Seconda lettera ai Corinzi 11

LA SACRA BIBBIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Oh, se voleste sopportare un po' di stoltezza da parte mia! Ma sì, sopportatemi!	1 Bárcsak eltűrnétek tőlem egy kis ostobaságot! Kérlek, viseljetek el!
2 Io sento per voi una specie di gelosia divina, avendovi fidanzato a uno sposo, per presentarvi qual vergine pura a Cristo.	2 Mert Isten féltékenységével vagyok féltékeny rátok. Eljegyeztelek ugyanis titeket egy férfival, hogy mint tiszta szüzet vezesselek Krisztushoz.
3 E temo che, come il serpente nella sua malizia ha ingannato Eva, così i vostri pensieri vengano traviati dalla semplicità e dalla purezza che c'è in Cristo.	3 De félek, hogy amint a kígyó félrevezette Évát álnokságával, úgy a ti értelmetek is elfordul a Krisztus iránti őszinte és tiszta odaadástól.
4 Se infatti il primo venuto vi predica un Gesù diverso da quello che vi abbiamo predicato noi, o si tratta di ricevere uno Spirito diverso da quello che avete ricevuto, o un altro vangelo che non avete ancora sentito, voi sareste capaci di accettarlo.	4 Mert ha valaki jön, és más Krisztust hirdet, mint akit mi hirdettünk, vagy más Lelket fogadtok be, mint amit kaptatok, vagy más evangéliumot, mint amit elfogadtatok, azt igen jól eltűritek.
5 Ora io ritengo di non essere per nulla inferiore a questi "arciapostoli":	5 Pedig azt hiszem, semmivel sem tettem kevesebbet a fő-fő apostoloknál,
6 se sono un profano nell'eloquenza, non lo sono però nella scienza; e ve l'abbiamo dimostrato dovunque e in ogni modo.	6 mert ha járatlan vagyok is a beszédben, az ismeretben nem, hiszen azt mindenben és minden tekintetben megmutattam nektek.
7 Avrei forse commesso una colpa abbassando me stesso per esaltare voi, quando vi ho annunziato gratuitamente il vangelo di Dio?	7 Vagy talán bűnt követtem el akkor, amikor önmagamat megaláztam, hogy titeket fölmagasztaljalak, mikor Isten evangéliumát ingyen hirdettem nektek?
8 Ho spogliato altre chiese per il mio sostentamento, al fine di servire voi;	8 Más egyházakat fosztottam ki, támogatást fogadtam el tőlük, hogy titeket szolgálhassalak.
9 e quando giunsi da voi, pur trovandomi nel bisogno, non sono stato di aggravio a nessuno. Alle mie necessità vennero incontro i fratelli venuti dalla Macedonia; mi sono guardato in ogni modo dall'esservi a carico, e me ne guarderò.	9 Amikor nálatok voltam és szükséget szenvedtem, senkinek sem voltam a terhére, mert amiben hiányt szenvedtem, azt pótolták a Makedóniából jött testvérek, és mindenben vigyáztam, hogy terhetekre ne legyek, és vigyázni is fogok.
10 Com'è vero che c'è la verità di Cristo in me, nessuno mi toglierà questo vanto in terra di Acaia!	10 Krisztus bennem levő igazságára mondom, hogy ezen a dicsőségemen ezután sem engedek csorbát ejteni Achája vidékein.
11 Perché? Perché non vi amo? Lo sa Dio!	11 Miért? Azért, mert nem szeretlek titeket? Isten a tudója!
12 Ma lo faccio e lo farò ancora per togliere ogni pretesto a quelli che ne cercano uno per essere come noi in quello di cui si vantano.	12 De amit teszek, tenni is fogom, hogy elvegyem az alkalmat azoktól, akik alkalmat keresnek, hogy olyanokkal dicsekedjenek, mint mi.
13 Questi tali sono falsi apostoli, maneggiatori fraudolenti, che si mascherano da apostoli di Cristo.	13 Mert az ilyenek álapostolok, álnok munkások, akik Krisztus apostolainak tettetik magukat.
14 Né fa meraviglia, perché anche Satana si maschera da angelo di luce;	14 S ez nem is csoda, hiszen maga a sátán is a világosság angyalának tetteti magát.
15 è naturale che anche i suoi ministri si màscherino da ministri di giustizia. Ma la loro fine sarà secondo le loro opere.	15 Nem nagy dolog tehát, ha az ő szolgái is az igazságosság szolgáinak tettetik magukat. Végük megfelel majd a cselekedeteiknek.
