grande convivium cunctis principibus et pueris suis, fortissimis Persarum, et Medorum inclytis, et præfectis provinciarum coram se,	3 uralkodásának harmadik esztendejében nagy lakomát rendezett összes fejedelme meg szolgája, a perzsák főtisztjei s a médek előkelői, valamint a tartományok kormányzói számára, akik színe előtt voltak,
4 ut ostenderet divitias gloriæ regni sui, ac magnitudinem atque jactantiam potentiæ suæ, multo tempore, centum videlicet et octoginta diebus.	4 hogy hosszabb időn, éspedig száznyolcvan napon át mutogassa országának gazdag kincsét, hatalmának nagyságát és fényét.
5 Cumque implerentur dies convivii, invitavit omnem populum, qui inventus est in Susan, a maximo usque ad minimum : et jussit septem diebus convivium præparari in vestibulo horti, et nemoris quod regio cultu et manu consitum erat.	5 Az ünnepség idejének lejártával meghívta az egész népet, amely Szúzában volt, a legnagyobbtól a legkisebbig, és egy hétre szóló lakomát készíttetett a királyi palota kertjében.
6 Et pendebant ex omni parte tentoria ærii coloris et carbasini ac hyacinthini, sustentata funibus byssinis atque purpureis, qui eburneis circulis inserti erant, et columnis marmoreis fulciebantur. Lectuli quoque aurei et argentei, super pavimentum smaragdino et pario stratum lapide, dispositi erant : quod mira varietate pictura decorabat.	6 Fehér gyolcsvásznak, lilában játszó bíborszövetek függtek bíbor és bisszus köteleken ezüstgyűrűkkel rögzítve és márványoszlopokra erősítve. Arany és ezüst heverők voltak elhelyezve a smaragddal és pároszi kövekkel és változatos színekkel kirakott padlón.
7 Bibebant autem qui invitati erant aureis poculis, et aliis atque aliis vasis cibi inferebantur. Vinum quoque, ut magnificentia regia dignum erat, abundans, et præcipuum ponebatur.	7 A meghívottak arany kelyhekből ittak mást és mást, a bort is, amint a királyi bőkezűséghez méltó volt, bőségben és kiválóságban szolgálták fel.
8 Nec erat qui nolentes cogeret ad bibendum, sed sicut rex statuerat, præponens mensis singulos de principibus suis ut sumeret unusquisque quod vellet.	8 Nem volt, aki a vonakodókat ivásra kényszerítette volna, mert a király meghagyta háza minden udvarmesterének, hogy mindenki azt fogyassza, ami jólesik neki.
9 Vasthi quoque regina fecit convivium feminarum in palatio, ubi rex Assuerus manere consueverat.	9 Vásti királyné is lakomát ült az asszonyokkal a királyi palotában, ahol Artaxerxész király tartózkodni szokott.
10 Itaque die septimo, cum rex esset hilarior, et post nimiam potationem incaluisset mero, præcepit Maumam, et Bazatha, et Harbona, et Bagatha, et Abgatha, et Zethar, et Charchas, septem eunuchis qui in conspectu ejus ministrabant,	10 A hetedik napon pedig, amikor a király már vígabb lett és felhevült a túlságos sok borivástól, meghagyta Maumámnak, Bazatának, Harbonának, Bagatának, Abgatának, Zetárnak és Karkásnak, a hét eunuchnak, akik színe előtt szolgálatot teljesítettek,
11 ut introducerent reginam Vasthi coram rege, posito super caput ejus diademate, ut ostenderet cunctis populis et principibus pulchritudinem illius : erat enim pulchra valde.	11 hogy vezessék a király színe elé Vásti királynét, hogy koronával a fején megmutassa szépségét az egész népnek és a fejedelmeknek, mert nagyon szép volt.
