Scrutatio

Domenica, 28 aprile 2024 - San Luigi Maria Grignion da Montfort ( Letture di oggi)

Regum I 9


font
VULGATAKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Factum est autem cum perfecisset Salomon ædificium domus Domini, et ædificium regis, et omne quod optaverat et voluerat facere,1 Történt pedig, hogy miután Salamon befejezte az Úr házának épületét s a király épületét s mindazt, amit készíteni kívánt és akart,
2 apparuit ei Dominus secundo, sicut apparuerat ei in Gabaon.2 másodszor is megjelent neki az Úr úgy, ahogy megjelent neki Gibeonban.
3 Dixitque Dominus ad eum : Exaudivi orationem tuam et deprecationem tuam, quam deprecatus es coram me : sanctificavi domum hanc quam ædificasti, ut ponerem nomen meum ibi in sempiternum, et erunt oculi mei et cor meum ibi cunctis diebus.3 Azt mondta ekkor neki az Úr: »Meghallgattam imádságodat s könyörgésedet, amellyel könyörögtél előttem, s szentté tettem ezt a házat, amelyet építettél, hogy oda helyezzem nevemet mindörökké, s ott legyen szemem és szívem mindenkoron.
4 Tu quoque si ambulaveris coram me sicut ambulavit pater tuus, in simplicitate cordis et in æquitate, et feceris omnia quæ præcepi tibi, et legitima mea et judicia mea servaveris,4 Ha te is előttem jársz úgy, ahogy apád járt, feddhetetlen szívvel és egyenességgel, s megteszed mindazt, amit parancsoltam neked, s megtartod törvényeimet s rendeleteimet,
5 ponam thronum regni tui super Israël in sempiternum, sicut locutus sum David patri tuo, dicens : Non auferetur vir de genere tuo de solio Israël.5 akkor örökre megszilárdítom Izrael felett való királyságod trónját, amint apádnak, Dávidnak megígértem, amikor azt mondtam: Nem fogy el ivadékod Izrael királyi székéről.
6 Si autem aversione aversi fueritis vos et filii vestri, non sequentes me, nec custodientes mandata mea et cæremonias meas quas proposui vobis, sed abieritis et colueritis deos alienos, et adoraveritis eos :6 Ha azonban ti és fiaitok elfordultok tőlem, s nem követtek engem, s nem tartjátok meg parancsaimat és szertartásaimat, amelyeket elétek adtam, hanem elmentek, s más isteneket tiszteltek és imádtok,
7 auferam Israël de superficie terræ quam dedi eis, et templum quod sanctificavi nomini meo, projiciam a conspectu meo : eritque Israël in proverbium, et in fabulam cunctis populis.7 akkor eltávolítom Izraelt annak a földnek a színéről, amelyet nekik adtam, s a templomot, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem színem elől. Akkor Izrael közmondás és példabeszéd tárgya lesz minden népnél,
8 Et domus hæc erit in exemplum : omnis qui transierit per eam, stupebit, et sibilabit, et dicet : Quare fecit Dominus sic terræ huic, et domui huic ?8 ez a ház pedig intő példa lesz: mindenki, aki elhalad mellette, elámul, felszisszen és azt fogja mondani: ‘Miért cselekedett az Úr így ezzel a földdel és ezzel a házzal?’
9 Et respondebunt : Quia dereliquerunt Dominum Deum suum, qui eduxit patres eorum de terra Ægypti, et secuti sunt deos alienos, et adoraverunt eos, et coluerunt eos : idcirco induxit Dominus super eos omne malum hoc.
9 Erre azt fogják felelni: ‘Mert elhagyták az Urat, Istenüket, aki kihozta atyáikat Egyiptom földjéről, s más isteneket követtek, imádtak és tiszteltek: azért hozta rájuk az Úr mindezt a rosszat.’«
10 Expletis autem annis viginti postquam ædificaverat Salomon duas domos, id est, domum Domini, et domum regis10 Amikor aztán elmúlt a húsz esztendő és Salamon felépítette a két házat, vagyis az Úr házát s a király házát,
11 (Hiram rege Tyri præbente Salomoni ligna cedrina et abiegna, et aurum juxta omne quod opus habuerat), tunc dedit Salomon Hiram viginti oppida in terra Galilææ.11 (miközben Hírám, Tírusz királya adott Salamonnak cédrus- és fenyőfát, meg aranyat, amennyi csak kellett), akkor Salamon húsz várost adott Hírámnak Galilea földjén.
12 Et egressus est Hiram de Tyro ut videret oppida quæ dederat ei Salomon, et non placuerunt ei.12 Hírám el is ment Tíruszból, hogy megnézze a városokat, amelyeket Salamon neki adott, de nem tetszettek neki
13 Et ait : Hæccine sunt civitates quas dedisti mihi, frater ? Et appellavit eas terram Chabul, usque in diem hanc.13 és azt mondta: »Ezek azok a városok, amelyeket nekem adtál, testvér?« El is nevezte őket Kabulföldnek, mind a mai napig.