16 Nessuno, lo ripeto, mi consideri come insensato; o se no, ritenetemi pure come insensato, affinché possa anch'io vantarmi un poco.	16 Újra mondom tehát, ne tartson senki ostobának. Vagy fogadjatok el engem akár ostobának, hadd dicsekedjem én is egy kissé.
17 Quello che sto per dire, non lo dico secondo il Signore, ma come da stolto, in questa esibizione di vanto.	17 Amit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy ostobaságból, mert van alapja dicsekvésemnek.
18 Poiché molti si vantano secondo la carne, anch'io mi vanterò.	18 Mivel sokan dicsekszenek emberi előnyeikkel, most én is dicsekedni fogok.
19 E voi, sapienti come siete, sopportate facilmente gli insensati;	19 Ti ugyanis örömest eltűritek az ostobákat, hiszen bölcsek vagytok.
20 sopportate infatti chi vi asservisce, chi vi divora, chi vi sfrutta, chi è arrogante, chi vi colpisce in volto.	20 Mert elviselitek, ha valaki szolgaságra vet benneteket, ha valaki elnyel, ha valaki hatalmába kerít, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arcul ver.
21 Lo dico con vergogna: siamo stati deboli noi! Però in quello di cui altri ardisce vantarsi, lo dico da stolto, ardisco vantarmi anch'io.	21 Szégyenkezve mondom, hisz mintha mi gyöngék lettünk volna ebben a tekintetben. De azzal, amivel valaki dicsekedni mer – ostobaságból mondom –, én is merek.
22 Sono Ebrei? Anch'io! Sono Israeliti? Anch'io! Sono stirpe di Abramo? Anch'io!	22 Zsidók ők? Én is! Izraeliták ők? Én is! Ábrahám ivadékai ők? Én is!
23 Sono ministri di Cristo? Lo dico da stolto, io più di loro! Molto di più per le fatiche, molto di più per la prigionia, infinitamente di più per le percosse. Ho rasentato spesso la morte.	23 Krisztus szolgái ők? Mint oktalan mondom, én még inkább: számtalan fáradság, igen sokszor fogság, módfelett való verések, gyakori halálveszély közepette.
24 Cinque volte dai Giudei ho ricevuto quaranta colpi meno uno;	24 A zsidóktól öt ízben kaptam egy híján negyven ütést.
25 tre volte passato alle verghe, una volta lapidato, tre volte naufragato, ho trascorso un giorno e una notte sull'abisso.	25 Háromszor szenvedtem megvesszőzést, egyszer megkövezést, háromszor hajótörést, egy nap és egy éjjel a mély tengeren hányódtam.
26 Viaggi innumerevoli, pericoli di fiumi, pericoli di ladri, pericoli dai connazionali, pericoli dai pagani, pericoli nella città, pericoli nel deserto, pericoli sul mare, pericoli dai falsi fratelli;	26 Gyakran voltam úton, veszélyben folyóvizeken, veszélyben rablók között, veszélyben saját népem körében, veszélyben a nemzetek között, veszélyben városban, veszélyben pusztaságban, veszélyben tengeren, veszélyben hamis testvérek között,
27 fatica e travaglio, veglie senza numero, fame e sete, digiuno frequente, freddo e nudità.	27 fáradságban és nyomorúságban, gyakori virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakori böjtölésben, hidegben és mezítelenségben.
28 E oltre tutto, il mio peso quotidiano, la preoccupazione di tutte le chiese.	28 Ezek mellett ott van még mindennapi nyugtalanságom: valamennyi egyház gondja.
29 Chi è debole, che non lo sia anch'io? Chi riceve scandalo, senza che io ne frema?	29 Ki erőtlen, hogy én ne lennék erőtlen? Ki botránkozik meg, hogy én ne égnék?
30 Se ancora è necessario vantarsi, mi vanterò delle mie infermità.	30 Ha dicsekedni kell, gyöngeségemmel dicsekszem.
31 E Dio, Padre del Signore Gesù -- sia benedetto nei secoli -- sa che non mentisco.	31 Isten, a mi Urunk Jézus Atyja, aki áldott mindörökké, tudja, hogy nem hazudom.
32 A Damasco, l'etnarca del re Areta montava la guardia alla città di Damasco per catturarmi;	32 Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy engem elfogjon,
33 ma da una finestra fui calato per il muro in una cesta e così sfuggii dalle sue mani.	33 és az ablakon keresztül, kosárban bocsátottak le a falon, így menekültem meg a kezéből.