12 Quæ renuit, et ad regis imperium quod per eunuchos mandaverat, venire contempsit. Unde iratus rex, et nimio furore succensus,	12 Ő azonban megtagadta a király parancsát, amelyet ő az eunuchok által közölt és nem jelent meg. Haragra lobbant erre a király és nagy bosszúságra gerjedve
13 interrogavit sapientes, qui ex more regio semper ei aderant, et illorum faciebat cuncta consilio, scientium leges, ac jura majorum	13 megkérdezte a bölcseket, akik ismerték a körülményeket, a törvényeket és jogszokásokat, mert az ő tanácsuk értelmében szokott eljárni.
14 (erant autem primi et proximi, Charsena, et Sethar, et Admatha, et Tharsis, et Mares, et Marsana, et Mamuchan, septem duces Persarum, atque Medorum, qui videbant faciem regis, et primi post eum residere soliti erant) :	14 Közöttük legközelebb álltak hozzá: Kársena, Setár, Admáta, Társis, Máresz, Marszána és Mamukán, a perzsák és médek hét fejedelme, akik a király színe elé járulhattak és mellette az első helyet foglalták el az országban:
15 cui sententiæ Vasthi regina subjaceret, quæ Assueri regis imperium, quod per eunuchos mandaverat, facere noluisset.	15 »Milyen ítélet alá esik Vásti királyné, aki vonakodott végrehajtani Artaxerxész király rendelkezését, amelyet ő az eunuchok által közölt?«
16 Responditque Mamuchan, audiente rege atque principibus : Non solum regem læsit regina Vasthi, sed et omnes populos et principes qui sunt in cunctis provinciis regis Assueri.	16 Ekkor így szólt Mamukán a király és a fejedelmek hallatára: »Nemcsak a király ellen vétett Vásti királyné, hanem mindazon népek és fejedelmek ellen is, akik Artaxerxész király valamennyi tartományában vannak.
17 Egredietur enim sermo reginæ ad omnes mulieres, ut contemnant viros suos, et dicant : Rex Assuerus jussit ut regina Vasthi intraret ad eum, et illa noluit.	17 A királyné válasza eljut majd minden asszonyhoz, s azok megvetik férjüket és azt mondják majd: ‘Artaxerxész király elrendelte, hogy Vásti királyné lépjen be hozzá, ő pedig nem engedelmeskedett.’
18 Atque hoc exemplo omnes principum conjuges Persarum atque Medorum parvipendent imperia maritorum : unde regis justa est indignatio.	18 Ezért ezen a napon a perzsák és médek fejedelmének minden felesége ugyanezt mondja a király fejedelmeinek, amikor megtudja a királyné válaszát, s ebből megvetés és bosszúság származik.
19 Si tibi placet, egrediatur edictum a facie tua, et scribatur juxta legem Persarum atque Medorum, quam præteriri illicitum est, ut nequaquam ultra Vasthi ingrediatur ad regem, sed regnum illius altera, quæ melior est illa, accipiat.	19 Ha tehát, király, neked is úgy tetszik, adj ki rendeletet, és írják fel a perzsák és médek törvényei közé, melyet áthágni nem szabad, hogy semmi szín alatt sem léphet be többé Vásti a királyhoz, királynéi méltóságát pedig más, nálánál méltóbb kapja meg.
20 Et hoc in omne (quod latissimum est) provinciarum tuarum divulgetur imperium, et cunctæ uxores, tam majorum quam minorum, deferant maritis suis honorem.	20 Hirdessék ezt ki tartomány szerte az egész birodalomban, amely igen nagy, és akkor minden asszony, a magas rangúaké éppúgy, mint az alacsonyrangúaké megadja férjének a tiszteletet.«
21 Placuit consilium ejus regi et principibus : fecitque rex juxta consilium Mamuchan,	21 Tetszett a tanács a királynak meg a fejedelmeknek, és a király Mamukán tanácsa értelmében járt el.
22 et misit epistolas ad universas provincias regni sui, ut quæque gens audire et legere poterat, diversis linguis et litteris, esse viros principes ac majores in domibus suis : et hoc per cunctos populos divulgari.	22 Írást küldött birodalmának minden tartományába, mégpedig hogy minden nemzet érthesse és olvashassa különböző nyelven és írással: saját házában a férfi az úr és minden asszony, aki vele van, engedelmességgel tartozik neki.