14 Misit quoque Hiram ad regem Salomonem centum viginti talenta auri.14 Százhúsz talentum aranyat küldött ugyanis Hírám Salamon királynak.
15 Hæc est summa expensarum quam obtulit rex Salomon ad ædificandam domum Domini et domum suam, et Mello, et murum Jerusalem, et Heser, et Mageddo, et Gazer.15 Ez volt azoknak a kiadásoknak az összege, amelyeket Salamon király az Úr házának, a maga házának, a Millónak, Jeruzsálem falainak, Heszernek, Megiddónak és Gézernek felépítésére fordított.
16 Pharao rex Ægypti ascendit, et cepit Gazar, succenditque eam igni, et Chananæum, qui habitabat in civitate, interfecit : et dedit eam in dotem filiæ suæ uxori Salomonis.16 A fáraó, Egyiptom királya ugyanis felment, s elfoglalta Gézert, s azt felgyújtotta tűzzel, a kánaániakat pedig, akik a várost lakták, megölte, s aztán odaadta a várost lányának, Salamon feleségének hozományul.
17 Ædificavit ergo Salomon Gazer, et Bethoron inferiorem,17 Így tehát Salamon fölépíttette Gézert, továbbá Alsó-Béthoront
18 et Balaath, et Palmiram in terra solitudinis.18 és Baálátot és a Pusztaság földjén levő Palmírát
19 Et omnes vicos qui ad se pertinebant et erant absque muro, munivit, et civitates curruum et civitates equitum, et quodcumque ei placuit ut ædificaret in Jerusalem, et in Libano, et in omni terra potestatis suæ.19 és megerősíttetett minden falut, amely az övé volt, s amelynek nem voltak falai, s építtetett városokat a szekereknek és városokat a lovasoknak és mindenfélét, aminek építéséhez kedve volt Jeruzsálemben, s a Libanonon s birodalmának egész földjén.
20 Universum populum qui remanserat de Amorrhæis, et Hethæis, et Pherezæis, et Hevæis, et Jebusæis, qui non sunt de filiis Israël :20 Azt az egész népet, amely megmaradt az amoriták, a hetiták, a periziták, a hivviták s a jebuziták közül, akik nem voltak Izrael fiai közül valók,
21 horum filios qui remanserant in terra, quos scilicet non potuerant filii Israël exterminare, fecit Salomon tributarios usque in diem hanc.21 ezeknek a fiait tudniillik, akik megmaradtak az országban, s akiket Izrael fiai nem tudtak kiirtani, Salamon robotosokká tette mind a mai napig.
22 De filiis autem Israël non constituit Salomon servire quemquam, sed erant viri bellatores, et ministri ejus, et principes, et duces, et præfecti curruum et equorum.22 Izrael fiai közül azonban senkit sem vetett Salamon robotszolgaságra, hanem azok harcosok, az ő szolgái, főemberei, vezérei, szekereinek és lovainak felügyelői lettek.
23 Erant autem principes super omnia opera Salomonis præpositi quingenti quinquaginta, qui habebant subjectum populum, et statutis operibus imperabant.23 A főemberek, akik Salamon minden munkájának élén álltak, ötszázötvenen voltak; ezek alá tartozott a nép és ők intézkedtek a kirótt munkákban.
24 Filia autem Pharaonis ascendit de civitate David in domum suam, quam ædificaverat ei Salomon : tunc ædificavit Mello.24 Amikor aztán a fáraó lánya felment a Dávid-városból a maga házába, amelyet Salamon neki építtetett, ő tüstént megépíttette a Millót.
25 Offerebat quoque Salomon, tribus vicibus per annos singulos, holocausta et pacificas victimas super altare quod ædificaverat Domino, et adolebat thymiama coram Domino : perfectumque est templum.25 Esztendőnként háromszor pedig egészen elégő áldozatokat és békeáldozatokat mutatott be Salamon azon az oltáron, amelyet az Úrnak építtetett, s füstölőszert gyújtott az Úr előtt, miután elkészült a templom.
26 Classem quoque fecit rex Salomon in Asiongaber, quæ est juxta Ailath in littore maris Rubri, in terra Idumææ.26 Hajóhadat is létesített Salamon király Ecjon-Gáberben, amely Ejlát mellett, a Vörös-tenger partján, Edom földjén van.
27 Misitque Hiram in classe illa servos suos viros nauticos et gnaros maris, cum servis Salomonis.27 Ekkor Hírám elküldte hajós és tengerismerő szolgáit e hajóhadon Salamon szolgáival
28 Qui cum venissent in Ophir, sumptum inde aurum quadringentorum viginti talentorum, detulerunt ad regem Salomonem.28 és azok eljutottak Ofírba, s hoztak onnan négyszázhúsz talentum aranyat, s elvitték Salamon királyhoz.