Paralipomenon I 29

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Locutusque est David rex ad omnem ecclesiam : Salomonem filium meum unum elegit Deus, adhuc puerum et tenellum : opus namque grande est, neque enim homini præparatur habitatio, sed Deo.	1 Majd így szólt Dávid király az egész gyülekezethez: »Egyedül fiamat, Salamont, aki még gyermek és gyenge, választotta ki Isten, pedig a munka nagy, mert nem embernek, hanem Istennek készül hajlék.
2 Ego autem totis viribus meis præparavi impensas domus Dei mei. Aurum ad vasa aurea, et argentum in argentea, æs in ænea, ferrum in ferrea, ligna ad lignea : et lapides onychinos, et quasi stibinos, et diversorum colorum, omnemque pretiosum lapidem, et marmor Parium abundantissime :	2 Én minden erőmmel előkészítettem a szükségeseket Istenem házához. Szereztem aranyat az arany-, ezüstöt az ezüst-, rezet a réz-, vasat a vas-, fát a fatárgyakhoz, ónix, stíbiumszerű és mindenféle színű köveket s mindenféle drágakövet és pároszi márványt bőségben.
3 et super hæc quæ obtuli in domum Dei mei de peculio meo aurum et argentum, do in templum Dei mei, exceptis his quæ præparavi in ædem sanctam.	3 Ezenkívül, amit az én Istenem házára felajánlottam, a saját vagyonomból is adok aranyat és ezüstöt az én Istenem templomához: azonfelül amit a szent épület céljaira előkészítettem,
4 Tria millia talenta auri de auro Ophir, et septem millia talentorum argenti probatissimi ad deaurandos parietes templi.	4 háromezer talentum aranyat Ofír aranyából s hétezer talentum finom ezüstöt, hogy be lehessen vonni arannyal a templom falait
5 Et ubicumque opus est aurum de auro, et ubicumque opus est argentum de argento, opera fiant per manus artificum : et si quis sponte offert, impleat manum suam hodie, et offerat quod voluerit Domino.	5 és ahol aranyra van szükség, aranyból, ahol ezüstre van szükség, ezüstből el lehessen készíttetni a dolgokat a mesteremberek keze által. Ha valaki önként akar még áldozni valamit, töltse meg ma a tenyerét és hozza el, amit az Úrnak szán.«
6 Polliciti sunt itaque principes familiarum, et proceres tribuum Israël, tribuni quoque, et centuriones, et principes possessionum regis.	6 Fogadalmat tettek erre a nemzetségek vezetői, meg Izrael törzseinek elöljárói, meg az ezredesek, a századosok és a királyi vagyonfelügyelők,
7 Dederuntque in opera domus Dei auri talenta quinque millia, et solidos decem millia : argenti talenta decem millia, et æris talenta decem et octo millia : ferri quoque centum millia talentorum.	7 és az Isten házának műveire adtak ötezer talentum aranyat, tízezer szolidust, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet, meg százezer talentum vasat.
8 Et apud quemcumque inventi sunt lapides, dederunt in thesauros domus Domini per manum Jahiel Gersonitis.	8 Akinek drágaköve volt, odaadta az Úr házának kincsei közé, a gersonita Jáhiel kezébe.
9 Lætatusque est populus cum vota sponte promitterent, quia corde toto offerebant ea Domino : sed et David rex lætatus est gaudio magno.	9 A nép örvendezett, amikor ők fogadalmi ajándékaikat önként megígérték, – teljes szívvel ajánlották fel ugyanis azokat az Úrnak, – s Dávid király is örvendezett nagy örömmel.
10 Et benedixit Domino coram universa multitudine, et ait : Benedictus es, Domine Deus Israël patris nostri, ab æterno in æternum.	10 Majd áldotta az Urat az egész sokaság előtt és mondta: »Áldott légy Uram, atyánknak, Izraelnek Istene mindörökkön örökké.
11 Tua est, Domine, magnificentia, et potentia, et gloria, atque victoria : et tibi laus : cuncta enim quæ in cælo sunt et in terra, tua sunt : tuum, Domine, regnum, et tu es super omnes principes.	11 Tiéd Uram a fenség, a hatalom, a dicsőség és a győzelem: tiéd a dicséret, mert minden, ami az égben s a földön van, a tiéd, tiéd Uram a királyság és te vagy valamennyi fejedelem felett.
12 Tuæ divitiæ, et tua est gloria : tu dominaris omnium. In manu tua virtus et potentia : in manu tua magnitudo, et imperium omnium.	12 Tiéd a gazdagság, tiéd a dicsőség, te uralkodsz mindenen, a te kezedben van az erő s a hatalom, a te kezedben van a nagyság s az uralkodás mindenen.
13 Nunc igitur Deus noster, confitemur tibi, et laudamus nomen tuum inclytum.	13 Ezért most hálát adunk neked, Istenünk és dicsérjük hatalmas nevedet.
14 Quis ego, et quis populus meus, ut possimus hæc tibi universa promittere ? Tua sunt omnia : et quæ de manu tua accepimus, dedimus tibi.	14 Ki vagyok én és ki az én népem, hogy neked ajánlhatnánk mindezeket? Tiéd minden és mi csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk.
15 Peregrini enim sumus coram te, et advenæ, sicut omnes patres nostri. Dies nostri quasi umbra super terram, et nulla est mora.	15 Idegenek s jövevények vagyunk csak előtted, éppúgy, mint atyáink voltak valamennyien. Napjaink olyanok ezen a földön, mint a múló árnyék.
16 Domine Deus noster, omnis hæc copia quam paravimus ut ædificaretur domus nomini sancto tuo, de manu tua est, et tua sunt omnia.	16 Urunk, Istenünk, ez az egész vagyon, amelyet készítettünk, hogy ház épüljön szent nevednek, a te kezedből való és a tiéd az egész.
17 Scio, Deus meus, quod probes corda, et simplicitatem diligas, unde et ego in simplicitate cordis mei lætus obtuli universa hæc : et populum tuum qui hic repertus est, vidi cum ingenti gaudio tibi offerre donaria.	17 Tudom Istenem, hogy vizsgálod a szíveket és szereted az egyszerűséget: azért én is szívem egyszerűségében, örvendezve ajánlottam fel mindezeket és láttam, hogy itt levő néped is nagy örömmel ajánlotta fel neked ajándékait.
18 Domine Deus Abraham, et Isaac, et Israël patrum nostrorum, custodi in æternum hanc voluntatem cordis eorum, et semper in venerationem tui mens ista permaneat.	18 Uram, atyáinknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek Istene, tartsd meg mindörökre szívüknek ezt a készségét és maradjon meg bennük mindig ez az érzés tiszteleted iránt!
19 Salomoni quoque filio meo da cor perfectum, ut custodiat mandata tua, testimonia tua, et cæremonias tuas, et faciat universa : et ædificet ædem, cujus impensas paravi.	19 Fiamnak, Salamonnak pedig adj tökéletes szívet, hogy megtartsa parancsolataidat, bizonyságaidat, szertartásaidat s tegyen meg mindent és építse fel azt a házat, amelynek költségeit előkészítettem.«
20 Præcepit autem David universæ ecclesiæ : Benedicite Domino Deo nostro. Et benedixit omnis ecclesia Domino Deo patrum suorum : et inclinaverunt se, et adoraverunt Deum, et deinde regem.	20 Majd megparancsolta Dávid az egész gyülekezetnek: »Áldjátok az Urat, a mi Istenünket!« Erre áldotta az egész gyülekezet az Urat, atyái Istenét és meghajolva hódolt Isten, majd a király előtt.
21 Immolaveruntque victimas Domino : et obtulerunt holocausta die sequenti, tauros mille, arietes mille, agnos mille cum libaminibus suis, et universo ritu abundantissime in omnem Israël.	21 Másnap aztán vágóáldozatokat vágtak az Úrnak és egészen elégő áldozatul bemutattak ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzátartozó italáldozattal és sok minden szertartással együtt egész Izraelért.
22 Et comederunt, et biberunt coram Domino in die illo cum grandi lætitia. Et unxerunt secundo Salomonem filium David. Unxerunt autem eum Domino in principem, et Sadoc in pontificem.	22 Aztán ettek és ittak az Úr előtt azon a napon nagy örömmel. Majd másodszor is felkenték Salamont, Dávid fiát: felkenték őt az Úrnak, fejedelmül, Szádokot pedig főpapul.
23 Seditque Salomon super solium Domini in regem pro David patre suo, et cunctis placuit : et paruit illi omnis Israël.	23 Salamon bele is ült az Úr trónusába, mint király, atyja, Dávid helyett, és tetszett mindenkinek s engedelmeskedett neki egész Izrael.
24 Sed et universi principes, et potentes, et cuncti filii regis David dederunt manum, et subjecti fuerunt Salomoni regi.	24 A fejedelmek s a hatalmasok, sőt Dávid király valamennyi fia is mind kezüket adták s hódoltak Salamon királynak.
25 Magnificavit ergo Dominus Salomonem super omnem Israël : et dedit illi gloriam regni, qualem nullus habuit ante eum rex Israël.	25 Az Úr felmagasztalta Salamont egész Izrael előtt és olyan királyi dicsőséget adott neki, amilyen semmiféle királynak sem volt előtte Izraelben.
26 Igitur David filius Isai regnavit super universum Israël.	26 Így uralkodott Dávid, Izáj fia egész Izraelen.
27 Et dies quibus regnavit super Israël, fuerunt quadraginta anni : in Hebron regnavit septem annis, et in Jerusalem annis triginta tribus.	27 Az idő, amíg Izraelen uralkodott, negyven esztendő volt: Hebronban uralkodott hét esztendeig, Jeruzsálemben harmincháromig.
28 Et mortuus est in senectute bona, plenus dierum, et divitiis, et gloria : et regnavit Salomon filius ejus pro eo.	28 Aztán meghalt, jó öregségben, betelve éltével, gazdagságával s a dicsőséggel, és fia, Salamon lett a király helyette.
29 Gesta autem David regis priora et novissima scripta sunt in libro Samuelis videntis, et in libro Nathan prophetæ, atque in volumine Gad videntis :	29 Dávid király dalait pedig, az elsőtől az utolsókig megírták Sámuel látnok könyvében, Nátán próféta könyvében, és Gád látnok könyvében,
30 universique regni ejus, et fortitudinis, et temporum quæ transierunt sub eo, sive in Israël, sive in cunctis regnis terrarum.	30 egész uralkodásával, vitézségével és az ő idejében vele, Izraellel, és a föld minden országával történtekkel együtt.